„Giorgia Meloni már a következő választásra készülhet, miközben a jobboldalon egyre komolyabb tényezővé válik Roberto Vannacci, az ellenzék pedig továbbra sem tud megegyezni abban, ki vezesse a kormányfővel szembeni tábort” – mondta az Indexnek Vásárhelyi Árpád Olaszország-szakértő, az ELTE ÁJK PTI óraadója, aki szerint

Ha nem, a jelenlegi erőviszonyok mellett könnyen elérhetetlenné válhat a jobboldal számára az új választási rendszerben kulcsfontosságú 42 százalékos határ.

Meloni már a következő választásra készül

A politikai képlet megértéséhez fontos a választási rendszer átalakítása is. A jelenlegi Rosatellum helyett tervezett új modell egyik központi eleme a többségi prémium. Ha egy koalíció megszerzi a szavazatok legalább 42 százalékát, és egyben a legtöbb voksot kapja, a tervek szerint 70 pluszmandátumhoz jutna a Képviselőházban és 35-höz a Szenátusban.

Roberto D'Alimonte, a római LUISS egyetem professzora korábban az Indexnek úgy számolt, hogy ez normális körülmények között 54–56 százalékos parlamenti többséget biztosíthatna a győztesnek. Ha viszont egyik politikai tömb sem érné el a küszöböt, nem járna többségi prémium, és a mandátumokat arányosan osztanák el. A Fratelli d'Italia vezetése nyíltan a stabil kormányzás eszközeként beszél a reformról. Giovanni Donzelli, a párt országos szervezési vezetője szeptember elején azt mondta, a cél az, hogy a 41–42 százalék fölé jutó koalíció nyugodtan tudjon kormányozni, függetlenül attól, melyik politikai oldal nyer.

Vásárhelyi Árpád azonban ennél egyértelműbb politikai célt lát a folyamat mögött.

Ez a következő választás előkészítése. Két dolog van Meloni előtt. Az egyik, hogyan fogja tudni integrálni Vannaccit és a pártját, ha tudja. A másik, hogy el kell érnie a 42 százalékot

– fogalmazott az Olaszország-szakértő.

A választási reform ráadásul már korábban felszínre hozta a kormánykoalíción belüli töréseket. Júliusban Meloniék egyetlen szavazattal bukták el a preferenciaszavazásról szóló kulcsfontosságú módosítást: 187 képviselő támogatta, 188 ellenezte a javaslatot. A becslések szerint legalább harminc kormánypárti képviselő nem támogatta saját koalíciója elképzelését.

Az elmúlt napok eseményei közben arra is utalnak, hogy a választási kampány legalább politikai értelemben már megkezdődött. Meloni szeptember 4-én Bariban ünnepelte, hogy kormánya megdöntötte a második Berlusconi-kabinet időtartamrekordját. Az ANSA a rendezvényt már úgy értékelte, mint „az első csapást” a hosszú választási kampányban. Vásárhelyi hasonlóan értékelte az eseményt.

Mindenki úgy értékeli, hogy ez egy kampánynyitány volt, és valójában Meloni ezzel megnyitotta a választási kampányt.

A szakértő szerint az előrehozott választás lehetőségét azért sem lehet kizárni, mert Vannacci pártja folyamatosan erősödik. Vásárhelyi szerint ez egy ponton túl már Meloninak is problémát jelenthet, hiszen az új formáció éppen azokból a jobboldali választókból építkezik, akik csalódtak a Legában vagy a Fratelli d'Italiában.

Vannacci egyik legerősebb politikai fegyvere, hogy számonkéri Melonin azokat a korábbi ígéreteket, amelyeket a kormány nem vagy csak részben teljesített. Vásárhelyi ezek között említette a bevándorlást, a nyugdíjrendszer és az egészségügy reformját, valamint több intézményi átalakítást.

Ha megnézzük, hogy Vannacci ma mit mond, az ugyanaz, amit Meloni mondott korábban. Nincsenek új dolgok a nap alatt. Ugyanazt mondja, csak azt állítja, hogy Meloni ezeket nem tette meg

– mondta az Olaszország-szakértő.

Vannaccival vagy nélküle?

A konfliktus szeptember elején látványosan megjelent Bariban is. Miközben Meloni pártja a városban ünnepelte a kormány rekordját, a Futuro Nazionale „biztonság”, „remigráció” és „az iszlamizáció megállítása” feliratú plakátokkal árasztotta el a várost. A párt egyik képviselője az ANSA-nak azt mondta, Melonit arra akarják emlékeztetni, „miért kapott szavazatokat”. 

