GazdaságSzerző: economx 4 órával ezelőtt 5 percnyi olvasás
A digitalizáció ma már nem egyszerűen technológiai fejlesztés az útépítésben, hanem a nagy beruházások működésének egyik alapfeltétele. Ezt jól mutatja a Duna Group afrikai projektje is, ahol egy 184 kilométeres úthálózat megvalósítását több ezer kilométeres távolságból irányítanak. A BIM, a mesterséges intelligencia és az adatalapú projektirányítás ebben a léptékben már nem választható lehetőség, hanem a megvalósítás feltétele.
A Duna Group az elmúlt évtizedekben jelentős nemzetközi tapasztalatot szerzett az út-, híd- és alagútépítésben. A cégcsoport Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban és Romániában is jelen van, miközben Magyarországon az állam az egyik legfontosabb megrendelője, mondta elöljáróban Kerékgyártó Attila, a Duna Group meghatározó vállalata, a Duna Aszfalt igazgatóságának elnöke a „Building Horizons – A Duna Group afrikai dimenziója” című kerekasztal-beszélgetésen az AI Summit konferencián.
A résztvevők a vállalat afrikai terjeszkedését (különösen a Kongó és Zambia közötti nagyszabású út- és hídépítési projektet), valamint a BIM és a mesterséges intelligencia nagy volumenű infrastrukturális beruházásokba történő integrációját vitatták meg. A cégcsoport az elmúlt időszakban számos technológiai és fenntarthatósági megoldást is bevezetett, amelyre jó példa az újrahasznosított aszfalt alkalmazása, ehhez pedig a cég 15 aszfaltkeverővel rendelkezik.
Sőt, más érdekes példát is említhetünk a digitalizációval kapcsolatban: így a Duna Group mesterséges intelligenciát is alkalmazó projektfigyelő rendszere szinte folyamatosan követi az európai közbeszerzéseket. Ennek komoly gyakorlati jelentősége van, hiszen ha egy pályázatnál csupán harminc nap áll rendelkezésre, egyáltalán nem mindegy, hogy a vállalat egy héttel vagy egy nappal korábban értesül-e egy új lehetőségről.
„De szintén ma már alapvető a BIM, vagyis a Building Information Modeling alkalmazása, amely nem csak egy háromdimenziós modell elkészítését jelenti, hiszen a tervezés és a kivitelezés mellett az adatok segítségével a teljes projekt életciklusát végig kísérhetjük. A 3D modellhez különféle információkat, attribútumokat társítunk, összekapcsoljuk a valóságot, a tervet, a költségeket, az ütemezést és minden egyéb információt” – fogalmazott Vass Imre, a Duna Aszfalt BIM termelési vezetője.
A BIM egyik legfontosabb előnye éppen az, hogy közös nyelvet teremt a projekt egyes szereplői között. Az összegyűjtött adatok azonban önmagukban még nem jelentenek értéket. Akkor válnak igazán fontossá, ha hiteles információkra épülő, gyors döntéseket tesznek lehetővé. Egy nagy volumenű beruházásnál pedig már olyan mennyiségű adat keletkezik, amelyet hagyományos módszerekkel lehetetlen hatékonyan kezelni.
A modern technológiai megoldásokat a Duna Group egy Magyarországtól 7000 kilométerre fekvő projektben is alkalmazza, ahol az előbb említett digitalizációs eszközök a valóságban is „megmérettetnek”. Itt érdemes megállni egy pillanatra, hiszen ez nem csak a magyar építőipar történetében kiemelkedő volumenű beruházás, hanem európai léptékben is különleges teljesítmény.
A fejlesztés a Kongói Demokratikus Köztársaság és Zambia határán zajló infrastrukturális óriásprojekt, amely hivatalosan a Kasomeno–Mwenda projekt nevet viseli. A beruházást a Duna Group afrikai projektvállalata, a GED Africa menedzseli egy koncessziós konstrukcióban. Jelenleg ez az Európából érkező legnagyobb egyedi magánberuházás az afrikai infrastruktúra-piacon, ahol napi szinten több mint ezer ember dolgozik.
Az afrikai beruházás története még 2014–2015-ben kezdődött, és a cégcsoport immár mintegy kilenc éve foglalkozik vele szakmai befektetőként. A projekt egyik fontos kiindulópontja az volt, hogy a vállalat felismerte: a magyar és európai mérnöki tudásnak Afrikában is lehet létjogosultsága, és olyan technológiák, módszerek és tapasztalatok adhatók át, amelyek ott még korántsem számítanak magától értetődőnek.
„A projekt mérete európai szemmel is rendkívüli. Egy 184 kilométeres, összefüggő, kétszer egysávos úthálózatról beszélhetünk, amelynek megvalósításán 13 országból és 3 kontinensről vannak jelen dolgozók. A magyar cégközponttól a több ezer kilométeres távolság, a kulturális különbségek és az eltérő üzleti környezet természetesen komoly kihívásokat jelentettek, a projekt azonban eljutott oda, ahová Afrikában számos hasonló elképzelés nem: a kivitelezés tényleges szakaszába” – magyarázta Jászberényi Tamás, a Duna Aszfalt igazgatósági tagja és az afrikai projektjeiért felelős vezérigazgatója.
