GazdaságSzerző: vg 10 órával ezelőtt 9 percnyi olvasás
A skandináv állam politikai térképe az elmúlt évtizedben gyökeresen átalakult, a fősodor pártjai pedig egyértelműen teret veszítettek.
A svéd politika az elmúlt években jelentős változáson ment keresztül. A 2015-ös migrációs hullám következtében az ország demográfiája sokkszerű átalakuláson ment keresztül, amely a mindennapokra és a közéletre is hatással volt.
Az ennek következtében kialakuló nehézségekre a fősodor politikusai nem voltak képesek megfelelő válaszokat adni, ez pedig egy jobboldali erő, a Sverigedemokraterna (SD) megerősödéséhez vezetett. Jimmie Åkesson pártja a 2022-es parlamenti választásokon ugyan még nem volt képes teljesen áttörni a köré emelt politikai tűzfalat, azonban jó esély van arra, hogy ez most megtörténik.
Az SD 2022-ben a szavazatok 20,54 százalékát szerezte meg és ezzel 73 mandátumhoz jutott. Az eredménnyel megelőzte a mérsékelteket (M), amely 19,10 százalékkal 68 képviselőt delegálhatott, és a szociáldemokraták (S) mögött a svéd parlament második legerősebb pártjává vált.
A hagyományos jobboldali blokk − M, kereszténydemokraták (KD) és a liberálisok (L) −, valamint az SD együttesen 176 mandátumot zsebelt be a 349-ből, ami szűk többséget jelentett.
Kormányt végül a mérsékeltek, kereszténydemokraták és a liberálisok koalíciója alakíthatott Ulf Kristersson jelenleg regnáló miniszterelnök vezetésével. A dologban azonban volt némi csavar. Ehhez szükség volt az SD külső támogatására is. Az együttműködést és annak feltételrendszerét a négy párt 2022. október 14-én a Tidö-szerződésben rögzítette, ezzel beleszólást biztosítva az SD számára a szakpolitikai döntésekbe. Így mért Jimmie Åkesson rendkívüli erejű csapást a politikai tűzfalra.
A kormánnyal kívülről együttműködő pártnak teljes és egyenlő beleszólása van az együttműködés keretében foglalt ügyekbe
− olvasható a Tidö-szerződés 2. oldalán.
A megállapodás hat együttműködési területet jelölt ki:
Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az SD nem csupán bizonyos ügyekben segítette a kormányzó pártokat, hanem valós beleszólása volt a vonatkozó jogszabályok alakításába. A külső támogató szerepre a párt azonban egyértelműen ugródeszkaként tekint.
Ulf Kristersson a 2026-os választási kampányban már nyíltan vállalta, hogy egy újabb győzelem esetén, az SD beléphet a kormánykoalícióba.
Jimmie Åkesson szeptember elején már arról beszélt, hogy a pártok támogatottságának arányában kerülhetnek kiosztásra a miniszteri pozíciók, azonban ezzel kapcsolatban még nem született hivatalos megállapodás, Ulf Kristersson egy interjúban pedig egyenesen ellenezte az ötletet. Annyi azonban bizonyos, hogy az SD nem lesz hajlandó egy fősodorhoz tartozó koalíció külső támogatására.
A következő választás után az SD vagy kormánypárt, vagy ellenzéki párt lesz
− áll a párt választási programjában.
Az SD tehát kényelmes tárgyalási pozícióban lesz, amennyiben sikerül megismételnie a négy évvel korábbi erős eredményét, azonban ez önmagában nem jelent automatikusan miniszteri pozíciókat, vagy miniszterelnöki posztot.
Egyértelműen a politikai rendszer részévé váltak
− mondta Bo Petersson, a Malmöi Egyetem politológusa.
Az SD önmagát szociálkonzervatív pártként definiálja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jóléti intézkedéseket, szigorú migrációs szabályozással, a svéd kultúra megerősítésével, valamint a nemzeti érdekeket előtérbe helyező gazdaságpolitikával ötvözi.
A párt választási programjában például olyan dolgok szerepelnek, mint a közterületi hidzsábtilalom bevezetése, a bűnszervezetekben elkövetett bűncselekmények szigorúbb szankcionálása, a remigráció felgyorsítása, az üzemanyagárak leszorítása, vagy a kedvezményes fogászati ellátás kiterjesztése.
