GazdaságSzerző: economx 2 órával ezelőtt 2 percnyi olvasás
A forró nyarak és a váratlan tavaszi fagyok kettőse miatt sötét fellegek gyülekeznek a hazai gyümölcstermesztés felett: az Alföldön egyre kockázatosabbá válik a sárgabarack. Barabits Elemér faiskolavezető szerint nem a mediterrán térségben, hanem Közép-Ázsiában kell keresnünk a jövő ellenálló növényeit – és úgy tűnik, a pisztácia lehet az egyik legnagyobb nyertes.
A klímaváltozás miatt olyan fákat kell találni, amelyek a hőség, az aszály, a téli hideg és a tavaszi fagyok együttesét is elviselik.
Barabits Elemér, az Alsótekeresi Faiskola vezetője az Agroinformnak a Hungarogreen szakkiállításon azt mondta: az alkalmazkodásra képes növényeket nem feltétlenül délen, hanem Közép-Ázsia kontinentális térségeiben érdemes keresni.
Az Alsótekeresi Faiskola 360 hektáron gazdálkodik, ebből mintegy száz hektár maga a faiskola.
Dísznövényekkel és gyümölcsfákkal együtt körülbelül ötszázféle növényt nevelnek.
Barabits Elemér szerint a támogatási rendszer nehezen igazodik a faiskolák sokszínű termeléséhez. A termesztett növények jelentős részét nem ismeri el, a legalább 0,25 hektáros támogatható táblaméret pedig sok kisebb növényállomány esetében nem teljesíthető.
A szakember a perspektivikus fajok között említette a Hajdú és a Kun szilt, a virágos kőrist, valamint az ostorfákat. Ezek a növények a hazai klímán is jól teljesíthetnek.
„Jobban meg kell becsülnünk azokat a növényeket, amelyek képesek az adott körülmények között szaporodni és önmagukat fenntartani”
– magyarázta a szakember.
Barabits szerint az őshonos genetikai állomány továbbra is értékes, de a klímaváltozás gyorsasága miatt más térségekben is keresni kell ellenálló fajokat és származásokat.
A Kárpát-medence éghajlata sajátos: a forró, száraz nyarakat hideg telek, korai felmelegedések és visszatérő tavaszi fagyok kísérhetik. Egy déli származású növény ezért hiába szárazságtűrő, ha nem viseli el a szélsőséges hőingásokat.
Barabits Elemér Türkmenisztánban, Üzbegisztánban és Tádzsikisztánban is gyűjtött növényeket. Az onnan származó platánok és szilek nem bizonyultak jobbnak a hazaiaknál, de a tapasztalatok szerint Közép-Ázsia továbbra is fontos forrásvidék lehet.
A szakember ugyanakkor kockázatosnak tartja, hogy megfelelő, hosszú távú vizsgálatok nélkül törökországi tölgymakkokra épüljön jelentős erdőtelepítési program. Egy-egy új származás alkalmasságának bizonyításához akár húsz-negyven éves kísérletekre is szükség lehet.
A kajszi Közép-Ázsiában és Örményországban akár 1800–2000 méteres magasságban érzi jól magát. Magyarországon a gönci kajszi az északi domboldalakon később virágzik, így nagyobb eséllyel kerülheti el a tavaszi fagyokat. Az Alföldön viszont egyre kockázatosabbá válhat a termesztése.
Az új kultúrák közül Barabits a pisztáciát tartja különösen ígéretesnek. Mintegy tizenöt éve hozott szaporítóanyagot a perzsa–türkmén–afgán határtérségből, a fák pedig már termést hoznak.
„Rendkívül ellenállónak bizonyultak a klímaváltozással szemben” – jelezte.
A kertészet alkalmazkodásához az új növények mellett korszerű öntözésre, precíziós gépekre, adatalapú döntésekre és mesterséges intelligenciára is szükség lesz. Barabits Elemér szerint az ágazatnak a jövőben kevesebb, de jobban képzett szakemberre kell támaszkodnia.
A szakma doyenje úgy véli: a döntéseket mielőbb meg kell hozni, de nem szabad elhamarkodni. Hiszen a ma elültetett fáknak évtizedek múlva, a jelenleginél jóval szélsőségesebb környezetben is életképesnek kell maradniuk.
Amint arról az Economxon írtunk, szinte teljesen eltűnhet egyik kedvenc gyümölcsünk, a kajszibarack Magyarországról. Új termőterületet kell találni a gyümölcsösöknek, különben a tavaszi fagyok leszámolnak velük.
Napi