KülföldSzerző: origo 3 órával ezelőtt 1 percnyi olvasás
Több ország is szankciókat fogadott el a ciszjordániai izraeli telepek ellen, a Trump-adminisztráció hivatalosan nem ítélte el az aláíró országokat.
Nagy-Britannia, Kanada Franciaország és több más nemzet is szankciókat vezetett be a ciszjordániai izraeli telepek ellen. Izrael élesen reagált, azonban az Egyesült Államok nem ítélte el a szankciókat bevezető országok döntését.
A ciszjordániai telepesek kérdése már régóta a mélyben megbúvó probléma. A hatnapos háború lezárása után az izraeli telepesek elkezdtek betelepülni a térségbe, ahol rendszeressé váltak a konfrontációk a palesztin lakosság és az izraeli telepesek között. Habár az ENSZ hivatalosan illegálisnak tekinti az izraeli telepesek beköltözését, mára már több mint 700 000 izraeli él a területen.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nemrég további lakóparkok építését jelentette be, egyúttal pedig jelezte, hogy továbbra is támogatni fogják a folyamatot, mert „ez a föld Izraelhez tartozik”.
A rendszeres összecsapásokat Izrael eddig igyekezett kezelni. Nemrég maga a miniszterelnök is felszólalt az erőszakot alkalmazó telepesek ellen, akik kedvezőtlen helyzetbe hozzák Izraelt a nemzetközi színtéren. Az ENSZ által illegális tekintett telepek kérdése azonban erősen szürke zónába esik. A hatóságok több alkalommal is számoltak már fel illegálisnak elismert telepeket, míg másokat elismernek, ezzel biztosítva a hozzáférést a kormányzati támogatásokhoz.
Az ENSZ ülésein már többször is jelezte az országok egy része, – Nagy-Britanniával az élen – hogy nem fogadják el az új telepek létesítését, és a palesztinok elleni erőszakkal szembeni határozottabb fellépésre szólították fel Izraelt.
Végül azonban néhány ország megelégelte a helyzetet, Nagy-Britannia pedig szankciókat jelentett be, amelyhez többek között Kanada és Franciaország is csatlakozott. A szankciók értelmében az izraeli telepek számára semmilyen brit cég nem biztosíthat szolgáltatásokat, az innen származó termékek importját pedig betiltották. Az indoklás során a brit külügyminiszter, Ed Miliband etnikai tisztogatással vádolta meg Izraelt, Tel-Aviv pedig azonnal elítélte az aláíró országokat.
Izrael emellett elrendelte a Kelet-Jeruzsálemben található brit konzulátus bezárását, és több parlamenti képviselőt is kitiltott az országból. Volt azonban egy hiányzó láncszem.
Napi