Jimmie Åkesson a folkhem, vagyis a „népotthon” eszményével egy biztonságos, kiszámítható és összetartó Svédországot ígér. A klasszikus svéd családkép számos alkalommal jelenik meg beszédeiben. Ez tulajdonképpen biztonságot, anyagi jólétet, valamint a kulturális hagyományok ápolását jelenti. Vagyis a jóléti állam újjáépítését.
Eleget kísérleteztetek. Eleget romboltatok. Most helyreállítjuk, amit elpusztítottatok. Most újjáépítjük a folkhemet!
− fogalmazott 2017-ben.
Ulf Kristersson kabinetjének számos intézkedése köthető az SD javaslataihoz. Az elmúlt években a kormány mérsékelte az adókat, atomenergetikai fejlesztéseket hajtott végre, valamint kibővítette a rendvédelmi szervek jogköreit. Létrejöttek az úgynevezett „átvizsgálási zónák”, ahol a hatóságok konkrét gyanú nélkül is ellenőrizhetnek embereket és járműveket, továbbá a bűncselekménnyel megszerzett bevételekből vásárolt vagyonelemek elkobzására is lehetőség nyílt.
A menedékkérelmek elbírálásának szabályrendszere is szigorúbb lett, amit a svéd statisztikai hivatal (SCB) számai is tükröznek: 2015-ben 162 877, 2016-ban 28 939, míg 2025-ben 6737 kérelem érkezett a hatóságokhoz.
A Kristersson-kormány kimondott célja volt a munkanélküliség és a tartós segélyezés visszaszorítása, amelynek részét képezte a munkanélküli támogatások feltételrendszerének megszigorítása, valamint az adórendszer reformja.
A svéd jólét alapja a munka volt, és ennek ismét így kell lennie
− fogalmazott 2025-ben Ulf Kristersson.
Azt érdemes azonban megjegyezni, hogy az intézkedések nem hoztak fordulatot, mivel az SCB adatai szerint 2025-ben 8,8 százalék volt a munkanélküliek aránya, a ráta pedig 2022 óta emelkedik.
Az SD az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsaládjához tartozik.
Az európai uniós politikát tekintve szuverenista álláspontot képvisel, így ellenzi a föderalizációt, a nemzeti hatáskörök elvonását, valamint a fentről irányított túlszabályozást.
Egyszerűen összefoglalva egy erősen EU-szkeptikus párt, amely brüsszeli reformokra és a svéd érdekek érvényesítésére törekszik, azonban a bővítési folyamatokat támogatja. A NATO tekintetében a transzatlanti kapcsolatok fenntartásának fontosságát hangsúlyozza, ám az európai felelősségvállalás növelése mellett. Oroszországot, Kínát és Iránt geopolitikai kockázatként azonosítja.
A Demoskop legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a kormánypártok és az SD 48 százalékon, míg az ellenzéki blokk 50,5 százalékon áll.
Az Ipsos felmérése szerint ennél is szorosabb harcra lehet számítani, a vállalat 49,3-49-es állást jelzett a baloldal javára. A választás kimenetelét azonban nehéz pontosan előre jelezni, mivel a kis pártok esetében a négyszázalékos parlamenti küszöb elérése nem biztos. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy ellenzéki győzelem esetén a koalíciós tárgyalások könnyen kudarcba fulladhatnak, mivel a Centerpartiet elnöke, Elisabeth Thand Ringqvist kijelentette, hogy nem támogatnak egy olyan kormányt, aminek a Vänsterpartiet is része. Ő inkább egy S, C, KD, MP összetételű kabinetet képzel el. Ennek ellenére az SD továbbra is a svéd jobboldal legerősebb pártja maradhat.
A párt, amely a politika pereméről indult, mára meghatározó erővé vált. Az SD 1988-ban jött létre a Bevara Sverige Svenskt mozgalom utódszervezeteként, amely a bevándorlással és a multikulturalizmussal szemben határozta meg magát. A párt alapítói közül néhányan radikális álláspontot képviseltek, azonban a korábbi szélsőséges irányvonallal az SD teljes egészében szakított. Ennek kiváló szimbóluma, hogy Jimmie Åkesson 2025-ben nyilvánosan kért bocsánatot a korai időszak szélsőséges hangjai miatt a svédországi zsidó közösségtől.
A politikus 1979-ben született Ivetoftában és Sölvesborgban nőtt fel, a város pedig politikai pályájának egyik legfontosabb állomása lett. 1998-ban önkormányzati képviselő volt, 2000 és 2005 között az SD ifjúsági szervezetét vezette, majd 2005. május 7-én átvette a pártelnökké választották.
