Közel egymillió dízelautóson kívül mindenki annyiért tankol ezentúl is a kutaknál, amennyit azok kiírnak. A pénteken közzétett döntés értelmében a legfeljebb 150 lóerős dízelautósok decemberig havi ötezer forintot kapnak, mert egy tankolás esetén nagyjából ekkora a mostani piaci és a korábbi védett ár különbözete. Jár a pénz az őstermelőknek és az egyéni vállalkozóknak is, ha a nevükön van a gépkocsi, továbbá az agrárszektorban dolgozóknak. Senki másnak nem.

Hosszú a hoppon maradtak listája

Az, hogy nagy dízelautók tulajdonosai kiszorultak a támogatásból, kézenfekvő. Ám mellettük továbbra is teljes árat fizetnek

• a benzinautósok,
• a teljes vasúti személy- és áruszállítás,
• a közúti áru- és személyszállításnak a nem egyéni vállalkozóként működő része,
• és a mezőgazdaságnak is a "legkisebbeken" felüli hányada.

A benzinautósok részben azért szorulnak ki, mert a benzin nem olyan drága, mint a dízel. (És, talán mert túl sokan vannak.) Csakhogy – hangzott el számos fórumon - egy dízeles autó sokkal kevesebbet fogyaszt, mint a benzines, vagyis a most támogatáshoz jutók egyáltalán nincsenek rosszabb helyzetben, mint az abból kimaradók.

Találgatnak a közutasok, mitévők legyenek

A dízelt használó vállalkozások is maradnak a piacon. Pedig például a közúti árufuvarozás már most is nagy bajban van: 2026 második negyedévében a nemzetközi fuvarozás összköltsége az infláció hatszorosával, 12,3 százalékkal ugrott meg, miközben a fuvardíjak alig több mint harmadát tudták a fuvarozók áthárítani - áll a Digilog Consulting legfrissebb, negyedéves elemzésében. Ráadásul ebben a szegmensben közel 15 százalékos üzemanyagár-növekedés csapódott le a vizsgált időszakban. Az egyik nagy hazai személyszállító és árufuvarozó érdekképviselet, a Nit Hungary elnöksége pénteken be is jelentette, hogy 4800 fős tagsága számára elfogadhatatlan a dízel üzemanyaggal kapcsolatos támogatási csomag. Ezzel ugyanis tovább súlyosbodik a hazai közel 11600 fuvarozó vesztesége, akik pedig a GDP 4 százalékát adják és a hazai gázolaj-fogyasztás több mint felét tankolják. A szakmai szervezet ezért Magyar Péter miniszterelnökhöz és szakminisztereihez fordult, hogy a kormány vegye figyelembe a fuvarozók érdekeit is.

Csakhogy, a járt úton is ingoványos a talaj

Ugyanakkor emlékezetes, milyen eredménnyel járt az üzemanyagárak közel mindenkin segítő befagyasztása. A 2022-es energiaválás idején elrendelt ársapka miatt áruhiány keletkezett, még a külföldi autósok tankolásának tiltása ellenére is. A nagykereskedőknek ugyanis nem érte meg behozniuk benzint és gázolajat, mert azt Magyarországon kötelesen voltak a beszerzési áruknál olcsóbban eladni. A veszteséges értékesítés, majd az áruhiány kis benzinkutasok sorát vitte csőd közeli helyzetbe, vagy tette tönkre. Mellesleg azok a nagyobb láncok sem jártak jól, amelyekhez ebben az időszakban átpártoltak az autósok a kis, úgynevezett fehér kutaktól. A nagyok forgalma ugyanis ilyenkor úgy nőtt, hogy közben esett, vagy megszűnt e kutak haszna. (Az autósok azért pártoltak át a színes kutakhoz, mert a hatósági ár kötelező alkalmazása idején ugyanannyiba került az üzemanyag egy autópálya melletti kútnál, mint egy távolabbi kicsinél.)

Ne akarjuk tudni a nagykereskedelmi árat!

