Egyértelműbbé kell tenni a fogyasztók számára a hagyományos romániai és a Romániában készült termék között - reagált Békési Csaba, a román Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) igazgatója az ezzel kapcsolatos felháborodásra. Mint ugyanis a Profit.ro összefoglalójából kiderül, a vevők találnak a helyi boltokban Bulgáriában készült román jughurtot, "eredeti" román sajtot, amely hollandiai sajtüzemből került ki, de Magyarországról érkezett, szintén eredeti román kolbászt, vagy törökországi "román" paprikát is.

Mit jelent a címkén az, hogy román termék?

 Aki pontosan tudni szeretné, hogy hol készült az általa megvásárolni kívánt áru (és persze másra is kíváncsi) érdemes a termék címkéjét bogarásznia. Mint Békési Csaba, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) igazgatója rámutat, a nyersanyag eredete, a recept és a gyártási folyamat fontos elemek, amikor egy román termék hitelességéről beszélünk. „Pontosan kell tisztázni a különbséget a hagyományos román termék és a Romániában gyártott termék között. A hagyományos román termék

• helyi receptet jelent,
• Romániában engedélyezett terméket,
• Romániából származó alapanyagot.

Ezeket kell ahhoz egyértelműsíteni, hogy mit jelent a „Romániában készült”. A címkézést figyelemmek kísérik a hatóságok is, ugyanakkor a csomagoláson egyre több, a fogyasztók számára egyre nehezebben megfejthető információ szerepel. Szinte már regénnyé állnak össze ezek a feliratok. Sokszor mégis olyan termékeket vásárolunk, amelyek teljesen eltérnek attól, amit szerettünk volna, ezért a fogyasztókat tájékoztatni és képezni kell, hogy megértsék a különbséget a nyersanyagok eredete és a termék gyártási helye között. 

 Ezeket a termékeket azért kell különválasztani a valóban román termékektől, mert a megkülönböztetés nélkül csökken a fogyasztói bizalom. Egyelőre azonban szakadék tátong a bizalom és az eredeti termék között.

Versenyhátrányba kerül a belföldi termelő

A vásárló a címkén ellenőrizheti a termék valódi eredetét, de Békési Csaba szerint továbbra is probléma a szupermarketek ezzel kapcsolatos megtévesztő gyakorlata. E gyakorlatot azonban a hatóság figyelemmel kíséri, sőt, már tett is nagyon fontos intézkedéseket.

További gond, hogy az ilyen megtévesztő gyakorlat hatásai nem korlátozódnak a vevőre. A belföldi termelők ugyanis végül más körülmények között előállított termékekkel versenyeznek. Ráadásul a helyi termelő nem fér hozzá az érintett piachoz, a polchoz, mert teljesen más körülmények között termel. A termékek románként való bemutatása hat arra a képre, amelyet Románia közvetít a külföldi turisták felé. „Mit érez egy holland turista, amikor egy eredeti román sajtot vásárol, amelyet a hazájából, Hollandiából importálnak?" - kérdezi az igazgató.

Segít a Magyar Termék védjegy

A fenti probléma Magyarországon sem ismeretlen. Azonban termék valós eredetéről eligazít a Magyar Termék Védjegy, amelyet ma már mintegy 250 vállalat használ, több mint 6000 terméken.