Jimmie Åkesson vezetésével az SD hatalmas népszerűségre tett szert. Míg a párt a 2002-es országgyűlési választásokon csupán a szavazatok 1,44 százalékát kapta, addig 2018-ban már 17,53, 2022-ben pedig már 20,54 százalékot ért el.
Habár 2010-ben az SD 5,7 százalékos eredménnyel már parlamentbe jutott a 2015-ös menekültválságot követően felgyorsultak az események. A svéd politikát több évtizede meghatározó szociáldemokraták és mérsékeltek népszerűsége nagyot esett. 2010-ben a két párt együttesen a szavazatok 60,72 százalékát szerezte, ám 2018-ra ez 48,10 százalékra csökkent, ami elsősorban két dologgal magyarázható.
Nyissátok meg a szíveteket
− fogalmazott Fredrik Reinfeldt a mérsékeltek miniszterelnöke 2014. augusztus 16-án, a stockholmi Norrmalmstorgon mondott beszédében.
A svéd kormányfő ezzel a kijelentésével jócskán megelőzte Angela Merkelt, akit hagyományosan az európai willkommenskultur vezéregyéniségeként azonosítanak.
Ezt követően a politikai tűzfal ledőlése tulajdonképpen már csak idő kérdése volt. A tömeges migráció néhány év leforgása alatt olyan mértékű feszültségeket gerjesztett a svéd társadalomban, amellyel a fősodor pártjai nem voltak képesek megbirkózni. A stratégiaváltás elkerülhetetlenné vált.
A mérsékeltek ismételt hatalomra kerülésének kulcsa az SD
− mutatott rá Mats Knutson, az SVT politikai kommentátora, 2019 decemberében.
Svédország demográfiai átalakulása nem 2015-ben kezdődött, azonban a menekültválság katalizálta a folyamatot. 2000 és 2024 között a külföldön született lakosok száma megkétszereződött,
2025-ben a külföldi hátterűek száma (külföldi születés vagy két külföldön született szülő) megközelítette a 3 milliót, amely a teljes népesség 28 százalékát tette ki.
A külföldi hátterű lakosság területi eloszlása nem egyenletes. Egyes településeken már ők vannak többségben. Botkyrka községben a külföldi hátterűek aránya 63 százalék, de Södertälje, Sigtuna, Järfälla, Haparanda és Burlöv községekben is 50 százalék felett van a mutató. A markáns különbségeket a Migrationskartan kiválóan szemlélteti.
A társadalom szerkezetének sokkszerű átalakulásával romló közbiztonsági állapotok párosultak. A svéd Bűnmegelőzési Tanács (Brå) 2021-es tanulmánya szerint
Svédország a lőfegyverrel elkövetett emberölések szempontjából Európa egyik legmagasabb lakosságarányos halálozási mutatóját produkálta.
Egymillió lakosra 4 áldozat jutott, míg az európai átlag azonos időszakban 1,5 volt. A jelentés szerint a növekedés hátrányos helyzetű fiatal férfiakhoz volt köthető. A helyzet azóta némileg javult: 2022-ben a rendőrség 391 lőfegyverrel elkövetett bűnesetet regisztrált, míg 2025-ben 158-at. Ezzel szemben a robbantásokat nem sikerült megfékezni. 2025 rekordév lett, 192 ilyen eset történt az országban. Mindkét bűncselekménytípus elsősorban bűnszervezetek követték el.
A Brå 2007 és 2018 közötti adatokat vizsgáló tanulmánya megállapította, hogy a bevándorlók két és félszer nagyobb eséllyel válnak bűncselekmények gyanúsítottjává a svédeknél (két svéd szülő).
A Svédországban született, két bevándorló szülővel rendelkezők esetében több mint háromszoros volt a különbség.
Érdemes azonban figyelembe venni, hogy a szociokulturális háttérnek meghatározó szerepe van a bűnözési statisztikákban.
A jól képzett, magasabb társadalmi státuszú emberek szocializációjukból adódóan könnyebben integrálódnak a befogadó európai közösségekbe
− mutatott rá Sayfo Omar migrációkutató, aki a 2025-ös örebrói iskolai lövöldözés kapcsán beszélt az eltérő migrációs pályákról.
A támadás a társadalom átalakulásának egy másik kockázatára is figyelmeztet. Az elkövető egy svéd felmenőkkel rendelkező férfi volt, aki egy olyan oktatási központban végzett tíz emberrel, ahol elsősorban bevándorlók tanultak. Az esetről érdemes tudni, hogy a hatóságok nem találtak ideológiai indítékra utaló jeleket, azonban az áldozatok külföldi hátterűek voltak.