A probléma számszerűen is jól látható. Ha Vannacci kívül marad a jobboldali koalíción, a jelenlegi erőviszonyok mellett a Fratelli d'Italia, a Liga és a Forza Italia nehezen érheti el a többségi prémiumhoz szükséges 42 százalékot.

Egy júliusi YouTrend-szimuláció ugyanerre jutott: Vannaccival együtt a jobboldali blokk megszerezhette volna az abszolút többséget mindkét házban, nélküle viszont a campo largo lett volna a legerősebb szövetség. Csakhogy Vannacci számára a jobboldali koalícióhoz történő csatlakozás is kockázatot jelent. Pártja éppen a jelenlegi kormánnyal szembeni jobboldali elégedetlenségből építkezik, így kérdéses, mennyi maradna ebből a támogatásból, ha a következő választásra ismét Meloni mögé állna.

Egy kérdésen fog múlni a dolog: képes lesz-e Meloni Vannaccival megállapodni vagy sem? Ha nem, akkor nem lesz meg a 42 százalék. Ha Vannaccival meg tudnak állapodni, akkor tudnak versenybe kerülni, és lehetséges, hogy el tudják érni ezt az olasz győzteskompenzációt. Viszont az is kérdés, hogy Vannacci létalapja fennmarad-e, ha ő maga is beáll a sorba

– fogalmazott Vásárhelyi.

A jelenlegi parlamenti ciklus rendes menetrend szerint 2027 őszéig tart, vagyis alaphelyzetben akkor rendeznék a következő országos választást. Egyre komolyabban számolnak azonban azzal, hogy az olaszok már néhány hónappal korábban az urnákhoz járulhatnak.

Az ANSA szerint 2026 végére tisztázódhat, hogy Meloni kitölti-e a teljes ciklust, vagy 2027 tavaszán előrehozott választást tartanak. A hírügynökség arról is beszámolt, hogy a tavaszi forgatókönyvvel a márciusi igazságügyi referendum elvesztése óta számolnak a miniszterelnöki hivatalban, és egy úgynevezett election day lehetősége is felmerült, amelyen a parlamenti és az önkormányzati választásokat egyszerre tartanák. 

A Corriere della Sera szeptember 4-én már konkrét dátumokról is írt. A lap információi szerint április 18., valamint május 23. és 30. is szerepel a lehetséges időpontok között, és Meloni jelenleg inkább a tavaszi választás felé hajlik. Végleges döntés azonban még nincs, a kérdést várhatóan az új választási törvény elfogadása után rendezik.

Vásárhelyi szerint Meloni álláspontja sem teljesen egyértelmű. Miközben a kormányfő arról is beszélt, hogy semmi nem indokolja feltétlenül a ciklus lerövidítését, más jelzései alapján az előrehozott választást sem zárja ki. A Lega ezzel szemben inkább időt nyerne. Matteo Salvini pártjának Vásárhelyi szerint szüksége van arra, hogy összeszedje magát Vannacci kiválása után.

„A Lega kifejezetten ezzel szemben van. Mondjuk úgy, hogy Meloni lebegteti az előrehozott választást, és kicsit preferálja is. A Lega meg nem. A Legának össze kell szednie magát Vannaccival szemben, és ahhoz idő kell” – mondta a szakértő, aki szerint a Forza Italia helyzete szerinte stabilabb, így számukra az időpontnak jóval kisebb a jelentősége.

A Corriere della Sera szerint Meloninak nem lenne elegendő egyszerűen azt kérnie Mattarellától, hogy oszlassa fel a parlamentet. Ha működő parlamenti többség mellett akar előrehozott választást, előbb a parlament előtt kellene formalizálnia a kormányválságot, majd benyújtania lemondását az államfőnek. Vásárhelyi szerint éppen ez az egyik legfontosabb korlát.

Nincs kormányválsághelyzet. Általában az előrehozott választásokat kormányválság szokta indukálni. Ma ilyen nincs. És mindaddig, amíg Meloni nem dönt úgy, hogy ne legyen, addig nem is lesz.

Az Olaszország-szakértő szerint Mattarellának azt kellene mérlegelnie, hogy egy politikai megállapodással előrehozott választás vagy egy mesterségesen előidézett kormányválság jelent-e kisebb kockázatot az ország stabilitására.