Vagyis aligha lehet cél a kis kutak újbóli ellehetetlenítése és az ellátási zavar megkockáztatása. Főleg, hogy máris akadozik a gázolajbehozatal. De vajon miért akadozik, ha egyszer megmaradtak a piaci körülmények? Mert úgy tűnik, mégsem maradtak meg. Már az is érdekes, hogy a Holtankoljak szeptember 1- óta nem közli a nagykereskedelmi árakat, azok helyett a valós piaci átlagárakat láthatjuk. A portál részben azzal magyarázta a változást, hogy " a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi árak mozgása elvált egymástól..." Na de, miért vált el? És az olvasók e "szétválástól" függetlenül miért nem láthatják a nagykereskedelmi árakat? Rengetek negatív kritikát kapott a változtatásért a Holtankoljak.

Az "elválás" létezését viszont megtapasztalhattuk: az elmúlt időszakban a kedvezőtlen feltételek ellenére, vagyis, hogy

• a Mol finomítója nem termel teljes kapacitással,
• a nemzetközi olaj- és olajtermékszállítás a közel-keleti események miatt bizonytalan,
• és a kőolaj ára nő

 - Magyarországon majdnem a legolcsóbb az üzemanyag egész Európában. Ez pedig aligha sikerülhetett mesterséges beavatkozás, azaz a kiskereskedelmi árak piacinál alacsonyabbra kényszerítése nélkül. 

 Erre utal, hogy a nagykereskedőknek nem érdemes benzint és gázolajat behozni azon esetek kivételével, amikor a saját anyavállalatuk magyarországi hálózatát látják el. Szintén erre, hogy a kis benzinkutasok máris érzik a bőrükön a piaci anomália következményeit. Nem kapnak árut, vagy nem eleget. 

Annak a magyarázatát pedig, hogy még így is nagyon drágának éljük meg az üzemanyagot, nem a kútárakban, hanem a jövedelmekben kell keresni. Mindazonáltal van egy csokor legális eszköze a kormánynak az üzemanyagárak literjének 50-60 forintos csökkentése, erről a Világgazdaság Holoda Attila energiapiaci szakértő közlése nyomán számolt be: ideiglenesen vagy véglegesen csökkentheti a kiskereskedelmi ár mintegy felét kitevő adók mindegyikét. Ezzel elkerülhető az értékesítés csökkenése is, vagyis az adócsökkentés miatti kieső költségvetési bevétel egy része még vissza is pótlódna. 

Miért szaladt el úgy a dízel ára?

Bár a dízel mindig drágább a benzinnél, most a szokásosnál is nagyobb, sőt, történelmi nagyságú az árkülönbség. Ennek okáról Balogh József energiapiaci szakértőt kérdezte a Világgazdaság. Balogh József elsőként azt szögezte le, hogy Magyarországon eleve több gázolaj fogy, mint benzin.  Ennek a közlekedés és a mezőgazdaság gázolajigénye az oka. Hiába van ugyais több személyautó, mint teherutó és busz együtt, Julika néni Suzukija nem tud annyi fogyasztani, mint a 7-es busz, vagy a betakarításon dolgozó traktor.

Most pedig még egy látszólag távoli esemény is megzavarta a piacot:

(Emögött az orosz olajfinomítók elleni ukrán válaszcsapások állnak.) Közben nem üzemel teljes kapacitással a Mol Dunamenti Finomítója sem, amelynek pedig a dízel fontos terméke. Ennek is szerepe lehet a benzin és a dízel ára közötti, 70 forintos árkülönbségnek.

Jó hír viszont Balogh József szerint, hogy a betakarításnak hamarosan vége, ezzel kiesik, illetve erősen lecsökken a mezőgazdaság dízelkereslete, és egyre több elektromos busz érkezik. Ennek alapján van arra remény, hogy essen a dízel ára. A szakértő most nagyon fontosnak tartja, hogy a kormány hogyan szeretne belenyúlni az újra átalakuló üzemanyapiaci árak mozgásába. Jelszó: ársapka és védett ár: no-no.