Levegő a mélyben, 49 halott a lezárt acélkoporsóban: 80 éve őrzi titkát a tengerfenéken pihenő náci tengeralattjáró

Az Atlanti-óceán fagyos, sötét mélységében, 82 méterrel a felszín alatt fekszik egy 1942-ben elsüllyedt német tengeralattjáró (U-boot). Bár a háború óta több mint nyolc évtized telt el, a szellemhajó belső tereiben valószínűleg még mindig ott rekedt az 1942-es levegő – és vele együtt 49 tengerész földi maradványa, akik egyetlen pillanat alatt ragadtak a víz alatti acélsírban.

A roncsot 2004-ben fedezte fel egy kutatócsoport, belső tere sértetlen és légmentesen zárt.
Első és utolsó hadiflotta-misszióján torpedóval elsüllyesztett egy szövetséges hajót Boston közelében, de azonnal megsemmisült egy brit támadásban.
Az U-215 német tengeralattjáró 1942-ben süllyedt el 49 fős legénységével, 82 méterrel az Atlanti-óceán felszíne alatt.
Ritka VIID típus volt, amelyet lopakodó aknatelepítésre terveztek, és aknacsövei ma is érintetlenek.

Az U-215 nem egy közönséges tengeralattjáró volt. A hírhedt VIID típusba tartozott, amelyből mindössze hat darabot építettek a kieli Germaniawerft hajógyárban. Ezeket a hajókat kifejezetten lopakodó aknatelepítésre tervezték: a parancsnoki torony mögé egy speciális, közel tízméteres szekciót építettek be, amelyben öt hatalmas, függőleges aknakilövő cső kapott helyet.

A 29 éves Fritz Hoeckner százados parancsnoksága alatt álló U-215 első és egyben utolsó hadi járőrszolgálatára indult 1942 nyarán. A feladata kötelezően titkos és halálos volt: észrevétlenül megközelíteni az amerikai partokat, és elaknásítani a bostoni kikötő bejáratát.

Az U-215 ma is ott pihen a kanadai felségvizek alatt, mint egy háborús időkapszula / Fotó: BBC

Egyetlen lövés, két végzetes csapás

1942 július 3-án az U-215 beérte a szövetségesek BX–27-es konvoját a Cape Cod közelében. Hoeckner parancsnok kiadta a tűzparancsot: a torpedó telibe találta az amerikai SS Alexander Macomb Liberty-hajót, amely hadi felszerelést szállított Murmanszk felé. A robbanás óriási volt, a szállítóhajó azonnal süllyedni kezdett.

A németek azonban nem ünnepelhettek sokáig. A konvojt kísérő brit korvett, a HMS Le Tigre legénysége azonnal bemérte a szörnyeteget, és hajszát indított. A brit hadihajó egymás után dobta a vízibombákat a mélybe. A robbanássorozat felkavarta a tengert, az U-215 pedig elnémult, és tehetetlenül zuhant a tengerfenékre.

Időkapszula 82 méteres mélységben

A tengeralattjáró pontos hollétét több mint hat évtizeden át homály fedte. 2004-ben egy kanadai-amerikai kutatócsoport végül rábukkant a roncsra 280 kilométerre Új-Anglia partjaitól. Amikor a búvárok és a víz alatti robotkamerák megközelítették az U-215-öt, megdöbbentő látvány fogadta őket.

A tengeralattjáró nyomástűrő belső törzse nem roppant össze, és nem fúródott rajta tátongó lék. A búvónyílások – a legénység csapóajtói – szorosan zárva maradtak, és az öt aknacsőből négy még mindig érintetlenül le volt zárva.

Mivel a hajótest nem szakadt át, a szakértők szerint a belső terek hermetikusan zártak maradtak. Ez azt jelenti, hogy odabent, a teljes sötétségben és a jéghideg óceán mélyén még mindig ott van a levegő, az élesített aknák és torpedók – valamint a 49 német tengerész érintetlenül maradt maradványai.

Ez is érdekelheti

Ennyi maradt a Titan tengeralattjáróból, miután felrobbant a mélyben: sokkoló videót tettek közzé a roncsról

Az USA-beli Charlestonban jelenleg is folynak a meghallgatások a Titanic roncsait megközelítő vízalatti jármű 2023. júniusi, végzetes robbanása miatt. Most egy új videó látott napvilágot a Titan tengeralattjáró maradványairól, amelyet több mint 3700 méter mélyen találtak meg a tengerfenéken.

Háborús sírhely a senki földjén

A nemzetközi tengerjog és a búváretikett alapján az U-215-öt hivatalosan is katonai temetővé (war grave) nyilvánították. A kutatók és a búvárok tiszteletben tartották a halottak emlékét: semmit nem hoztak fel a roncsból, és meg sem kíséreltek behatolni a lezárt acéltestbe.

Az U-215 ma is ott pihen a kanadai felségvizek alatt, mint egy háborús időkapszula. A 49 tengerész története a tengerfenéken rekedt – egy örökké zárt acélkoporsóban, ahová a napfény és az emberi kéz soha többé nem ér el.