A 2026 végi választás lehetőségét Vásárhelyi már gyakorlatilag kizártnak tartja. A parlament feloszlatása után ugyanis 45–70 napon belül kell megtartani a voksolást, így szeptemberben a következő tavasz tekinthető a legkorábbi reális forgatókönyvnek.

A tavasz mellett politikai érvek is szólnak. 2027-ben számos nagy olasz városban – többek között Rómában, Milánóban, Torinóban, Nápolyban és Palermóban is – önkormányzati választások lesznek. Az ANSA szerint ezért egy parlamenti és önkormányzati „election day” lehetősége is napirenden van. Vásárhelyi szerint ennek Meloni szempontjából azért is lehet jelentősége, mert ha az önkormányzati választásokat külön rendeznék meg, egy sikeres ellenzéki szereplés lendületet adhatna a Campo Largónak a későbbi parlamenti választás előtt.

Emellett az év második felére esnek azok a költségvetési viták, amelyek hagyományosan nehezebb időszakot jelentenek az olasz kormányoknak. A szakértő szerint Meloninak ebből a szempontból is kényelmesebb lehet tavasszal választást tartani.

Az ellenzéknek még mindig nincs kész válasza

A másik oldalon továbbra is a Campo Largo belső megosztottsága jelenti a legnagyobb problémát. Vásárhelyi szerint az ellenzéki pártok még abban sem tudnak megegyezni, hogy előválasztáson válasszanak-e közös miniszterelnök-jelöltet. A Demokrata Párt támogatná az előválasztást, Giuseppe Conte és az Öt Csillag Mozgalom álláspontja azonban változott, miközben az ellenzéki térfélen több potenciális jelölt neve is felmerül. A különböző pártok közötti kölcsönös elutasítás miatt Vásárhelyi szerint továbbra sem világos, hogyan tudna egységes politikai blokká összeállni a Campo Largo.

Ugyanakkor a márciusi igazságügyi referendum megmutatta, hogy a kormánnyal szembeni elégedetlenség a hagyományos ellenzéki pártok táboránál szélesebb rétegeket is képes mozgósítani. Ahogy arról az Index akkor beszámolt, a referendumon szokatlanul magas, 58,93 százalékos volt a részvétel, a kormány reformját pedig a választók 53,7 százaléka elutasította. Vásárhelyi már akkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Meloni saját személyét is a referendum mögé állította, így a politikai következményeit is magára húzta.

Most úgy fogalmazott, az ellenzék számára a legfontosabb az, hogy képes-e megtartani és választási szavazatokká alakítani ezt az elégedetlenséget. „A kérdés az tehát, hogy a campo largo képes-e behozni azokat a szavazatokat, amelyek a pártokon kívülről érkeztek a legutóbbi referendumon. Ott az derült ki, hogy egy csomó olyan ember elment szavazni, akinek nincs pártja, de azt mondta Melonira, hogy nem.”

Vásárhelyi szerint ez lehetőséget teremt az ellenzéknek, de önmagában nem jelenti azt, hogy élni is képes vele.

Jelen pillanatban nem látom, hogy jobban állnak, mint öt évvel ezelőtt. A kérdés az, hogy tudják-e konvertálni az elégedetlen szavazókat, akik azt mondják, hogy Meloni nem.

A puszta számok alapján ugyanakkor szoros lehet a verseny. Vásárhelyi szerint a két politikai blokk között jelenleg mindössze néhány százalékpont a különbség, amely még a közvélemény-kutatások hibahatárán belül lehet. Ez azt jelenti, hogy a következő választás egyik oldal számára sem tekinthető lefutottnak.

A következő hónapok döntő kérdése így nem pusztán az lesz, mikorra írják ki a választást. A jobboldalon Meloninak azt kell eldöntenie, milyen árat hajlandó fizetni Vannacci bevonásáért, miközben Vannaccinak azt kell mérlegelnie, hogy többet nyer-e egy Melonival kötött szövetséggel, mint amennyit veszíthet vele. Vásárhelyi szerint jelenleg éppen a Futuro Nazionale vezetője van a legkényelmesebb helyzetben.

Vannacci szerintem most kukoricát vett, hátradőlt és nézi a mozit.

A szakértő szerint ugyanis minél később születik döntés a választásról és a jobboldali koalíció összetételéről, annál több ideje marad Vannaccinak arra, hogy további választókat vegyen el a Legától és Meloni pártjától.

(Borítókép: Giorgia Meloni 2026. szeptember 4-én. Fotó: Antonio Masiello / Getty Images)