BulvárSzerző: blikk 3 órával ezelőtt 5 percnyi olvasás
A Norvég Tudományos és Technológiai Egyetem kutatói által készített, a Frontiers in Psychology folyóiratban megjelent tanulmány a kézírás fontosságára hívta fel a figyelmet egy olyan korban, amelyben egyre nagyobb szerepet kapnak a billentyűzetek és a digitális eszközök. A kutatók azt találták, hogy a kézírás során összetettebb és kiterjedtebb agyi kapcsolatok alakulnak ki, mint gépelés közben. Ez különösen a tanulás és az új információk kódolása szempontjából fontos.
A norvég kutatócsoport nagy sűrűségű, 256 érzékelővel felszerelt EEG-rendszerrel vizsgálta egyetemi hallgatók agyi aktivitását. A vizsgálatban 36 hallgató adatait elemezték: a résztvevők szavakat írtak le kézzel egy digitális toll segítségével, illetve billentyűzeten is begépelték ugyanazokat a szavakat.
A kézírás során az agy különböző területei között jóval összetettebb kapcsolódási mintázatokat figyeltek meg, mint gépeléskor. Különösen a fali és központi agyterületeken jelentkezett erősebb kapcsolat a theta- és alfa-frekvenciatartományban. Ezek az agyi hálózatok a figyelemmel, az érzékeléssel, a mozgással, valamint az új információk feldolgozásával is kapcsolatba hozhatók.
Ez is érdekelheti
Frusztráló, amikor az ember fejéből kiesnek dolgok. Különösen a napi tevékenységek során, amikor a legnagyobb szükség lenne rá, hogy képes legyen megjegyezni például azt, mi mindent kell vásárolnia, vagy éppen egy új ismerős nevét. Bár bosszantóak az ilyen esetek, aggodalomra általában mégsem adnak okot, ráadásul a kutatások azt mutatják, hogy egyszerű memóriatrükkök segíthetnek elkerülni őket.
A kutatók szerint a kézírás során egyszerre dolgozik a látás, a kéz finom mozgása és az úgynevezett proprioceptív, vagyis a test helyzetéről és mozgásáról információt adó érzékelés. Amikor egy betűt kézzel formálunk meg, az agynak össze kell hangolnia ezeket az információkat.
A tanulmány szerzői szerint az ilyen, kézírás közben kialakuló kiterjedtebb agyi kapcsolatok olyan folyamatokhoz köthetők, amelyek fontosak lehetnek az új információk kódolásában és a tanulásban. A kutatás ezért további érveket szolgáltat amellett, hogy a kézírásnak az oktatásban is fontos szerepe van.
A gépeléshez ezzel szemben egyszerűbb és ismétlődőbb mozdulatokra van szükség. A billentyűzet használatakor egyetlen gomb lenyomása elegendő egy adott betű megjelenítéséhez, míg kézíráskor minden egyes betűt külön mozdulatsorral kell kialakítanunk.
A vizsgálat során gépelés közben nem figyeltek meg ugyanolyan kiterjedt agyi kapcsolódást. A kutatók szerint ez arra utal, hogy a két tevékenység eltérő idegrendszeri folyamatokat mozgósít.
A kutatás eredményei az oktatás szempontjából is érdekesek. A szerzők szerint a gyerekeknek már korai életkorban érdemes lehetőséget biztosítani a kézírás gyakorlására, mivel ez hozzájárulhat azoknak az idegi kapcsolatoknak a kialakulásához, amelyek fontosak a tanuláshoz.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a digitális eszközöket teljesen ki kellene zárni az oktatásból. A kutatók maguk is hangsúlyozzák, hogy a technológia fontos része a modern tanulásnak, ezért inkább arra kell figyelni, hogy az adott feladathoz melyik módszer lehet hatékonyabb.
(via)
Napi