„Ebben a filmben rámutattam a családok és a szülők felelősségére, de a pszichiáterek nagyon szigorúak voltak velem. Azt mondták: »nem szabad így beszélni róluk, hiszen nagyon nehéz helyzetben lévő családokról van szó. Úgy találták, hogy túl szigorú vagyok a szülőkkel szemben” – fogalmazott az Indexnek Cédric Kahn.

A rendező szerint a családi környezet nagyon mérgező lehet, ennek szerepe pedig óriási. A téma visszatérő kérdése filmjeinek. A film megírásához alapos kutatómunkát folytatott, hónapokig figyelte egy ifjúságpszichiátriai osztály hétköznapjait. Úgy látja, hogy a szakemberek a család szerepét teljesen más hangsúlyokkal veszik figyelembe. 

Azt hiszi, tökéletes?

„Nem akartam olyan filmet készíteni, amely túl sötét és túl sok” – mondta arról, hogy számos nagyon súlyos betegséggel és problémával találkozott, amelyek egy részét szándékosan kihagyta alkotásából. 

Már nagyon régóta szerettem volna filmet készíteni a pszichiátriáról, de az elképzeléseim idővel megváltoztak. Eleinte azt akartam, hogy egy pszichiáter legyen a film hőse. Aztán egy ponton az ötvenes évekre akartam koncentrálni, amikor a pszichiátriában minden teljesen átalakult. Ezt követően inkább már a felnőttekre koncentráltam. Csak később született meg a már megvalósított ötlet, mert végül azon kezdtem el gondolkodni, hogy tinédzserekkel szeretnék filmek készíteni. Ez volt az a pont, amikor a projekt is beindult

 – mondta, hozzátéve, hogy kicsit tartott is egy ennyire sötét témától, de ahogy más filmjeiben, így ebben is kereste a reményteli állapotokat.

De eközben nem titkolt célja volt, hogy a problémákkal küzdő fiatalok helyzetét sallangmentesen mutassa be filmjében. 

A francia szerzői film egyik meghatározó alkotóját arról is kérdeztük a Velencei Filmfesztiválon, hogy szerinte mi a legnagyobb hiba, amit egy szülő elkövethet gyermeke(i) nevelése során.

A legnagyobb hiba, amit egy szülő elkövethet, hogy azt gondolja, ő tökéletes

– jelentette ki a direktor, aki szereti zajt és káoszt a forgatásain. Úgy véli, hogy a felnőtt színészek és a produkción dolgozó stáb általában túl fegyelmezetten dolgozik, már csak emiatt is volt érdekes számára pályakezdő, fiatal színészekkel együttműködni. A forgatáson szerzett tapasztalatai alapján pedig arra jutott, hogy  tinédzserekkel sokkal egyszerűbb együtt dolgozni. 

Törékeny emberek

Cédric Kahn fontosnak tartja, hogy az általa alakított pszichiáter főorvos nem tartja őrültnek a kezelése alatt álló, mentális problémákkal küzdő fiatalokat. A rendező a casting során olyan ifjú színészeket válogatott be a filmjébe, akik maguk is küzdenek problémákkal, hasonló nehézségeken mentek keresztül. A szerelmi szálat különösen fontosnak tartja a filmjében, mert úgy véli, hogy a nehézségekkel küzdők számára a szerelem gyújtópont lehet, a filmben jó és rossz irányba egyaránt viszi a cselekményt.

Bárkivel megtörténhet, amit a filmemben látunk. A törékeny emberek számára pedig a szerelem valódi robbanásnak számít

– fogalmazott, hozzátéve, hogy intimitás coach segítségével vigyázott színészeire a forgatáson. A rendező elmondta, hogy mostantól minden filmjében láthatjuk majd színészként, és ezzel összefüggésben arról is kérdeztük, milyen szemlélet szerint forgatott. 

Azt hiszem, hogy ha a rendező megszállottan irányít, kontrollmániás, akkor minden leáll. A rendezőnek ezért el kell fogadnia, ha valami meghaladja őt, így lehet életet teremteni a vásznon. A filmkészítés kollektív folyamat, egy ponton el kell veszíteni a kontrollt, mert akkor kezdődnek az igazán izgalmas és érdekes dolgok.

Kérdésünkre válaszolva kijelentette, hogy 15/18 – A Place to Heal című filmnek nem lesz folytatása, annak ellenére, hogy a téma szinte kimeríthetetlen, s alkotását inkább időtlenné próbálta tenni, mintsem leszűkíteni a kor nagy problémáira, példuál a digitális világ okozta kihívásokra. Cédric Kahn elmondta, hogy ő nem használja a közösségi médiát, de van egy 20 éves fia, aki jóformán fel sem néz a telefonjából. Éppen ezért örül annak, hogy Franciaországban (egy új szabályozás segítségével) próbálják kontrollálni a közösségi média használatát. 

Elmondta, hogy hazája szakemberhiánnyal küzd és a pszichiáterekkel való beszélgetések alkalmával nyilvánvalóvá vált számára, hogy a fiatal lányok problémái mögött – önsértés, étkezési problémák, öngyilkossági kísérletek, depresszió – nagyon sok esetben (de nem mindig) szexuális abúzus áll. Arról is kérdeztük, hogy egy szerzői filmesként mennyire érzi magát otthonosan a Netflix és más szolgáltatók korában.

Ragaszkodom a mozi hagyományos modelljéhez. Kézműves ember vagyok, számomra a streaming platformok olyanok, mint a közösségi média. Én azt a mozit szeretem, ami előre visz, jelentése van. Ne legyen túl kereskedelmi, mert akkor nem érzem otthon magam. A hagyományos filmezésben hiszek, ebben nőttem fel, annak keretei között tudok megnyílni, a hagyományos mozival együtt fogok meghalni

– mondta.

A rendező új filmje versenyben van az Arany Oroszlánért, az alkotásról szóló kritikánkat ide kattintva olvashatják el. 

(Borítókép: Cédric Kahn 2026. szeptember 5-én Velencében. Fotó: Kaszás Tamás / Index)