A vallási és etnikai feszültségek az izraeli-palesztin viszony elmérgesedését követően éleződtek ki igazán. Antiszemitizmus miatt 2022-ben 111, míg 2024-ben már 217 feljelentés érkezett a rendőrséghez, miközben a gyűlöletbűncselekmények száma szinte alig nőtt.
Miközben az SD és Kristersson-kabinet éppen a munkaalapú társadalomra építene, Jimmie Åkesson pedig előszeretettel beszél a folkhemről, ezen vívmányok erősen köthetők a klasszikus szociáldemokrata politikához.
Egy jó családban nincsenek kivételezettek és senki nem szorul háttérbe. Nincsenek kedvencek és nincsenek mostohagyerekek
− fogalmazott Per Albin Hansson, korábbi szociáldemokrata miniszterelnök 1928-ban.
A szociáldemokraták kormányzásához köthető a svéd jóléti állam létrehozása. A párt támogatottsága több évtizeden keresztül hagyományosan magas volt, 1940-ben a szavazatok 53,8 százalékát szerezték meg a parlamenti választásokon. A 2000-es évektől kezdve az előny egyre csökkent, 2018-ban pedig elérte a mélypontnak számító 28,26 százalékot.
A 2015-ös migrációs válság ugyan felgyorsította a folyamatot, azonban a párt politikájában a multikulturalizmusnak több évtizedes hagyománya van. Olof Palme korábbi miniszterelnök kormánya 1975-ben olyan irányelveket terjesztett a parlament elé, amelyek célként tűzték ki a kisebbségek nyelvi és kulturális örökségeinek megőrzését. A javaslatokat később elfogadták.
Ez gyakorlatilag intézményesítette a kulturális pluralizmus támogatását.
A legnagyobb bevándorlási hullám idején szintén egy szociáldemokrata miniszterelnök, Stefan Löfven volt hatalmon, aki az európai fősodornak megfelelő politikát folytatott, illetve tovább vitte Fredrik Reinfeldt ideológiáját.
Az én Európám befogadja a menekülteket. Az én Európám nem épít falakat
− mondta 2015-ben Stockholmban.
Ez a megnyilvánulás a svéd közéletben hamar emblematikussá vált és az elhibázott migrációs politika kritikusai gyakran emlegetik. Ez nem is csoda, mivel kizárólag 2015-ben 162 877 menedékkérő érkezett az országba, akik hatalmas nyomás alá helyezték a jóléti állam közszolgáltatásait, illetve fokozták a kulturális különbségeket.
Az évek során a hagyományosan a munkásosztályra építő szociáldemokraták elveszítették korábbi szavazóbázisuk számottevő részét. Míg 1991-ben a magukat munkásként definiálók 55 százalékának szavazatát nyerték el, addig ez az arány 2022-re 32 százalékra esett. Ezzel szemben az SD-nél inverz folyamat játszódott le: a 2006-os 4 százalék 2022-re 29 százalékra emelkedett.
Azonban úgy tűnik, a baloldali közösség az elvesztett támogatók egy részét egy másik társadalmi csoportból pótolta.
Az SCB adatai szerint 2026 májusában a külföldi születésűek körében a szociáldemokraták támogatottsága kifejezetten erős volt, míg az SD táborában a svéd születésűek voltak felülreprezentáltak.
Jimmie Åkesson ajánlata tehát egyértelmű. Restaurálni a folkhemet, a svéd jóléti államot, mindezt pedig a munkán és közösségépítésen keresztül. Ezek korántsem radikális gondolatok és kifejezetten ironikus, hogy egy jobboldali párt részben a szociáldemokratákhoz köthető ideológia segítségével szárnyal.
A választások tétje azonban túlmutat a svéd belpolitikán. Amennyiben az SD-nek valóban sikerül belépni a kormányba, az újabb jele lehet annak, hogy a politikai tűzfalak nem tarthatók fenn örökké. Ez különösen abban az esetben igaz, amikor az adott párt mögött jelentős számú szavazó áll. Németországban szintén hasonló események játszódnak le, ahol az AfD toronymagasan nyerte a szász-anhalti tartományi választást, továbbá a keleti országrészben általánosan magas a támogatottsága. Amennyiben a fősodor pártjai továbbra sem lesznek képesek a választók mindennapi problémáira valós megoldásokat kínálni, úgy az elkövetkező időszak nagy vesztesei lehetnek.
Napi