Hankó Balázs korábbi kulturális és innovációs miniszter a Demokratának adott, vasárnap megjelent interjújában védte meg a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának 17,6 milliárd forintos támogatási döntéseit. A volt miniszter szerint a forrás a Szerencsejáték Zrt. ötöslottó-bevételéből származó, korábban maradványtartási kötelezettség alatt álló pénz volt, amelyet a kormány 2025 májusában és júniusában szabadított fel azzal az előírással, hogy populáris kulturális célokra, országosan kiegyenlített eloszlásban közösségi programokra kell fordítani.

Hankó szerint a támogatások szétosztása jogszerű volt. Az ideiglenes kollégiumot a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény alapján hozták létre 2024. december 1-jével, a keretet pedig a bizottság az alelnök egyetértésével egyedi keretként rendelte hozzá, amit ő NKA-elnökként jóváhagyott.

Mindez jogszerű volt, minden jogszabálynak megfelelt

– fogalmazott. A volt miniszter szerint az erről szóló felhívás 2025 augusztusában és decemberében megjelent az NKA honlapján, így az eljárás nem volt titkos: a forrásból közel 800 programot támogattak valamivel több mint tízmilliárd forint értékben.

A fennmaradó 7,6 milliárdról a volt miniszter azt mondta, hogy könnyűzenei programok, koncertsorozatok, kiállítások, a Jókai- és a Márai-emlékév programjai, valamint a magyar–szerb kulturális évadhoz kapcsolódó események kaptak belőle támogatást. Az egyedi kérelmeket a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő pénzügyi, szakmai és jogi szempontból ellenőrizte, majd az ideiglenes kollégium döntött, ezt követte az NKA alelnökének egyetértése és az elnök jóváhagyása.

Én pedig bizalmi alapon jóváhagytam ezeket az egyedi kérelmeket

– mondta Hankó.

A nagy összegű támogatásokról szólva a volt miniszter úgy fogalmazott, hogy Pataky Attila és Deák Bill Gyula mögött „fejenként legalább 50 év kimagasló zenei teljesítmény” áll, és „az lett volna szégyen ízléstől függetlenül, ha nem támogatjuk őket”. A Mága Zoltán koncertsorozatát szervező cég 500 millió forintos támogatásáról azt mondta, hogy a fellépéssorozattal „sok százezer magyarhoz ér el szerte a Kárpát-medencében”, és nem személyesen a zenész kapta a pénzt, hanem a több mint száz fellépést magában foglaló koncertkörutat szervező cég. Hankó megjegyezte azt is, hogy a 2022-es és a 2023-as újévi koncerten többek között Rost Andrea, a Tisza mai képviselője is fellépett.

A volt miniszter szerint a támogatáspolitika mögött kultúrpolitikai harc húzódik.

Teljesen természetes, hogy egy kormányzat támogatja az általa helyesnek gondolt értékrendet képviselő kulturális szereplőket

– mondta. Hankó szerint az eljárás politikai koncepciója mögött elsősorban az áll, hogy míg 2024 előtt jelentős forrásokhoz jutottak olyan szereplők is, akik „tüntetőleg a volt kormány létszemléletével ellentétes világot képviselnek”, az elmúlt két évben kevesebb támogatással kellett beérniük.

Ez fáj nekik, noha e politikai döntések teljesen jogszerűek voltak

– fogalmazott.

A visszafizetésekről Hankó azt mondta, hogy a hírek szerinti négymilliárd forintból 1,25 milliárdot már 2025-ben visszautaltak, a maradék 2,75 milliárd esetében pedig a két legnagyobb visszafizető az R56 Üzemeltető Nonprofit Kft. és a Patr Event Kft. volt. A volt miniszter szerint többen „kifejezetten félnek a tudatosan gerjesztett gyűlölet következményeitől”, és a szervezetek egy része inkább visszaadja a támogatást, mintsem megszervezze a programot.

Az NKA új vezetéséről Hankó úgy fogalmazott, hogy az alelnök, Mattyasovszky-Zsolnay Bence korábban Pintér Béla társulatának gazdasági igazgatója volt, a bizottságba pedig bekerült Ott Anna, a 444.hu kulturális újságírója. A volt miniszter szerint a jelenlegi eljárás „hamis vádakon alapuló politikai koncepciós eljárás”, és párhuzamot vont a lengyelországi helyzettel:

Ugyanazt teszik, mint a Tusk-féle társaság Lengyelországban. Nem véletlenül járt ott kiképzésen a tiszás jogászok egy része.

Hankó felidézte, hogy hét volt munkatársa került börtönbe, közülük ötöt már hazaengedtek, Bús Balázst viszont szerinte több mint 70 napja tartják fogva a szegedi Csillagbörtönben. A volt miniszter szerint a valódi cél a megfélemlítés. Elmondása szerint még hivatalban lévő miniszterként vizsgálatot rendelt el, amikor az ügy áprilisban kirobbant, és kezdeményezte a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőnél, hogy kérjen időszaki beszámolót a támogatottaktól – ezt azonban a támogatáskezelő a választás után, még az új kormány megalakulása előtt megakadályozta.

Az interjúban szó esett a felsőoktatásról is. Hankó szerint „az eredmények helyett a politikai bosszú lett a mérce”: önkényesen neveznek ki kuratóriumi tagokat az egyetemi alapítványokba, figyelmen kívül hagyva az egyetemi szenátusok véleményét, ezzel felszámolva az intézményi autonómiát. A volt miniszter a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra épülő modell eredményeit sorolta: a 25 százalékkal növekvő diáklétszám mellett négyből három hallgató állami ösztöndíjjal kezdhette meg a tanulmányait, a Pannónia programmal pedig kétszer annyian jutottak el külföldi egyetemekre, mint korábban az Erasmus keretében.

Hankó szerint a kekvák megszüntetésével megsemmisítették a Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus által vezetett Élvonal Alapítványt is, amely szerinte 75 kutatócsoport hazatérését készítette elő. A volt miniszter arról is beszélt, hogy a szakképzésben januártól az összes szakképzési centrum főigazgatóját eltávolítják.

Az interjú végén Hankó Balázs arra a kérdésre, hogy felkészült-e arra, hogy börtönbe kerülhet, azt válaszolta:

Magyar Péter, Tarr Zoltán, Nagy Ervin és Molnár Áron is elmondta, hogy börtönben a helyem. Létrejött a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, ami bizonyítékok nélkül lecsukathat bárkit. Ez jakobinus szemléletre utal. Nekem nincsenek illúzióim, próbálok lélekben felkészülni, és felkészíteni a családomat a meghurcoltatás következő állomására.

(Borítókép: Hankó Balázs 2026. július 27-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)