KülföldSzerző: index 6 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
Az exit poll alapján kormányváltásra kerülhet sor.
Szeptember 13-án, vasárnap tartottak parlamenti választásokat Svédországban, ahol a legnagyobb kérdés, hogy a baloldali vagy a jobboldali blokk szerezhet-e többséget – ha ugyanis az utóbbi, akkor az azt jelentené, hogy a 2022-ig politikai karanténban lévő szélsőjobboldali Svéd Demokraták (SD) története során hatalomra kerülne.
Az urnazárás után közölt exit poll szerint a svédek így szavazhattak a választás napján (zárójelben, hogy 2022-höz képest mennyit változott:
Az exit poll alapján
a baloldali tömb pártjaira szavazhattak többen a választás napján, mivel a blokkba tartozó négy párt a szavazatok 51,3 százalékát szerezték meg, míg a jobboldali blokk pártjai a szavazatok 46,8 százalékát szerezhették.
Azt ugyanakkor nem tudhatjuk, hogy a szavazatok megszámlálása után is hasonló számokat láthatunk. Egyrészt az exit poll az kizárólag a választás napján mérte fel a választók preferenciáit, miközben a szavazok több mint negyven százaléka még élt a korai szavazás lehetőségével, és még korábban adta le szavazatát, másrészt négy évvel ezelőtt is a szoros eredmény miatt az exit pollhoz képest végül eltérő eredményt.
Az exit poll alapján elkészített mandátumbecslések szerint a 349 fős svéd parlamentben, a Riksdagban egyébként szűk többsége lenne egy baloldali kormánynak – a többséghez szükséges 175 képviselőhöz képest 183 mandátumot szerezhettek összesen.
A kormányalakítás azonban egy ilyen eredmény esetén sok időt venne igénybe: ugyan a Baloldali Párt, a Centrum Párt és a Zöldek is jelezték, hogy mindannyian támogatnák a Szociáldemokrata Párt elnökét, Magdalena Anderssont miniszterelnöknek, ugyanakkor abban már nem értenek egyet, hogy egy ilyen kormány miként nézne ki: a Centrum Párt nem szeretne egy olyan kormányt, aminek tagja a Baloldali Párt, a választás előtt pedig a Baloldali Párt kijelentette, hogy csak egy olyan kormányt szavaznának meg, aminek ők is a tagjai lennének.