Az említett 184 kilométernyi közút mellett a két országot elválasztó Luapula folyó felett egy 362 méter hosszú határhíd épül meg. Az út közvetlen összeköttetést teremt a közép-afrikai bányavidékek (réz, kobalt) és az indiai-óceáni kikötők között, amivel a teherautók menetideje drasztikusan, napokkal lerövidül. A beruházás jelenleg körülbelül 40 százalékos készültségben van, miközben a projektben a magyar mérnöki tudás és teljesítmény folyamatosan reflektorfénybe kerül. A tervek szerint nagyjából másfél év múlva már látványos eredménye lehet az évek óta tartó munkának.
A projekt különleges mérete nemcsak a kivitelezésben, hanem a digitális háttér kialakításában is új kihívásokat teremtett. A 184 kilométeres úthálózatot ugyanis együttesen kell kezelni, miközben a hagyományos tervező- és modellezőszoftverek nem feltétlenül alkalmasak ekkora adatmennyiség koordinálására. A megfelelő szoftver kiválasztása önmagában heteket vett igénybe. A terepfelmérések, a modellek és a kapcsolódó adatok olyan mennyiséget jelentenek, amelyet már nem lehet mérnökök tucatjainak manuális munkájával hatékonyan feldolgozni.
„A kihívás ezért valójában nem pusztán informatikai természetű volt, hiszen a projektirányítás egészét kellett újragondolni. Ebben kap fontos szerepet a mesterséges intelligencia. A cél nem az, hogy az AI átvegye a mérnökök munkáját, hanem éppen ellenkezőleg: megszabadítsa őket azoktól a rutinfeladatoktól, amelyek automatizálhatók. Így a szakembereknek több idejük marad a valódi mérnöki döntésekre.
A technológia mellett legalább ilyen fontos a tudás átadása. A helyszínen helyi kollégák dolgoznak, miközben Budapesten szakértői csapat támogatja a projektet. A magyarországi projektekben megszerzett BIM-tapasztalatokat a Duna Group képzéseken, tréningeken és közös munkán keresztül viszi tovább Afrikába. A projekt léptéke miatt itt a BIM már nem egyszerűen egy választható technológia, hiszen enélkül a beruházás kezelése rendkívül nehézzé válna” – tette hozzá Vass Imre.
A tudástranszfer azonban nem egyirányú folyamat. Az afrikai projekt egyik legfontosabb tapasztalata éppen az, hogy a helyi szakemberek rendkívül gyorsan képesek alkalmazkodni az új technológiákhoz. Egy olyan piacon, ahol nem kell évtizedes szabályokat és megszokásokat folyamatosan leküzdeni, mert korábban nem is nagyon léteztek ilyen projektek Afrikában, az új megoldások elfogadása sokkal gyorsabb lehet.
„Olyan környezetben dolgoznak, ahol bizonyos fejlődési lépcsők egyszerűen kimaradtak, ezért sok esetben nincs mögöttük több évtizednyi berögződés és ellenállás. E szemlélet mentén az új dolgok, a változás sohasem ellenség, hanem új lehetőség. Emellett ez a cégcsoport számára is fontos tanulság. A digitalizáció sokszor nem azért nehéz, mert technológiailag megvalósíthatatlan, hanem azért, mert a szervezeteknek meg kell változtatniuk a korábban kialakult működési filozófiájukat, módszereiket” – magyarázta Jászberényi Tamás.
A projekt a cégcsoport nemzetközi ambícióinak egyik fontos állomása is, mindenesetre a Duna Group a szakmai, pénzügyi és technológiai háttér alapján alkalmas arra, hogy a nemzetközi autópálya-építő vállalatok élmezőnyében legyen. Ehhez azonban nem elég egy-egy nagy beruházást megnyerni: különböző országok eltérő műszaki előírásaihoz és megrendelői elvárásaihoz is alkalmazkodni kell.
Az afrikai projekt akár egy újabb nemzetközi piacot is megnyithat, hiszen a kontinens hatalmas potenciállal rendelkezik, nem véletlenül Kína is aktívan jelen van a térségben. Afrika gazdasági és lehetőségei – amelyek fontos ásványkincs-tartalékkal párosulnak – jelentős befektetési potenciált kínálnak, és a mostani beruházás a későbbi projektek számára is referenciát jelenthet.
A földrajzi távolság önmagában már nem akadálya egy ekkora beruházás irányításának, hiszen a digitalizációval egy távoli építkezés is láthatóvá, követhetővé és mérhetővé válik. A megfelelő adatokkal, BIM-rendszerrel és mesterséges intelligenciával támogatott projektirányítással Budapest és Afrika között is létrejöhet egy olyan munkafolyamat, amelyben a döntésekhez szükséges információk szinte valós időben rendelkezésre állnak.
„A minőség mindenek felett legyen” – összegzett Kerékgyártó Attila. Ez pedig az afrikai projekt esetében különösen fontos üzenet: a több ezer kilométeres távolság, az eltérő környezet és a rendkívüli lépték ellenére is ugyanazt a szakmai színvonalat kell biztosítani, mint Európában.
Napi