BelföldSzerző: index 6 órával ezelőtt 4 percnyi olvasás
A Tisza-kormány év végéig akarja rendezni a helyzetet.
Az Orbán-kormány 2016 júliusában vezette be és 2017 márciusában az egész ország területére kiterjesztette a visszakényszerítés jogintézményét, vagyis azt a külföldit, aki jogellenesen tartózkodik az országban, a rendőrség vizsgálat és az egyéni körülményeire tekintet nélkül haladéktalanul Szerbiába kényszeríti át. A törvény gyerekek, idős, beteg emberek és terhes nők esetében sem tesz kivételt, ahogy lehetőség fellebbezésre vagy jogi segítség igénybevételére sincs.
Az Európai Bizottság 2017 májusában felszólító levelet küldött a kormánynak, mert kivonja magát az alkotmányos és uniós kötelezettség alól, amely alapján a menedékkérőknek joguk lenne a tisztességes menedékjogi eljárásra, az üldözötteknek pedig a menedékjogra.
Az ügy 2018-ban került az Európai Unió Bírósága (EUB) elé, amely 2020 decemberi ítéletében kimondta, hogy a magyar állam uniós jogot sért. Az ítélet alapján az Orbán-kormánynak le kellett volna állítania a visszakényszerítéseket.
De nem ez történt. Az Európai Bizottság ismét az EUB-hoz fordult, mert a magyar állam nem hajtotta végre 2020-as ítéletet. Ilyen kirívó esetben bírság és napi bírság kiszabására is lehetőség van.
Az EUB 2024. június 13-án hozott ítéletében 200 millió euróra (mintegy 75 milliárd forintra) bírságolta a magyar államot, mert nem hajtotta végre a bíróság 2020-as ítéletét. Továbbá azt is kimondta: ameddig a kormány nem hagy fel a a menedékkérők visszakényszerítésével, napi egymillió euró (mintegy 375 millió forint) bírságot kell befizetnie az EU kasszájába.
A luxembourgi székhelyű bíróság ítéletét azzal indokolta, hogy a magyar állam figyelmen kívül hagyta a lojális együttműködés elvét, és szándékosan megkerülte az EU közös politikájának alkalmazását. Magatartása komoly veszélyt jelent az uniós jog egységére nézve, és rendkívül súlyos hatással van mind a magánérdekekre, különösen a menedékkérők érdekeire, mind a közérdekre. Mivel a kötelezettségszegés az uniós jog példátlan és súlyos megsértését jelenti, ezért példátlanul nagy összegű bírságot rótt ki a magyar államra.
Ami az ügy jogi hátterét illeti, 2016-ban úgy módosították az államhatárról szóló törvényt, hogy bevezették a visszakényszerítést. A törvény lehetővé tette, hogy a rendőrség a külső schengeni határtól számított nyolc kilométeres sávban feltartóztassa a jogellenesen ott tartózkodó külföldit, és a határkerítés kapuján át Szerbia felé „átkísérhesse”. A kormány közben elrendelte a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. 2017-ben az átkísérést azzal a megszorítással terjesztették ki az ország teljes területére, amennyiben fennáll a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet.
Újabb csavar a történetben: Magyar Péter szeptember 4-én bejelentette, hogy a Tisza-kormány 2026. december 31-ig meghosszabbítja a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. Ezt a lépést a miniszterelnök azzal indokolta, hogy
Magyarország nem vállalhat olyan kockázatot, amely egy jogi változtatás miatt rövid idő alatt kezelhetetlen helyzetet teremthet.
A kormányfő igazságtalannak nevezte, hogy az országot azért bírságolják, mert az EU külső határait is védi. Állítása szerint hónapok óta egyeztetnek az uniós intézményekkel egy olyan új magyar szabályozásról, amely egyszerre felel meg a 2020-as ítéletnek, illetve lehetővé teszi a hatékony határvédelmet. Ígérete szerint december 31-ig létrehozzák azt a jogszerű rendszert, amely egyszerre védi Magyarország határait és a magyar emberek pénzét.
A már felhalmozott bírságot a Tisza-kormány jóváíratná az EU-val, vagyis nem készpénzben fizetné ki, hanem beszámítaná a Magyarországnak járó uniós forrásokba. A Manfred Weberrel, az Európai Néppárt elnökével folytatott szeptember 2-i tárgyalása után Magyra Péter közölte, hogy az eddig kiszabott bírság jóváírását kéri majd az új uniós költségvetés tárgyalásakor.
Az egyszeri és a napi bírság együttes összege eléri az egymilliárd eurót. Megkérdeztük a ChatGPT-t: mi mindenre lenne elég ez a pénz? A válasz:
(Borítókép: Rendőr és katona járőrözik a röszkei közúti határátkelőhely szomszédságában épült kerítésnél 2020. január 29-én. Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI)
Napi