GazdaságSzerző: magyarnemzet 5 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
A legnagyobb baklövés talán az, hogy a kormányfő láthatóan zokon vette, amikor a megalapozott kritika szembe jött vele.
Mindössze két nap telt el azóta, hogy pénteken Magyar Péter megtette dízelügyi bejelentését, de ennyi idő is elég volt ahhoz, hogy az ügyben a Tisza-kormány több súlyos hibájára is fény derüljön. A baklövések számát maga a miniszterelnök is növelte. Lássuk, sorban!
Az Orbán-kormány márciusban, az iráni-amerikai háború kirobbanása után döntött arról, hogy az üzemanyagoknál védett árat vezet be. Az intézkedés célja az volt, hogy megvédje a lakosságot és a gazdaságot az árrobbanástól, ezért a 95-ös benzin árát 595 forintban, a gázolajét pedig 615 forintban maximálta. Nyárra a konfliktus csendesedett, a világpiaci árak mérséklődtek. Magyar Péter miniszterelnök ebben az időszakban, június 17-én jelentette be, hogy megszüntetik a védett árakat, a piaci helyzet miatt ugyanis már nincs szükség az állami árszabályozás fenntartására. A tiszás többség június végén el is törölte a védett árakat.
A kiindulópont ez volt. Több szakértő – és nem mellesleg a Fidesz is – arra hívták fel a figyelmet, hogy a globális piaci árak csökkenését olyan fegyvernyugvás idézte elő, amely korántsem biztos, hogy hosszú ideig tart. Erre alapozni hosszú távú kormányzati döntést minimum kockázatos. Az is volt: a harcok kiújultak, a magyar kutak árai már július végén átlépték a korábbi védett árszintet.
Augusztus elejét tulajdonképpen nyugalom jellemezte, az üzemanyagárak idehaza lényegében stagnáltak. Aztán újra meglódultak, különösen a dízelé. Szeptember első napjaira karnyújtásnyira került a hétszáz forintos lélektani határ, amit a gázolaj ára szeptember 9-én át is lépett. A kormány éppen arra a napra ígérte, hogy bejelentést tesz arról, milyen módon fékezi meg a dízel árának száguldását. A bejelentés azonban aznap elmaradt. A halogatás okait hetilapunkban megjelent nagy elemzésünkben is érintettünk, amely itt olvasható el.
Pénteken, szeptember 11-én aztán megérkezett a bejelentés, amely szerint – az agrárium támogatása mellett – a maximum 150 lóerős dízelautók tulajdonosainak négy részletben húszezer forintot ad a kormány. „Nem célunk, és nem is feladatunk a nagy teljesítményű, drága gépjárművek tankolásához hozzájárulni a magyar adófizetők pénzén” – mondta a bejelentéskor a miniszterelnök, amihez Kapitány István energiaügy miniszter egy másik videóban annyit tett hozzá: a kormány nem támogatja a luxust. Csakhogy de.
Ugyanis 150 lóerő alatt is kerülnek forgalomba drága, akár több tízmillió forint vételárú autók, miközben vannak a megszabott határ felett csupán pár milliót érő, akár hétszemélyes használt dízelek.
Vagyis miközben támogatja a kormány a luxust is, sok, nagycsaládosok által használt autó kimaradt.
A fuvarozók ugyanakkor ágazati segítség nélkül maradhatnak, aminek súlyosságát kellően mutatja, hogy valóságos egységfront kezd kialakulni körükben a kormány döntése ellen. Mélységes csalódással és értetlenséggel fogadta a dízelügyi döntést a Magyar Független Fuvarozók Egyesülete (MFFE). A szervezetnél remélik, hogy a pénteki bejelentés egy átfogó intézkedéscsomag első része, és a kormány már a hétvégén vagy legkésőbb hétfőn előáll a magyar fuvarozó vállalkozásokat segítő intézkedéssel is.
Ha azonban nem érkezik ilyen döntés, akkor ki kell mondanunk: a kormány a kialakult súlyos helyzetben tudatosan magára hagyta a magyar fuvarozó kkv-kat
– írta pénteken a szervezet, hozzátéve: valódi intézkedést várnak, és nem fognak hallgatni. Egy másik fuvarozó szervezet, a NiT Hungary is azt közölte: számukra elfogadhatatlan a dízeltámogatási csomag. Ők is rögzítették, hogy azonnali támogatást vár a szakma.
Súlyos hiba mutatkozik az ötezer forintos összeg meghatározása körül is. – Egy átlagos család havi egyszer tankol – erről beszélt a pénteki bejelentéskor a miniszterelnök, majd kitért rá: azért adnak havi ötezer forintot az érintetteknek, mert ekkora a különbözet a korábbi védett ár és a jelenlegi piaci ár között havi egy tankolással számolva. Ezt a számítást azonban egyik olyan kutatás sem támasztja alá, amelyet az elmúlt hat évből találtunk és amelyek az autóhasználat témájában készültek.
De nem támasztják alá a kormányzati feltételezést azok a vélemények sem, amelyek Magyar Péter videós bejelentése alatt jelentek meg a közösségi médiában. Bár a kommentekből messzemenő következtetést sosem szabad leszűrni, de az állítható, hogy a miniszterelnöki megszólalás alatt látható hozzászólások élesen bírálták az intézkedést.
A bejelentésre érkezett megannyi kritika a jelek szerint nem érintette jól a miniszterelnököt. Magyar Péter szombati veszprémi felszólalásán így fogalmazott: „Mégis kerestünk egy megoldást a gázolajnál, ahol a legnagyobb az áremelkedés. Úgy látom, lehet, hogy nem kellett volna, mert nincs rá igény, és a magyar emberek azt mondják, hogy inkább kifizetik a piaci árat, legyenek normális fizetések, normális utak, normális szolgáltatások. Megtanultuk” – közölte érezhetően ingerülten a kormányfő.
Az intézkedésről összességében elmondható, hogy miután a Tisza kapkodva megszüntette a védett árat, sokat várt, amíg újabb megoldást jelentett be. Amit kitaláltak, az egyrészt társadalmilag igazságtalan, másrészt olyan feltételezésből indul ki, a havi egyszeri tankolásból, ami nem támasztható alá. Ráadásul a fuvarozókra nem gondoltak, aminek árát az egész társadalom megfizetheti. S ha mindez nem lenne elég, a miniszterelnök mintha megsértődött volna, amikor az egyébként érvekkel alátámasztható kritikát szembeszegezték vele.
Napi