A koszovói parlament 62 támogató szavazattal és nyolc ellenszavazattal választotta meg Albin Kurti negyedik kormányát. A Szerb Lista mind a nyolc képviselője a kabinet ellen szavazott, míg a PDK, az LDK és az AAK képviselői nem vettek részt a voksoláson.

A PDK korábban azt közölte, hogy addig nem vesz részt a parlament ülésein, amíg az alkotmánybíróság nem foglal állást a törvényhozás megalakulásának ügyében. A párt kifogásolja, hogy a parlamentet úgy nyilvánították megalakultnak, hogy nem választották meg a PDK alelnökjelöltjét.

Albin Kurti a szavazás előtt ismertette minisztereit és programját. Glauk Konjufca első miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter, Donika Gervalla második miniszterelnök-helyettes és igazságügyi miniszter lett. Hekuran Murati pénzügyminiszter, Ejup Maqedonci védelmi, Xhelal Svecla pedig belügyminiszter marad. A közösségekért és visszatérésért felelős tárcát Nenad Rasic vezeti.

Albin Kurti programbeszédében azt ígérte, hogy a közszférában 1000 euró, mintegy 364 ezer forint fölé emelik az átlagbért, valamint megduplázzák a gyermekek után járó támogatásokat. A miniszterelnök a koszovói digitális valuta kialakításának megkezdését is tervezi. Közölte: a következő négy évben több mint egymilliárd eurót fordítanának védelemre. A tervek között szerepel a koszovói hadiipar fejlesztése is, amelyben lőszerek, drónok és robotizált eszközök gyártását indítanák el.

Patthelyzet a kormányalakítás előtt

A kormány megválasztását több hónapos intézményi patthelyzet előzte meg. A június 7-i előrehozott parlamenti választáson Albin Kurti Önrendelkezés (Vetevendosje) pártja szerezte a legtöbb mandátumot, 53-at, míg a PDK 22, az LDK 18, az AAK pedig hét képviselői helyet szerzett.

A parlament megalakításának folyamata csak vasárnap fejeződött be, amikor megválasztották a törvényhozás alelnökeit, Albulena Haxhiu házelnök pedig megalakultnak nyilvánította a parlamentet. Ezt követően Haxhiu ügyvivő köztársasági elnök Albin Kurtit bízta meg a kormányalakítással az Önrendelkezés javaslatára.

A kormányalakítás után a koszovói politikusokra a köztársasági elnök megválasztása vár. Júniusban azért tartottak előrehozott parlamenti választást, mert a képviselők nem tudtak megállapodni az új államfő személyéről. Ha most sem sikerül elnököt választani, ismét előrehozott választást kell tartani, amely kevesebb mint két év alatt már a negyedik választás lenne Koszovóban.