A Journal of Travel Research című folyóiratban megjelent tanulmány olyan brit felnőttekkel készült interjúkra épül, akik valós utazásuk megtervezéséhez vettek igénybe generatív MI-eszközöket. A kutatók által kidolgozott elméleti keretrendszer szerint a mesterséges intelligencia egyfajta kognitív állványzatként működik, így átveszi a koordinációs munka egy részét, miközben a végső döntések mindvégig az utazó kezében maradnak.

A kutatás három fő területet azonosított, ahol a technológia érdemi támogatást nyújthat.

• Egyfelől csökkenti a szervezéssel járó mentális terhelést,
• másfelől teret ad a lehetőségek összehasonlítására és mérlegelésére,
• emellett segít elindítani és végigvinni a tervezési folyamatot.

A pozitív hatás különösen azoknál az utazóknál volt szembetűnő, akik nehezebben boldogultak a szervezéssel; többen úgy nyilatkoztak, hogy az MI támogatása nélkül valószínűleg halogatták vagy feladták volna a tervezést.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy nem a szellemi munka kiváltásáról, hanem annak újraelosztásáról van szó.

A technológia rendszerezi az információkat és nyomon követi a részleteket, így az utazó a tényleges döntéshozatalra összpontosíthatja a figyelmét.

Az eszköz tehát nem dönt az ember helyett, csupán abban nyújt segítséget, hogy a felhasználó maga hozhassa meg a döntéseit.

A tanulmány arra is rámutat, hogy a generatív mesterséges intelligenciára épülő utazástervezés inkluzívabbá teheti a turisztikai ágazatot, mivel jobban alkalmazkodik az eltérő gondolkodási és tervezési mintákhoz. A szerzők ugyanakkor megjegyzik, hogy az utazástervezés kognitív kihívásai bárkit érinthetnek, különösen az összetettebb, több szempontot és korlátozó tényezőt mérlegelő utak esetében.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.