Oli Coppock, a 34 éves warringtoni férfi több mint két éve nem tud beszélni, a teste megcsavarodott, és gyakorlatilag mozgásképtelen – a lélegeztetés, a táplálás és a kiválasztás is csövön keresztül történik abban a rehabilitációs központban, ahol ápolják. A családjával csak úgy tud kommunikálni, hogy kártyákra pislogással jelez igent vagy nemet, de a hozzátartozói szerint mindent ért, ami körülötte történik – írja a brit Mirror.

A férfi kálváriája 2023 májusában kezdődött, amikor egy rutinvizsgálat során jóindulatú növedéket találtak az agytörzse közelében. A műtét sikeres volt, a rá következő évben protonsugár-terápián is átesett, és hamarosan újra edzőterembe járt, hosszú túrákat tett, sőt hetente fellépett DJ-ként egy Warrington környéki helyen. 2024 májusában azonban szédüléssel, fáradtsággal, hányással és erős fejfájással jelentkezett a warringtoni kórház sürgősségi osztályán. A beszámoló szerint annyira biztos volt abban, hogy bent tartják, hogy táskát is vitt magával.

Csaknem négy órát várt, mire egyáltalán megvizsgálták, az ügyeletes orvos pedig vírusfertőzésnek minősítette a tüneteit, és hazaküldte azzal, hogy szedjen paracetamolt, annak ellenére, hogy az iratai szerint néhány hónappal korábban agyműtéten és sugárterápián esett át. CT-vizsgálatot nem rendelt el. Később egy másik kórházban készült felvételen derült ki, hogy a férfinál hydrocephalus, vagyis agyvízkeringési zavar alakult ki, amely miatt több műtétre is szükség lett volna. Coppock szívmegállást kapott, és visszafordíthatatlan, műthetetlen agytörzsi károsodást szenvedett.

Az apa, a 65 éves Stephen Coppock, aki maga is jogász volt, azt mondta a lapnak, hogy nyilvánvaló volt, hogy a fia súlyos beteg, és nem csupán vírusos.

Dühös voltam, amikor hazaküldték. Oli tudta, hogy beteg, és táskát is vitt magával, mert arra számított, hogy felveszik

– fogalmazott. Szerinte ha az orvos akkor elrendel egy egyszerű CT-vizsgálatot, az kimutatta volna az agyban felgyülemlett folyadékot, ami könnyen elvezethető lett volna.

Ehelyett a saját testének a foglya, az ágyban fekszik, a plafont bámulja, és csak pislogással tud beszélni a családjával

– mondta.

A kórház belső betegbiztonsági vizsgálata utóbb hibák sorozatát tárta fel: nem rendelték el a CT-vizsgálatot, nem eszkalálták az esetet a beteg kórtörténete alapján, és nem kértek tanácsot a tapasztaltabb kollégáktól. Az intézményt fenntartó NHS-alapítvány elismerte, hogy a vizsgálatot el kellett volna végezni, ennek elmulasztása kötelezettségszegés volt, és hogy egy korábbi műtét megelőzhette volna a légzésleállást. A kórházat üzemeltető szervezet közleményében azt írta, hogy mélységesen sajnálják, hogy a férfi nem kapta meg az elvárható ellátást.

A család jogi útra terelte az ügyet, és bár a felelősséget végül teljes egészében elismerték, az apa szerint a kórház csaknem egy évig váratta őket a beismeréssel és szerinte ez az idő is hozzájárult a helyzet romlásához. A bíróság jóváhagyása után most ideiglenes kifizetésről állapodtak meg, amelyből speciális kezelést és eszközöket finanszíroznának, az apa azonban attól tart, hogy ez már „túl kevés és túl késő”. A család ügyvédje, Tanzeela Aslam szerint az eset azt mutatja meg, milyen pusztító következményei lehetnek az elkerülhető hibáknak, és hogy a felelősség elismerésének elhúzódása tovább súlyosbította a helyzetet, mert ezalatt a férfi nem jutott hozzá azokhoz a terápiákhoz, amelyek javíthatták volna az életminőségét.

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Kobus Louw / Getty Images)