A Duna paksi vízszintemelését célzó augusztusi beavatkozás, a fenékküszöb megépítése nélkül a jelenlegi vízállás bőven az augusztus 4-i valaha volt legkisebb vízállás alatt lenne. A műtárgy a tereprendezéssel együtt novemberre készülhet el, de a vízszintemelő funkcióját már hetek óta teljesíti.

Az építmény ma leginkább látható részét, a Paks felől benyúló „sarkantyút” majd visszabontják, és normál hozamok mellett a fenékküszöb ki sem látszik majd a vízből - a részletekről Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese nyilatkozott a Válasz Online-nak.

A szovjet tervezésű, nyomottvizes reaktornak elsősorban a hűtés miatt van szüksége a Dunára. Azt a gőzt kell visszahűteni, amely a maghasadással termelt hővel keletkezik, és amely meghajtja a turbinákat. A hűtővíz a Duna Paksnál kialakított hidegvíz-csatornájából származik. Ha a víz adott szint alá csökken a csatornában, ellehetetlenül a hűtés. Az augusztus elejére kialakult, alacsony vízszinttel azonban az atomerőmű építői sok évtizeddel ezelőtt nem számolhattak.

A kritikussá vált hűtési helyzet kezelésére egy 411 oldalas terv adta meg a választ, amely nemcsak a fenékküszöb építését javasolta, hanem felmérte annak hatásait és leírta a munka szervezését is. 

Nyugalom, nem omlik a fenékküszöb!

A Válasz Online felidézte, hogy a beruházás augusztus 12-i bejelentése óta több vitás pont felvetődött a sajtóban és a közösségi médiában. Például Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter videója nyomán szeptember elején az Átlátszó arról írt, hogy a fenékküszöb „omlik”, illetve „kimosódik”, és 8-13 métert mélyült alatta, vagyis az alvízi szakaszon a Duna.

Ezt a Gacsályi József cáfolta. Mint elmondta, nem a meder mélyült, hanem ilyen mélyre került a beavatkozás nyomán a fenék az addigi 6 méteres mélységről. A tervezők ezzel már számoltak. A mélyedést majd feltöltik, és megkeményítik az alapvetően homokos, kavicsos meder alját.

A szakember válasza szerint azért nincs a fenékküszöb-építésnek környezetvédelmi engedélye, mert a rendkívüli helyzet miatt a kormány egy rendelettel lényegében megfordította a szokásos engedélyezési sorrendet:

• előbb engedte megkezdeni a beavatkozást,
• és csak utána írta elő a környezetvédelmi felülvizsgálatot és a működési engedély kérelmezését.

A környezetvédelmi működési engedélyt 2026. szeptember 30-ig kell kérelmezni. A vízjogi fennmaradási engedélyt október 15-ig.

Napi egyeztetés zajlik a hajózhatóságról  

A fenékküszöb miatt a Duna Bizottság és az Európai Bizottság közvetlenül egyeztet az illetékes magyar hatóságokkal, főként a hajózhatóság miatt. A lap értesülését a szakember megerősítette, jelezve, hogy a nemzetközi hajózás biztosítása a magyar fél részéről is elsődleges az atomerőmű biztonságos vízellátása mellett. A bizottsággal az egyeztetés napi szintű. Egyébiránt jelenleg a Duna egész hosszán rendkívül korlátozott a szállítás és a közlekedés a folyó "jelen állapota" miatt. Az összefüggően vízlépcsőzött szakaszokon ugyan haladhatnak a hajók korlátozott merüléssel, de a szabad folyású szakaszokon még nem megfelelő a merülési mélység.