GazdaságSzerző: vg 10 órával ezelőtt 2 percnyi olvasás
Az MI sok dolgozót képzettebbnek mutat.
A mesterséges intelligencia már nemcsak gyorsabbá teszi a munkát, hanem sok esetben a dolgozókat is tapasztaltabbnak és képzettebbnek mutathatja annál, mint amilyenek valójában. Kérdés, hogy a már meglévő tudást kívánják kiegészíteni, vagy inkább pótolni szeretnék a nem létezőt. Egy közel tízezer munkavállaló bevonásával készült nemzetközi kutatás szerint a megkérdezettek több mint fele úgy érzi, hogy az MI használata miatt tapasztaltabbnak tűnik a munkahelyén. A felmérést az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Kanadában, az Európai Unióban és Latin-Amerikában végezték – írja az Euronews.
A Use.AI kutatása szerint a dolgozók 64 százaléka használt már mesterséges intelligenciát olyan feladat elvégzésére, amelyet önállóan nem tudott volna megoldani. További 43 százalék arról számolt be, hogy az MI segítségével olyan felelősséget is vállalt, amelyre saját megítélése szerint még nem állt teljesen készen. Ez egyre nehezebb helyzetbe hozhatja a munkáltatókat is, hiszen a kész munka alapján már nem feltétlenül lehet megállapítani, hogy valójában mire képes önállóan az alkalmazott.
A technológiától való függés jelei is megjelentek. A válaszadók 35 százaléka úgy véli, hogy az MI nélkül nehezen tudná ellátni jelenlegi munkájának bizonyos részeit, negyedük pedig attól tart, hogy a munkáltatója valójában többre tartja a képességeit, mint amire önállóan képes lenne.
Ráadásul a dolgozók 39 százaléka adott már le MI segítségével elkészített munkát anélkül, hogy ezt jelezte volna, 30 százalék pedig olyan teljesítményért is fogadott el dicséretet, amelyhez jelentősen hozzájárult a mesterséges intelligencia.
Ennek a karrierútra is lehet hatása. A kutatás résztvevőinek 19 százaléka szerint az MI segítségével végzett munkája hozzájárult ahhoz, hogy előléptessék. Ez felveti a kérdést, hogy a cégeknek kell-e tudniuk arról, amikor egy munkavállaló mesterséges intelligenciát használ. A kutatást készítők szerint nem lenne életszerű minden egyes MI-interakció bejelentését előírni. Akkor azonban már indokolt lehet az átláthatóság, ha a technológia érdemben alakította egy elemzés, prezentáció, ajánlás, programkód vagy más fontos munka tartalmát.
A mesterséges intelligencia terjedése a teljesítményértékelést is átalakíthatja. A kész végeredmény önmagában egyre kevésbé árulja el, hogy mennyit tud az azt elkészítő ember. A munkáltatóknak ezért azt is vizsgálniuk kellhet, hogy a dolgozó képes-e megmagyarázni a saját gondolatmenetét, felismeri-e az MI hibáit, tud-e hiányos információk alapján dönteni, illetve megfelelően reagál-e arra, ha a rendszer téves választ ad.
Különösen fontossá válhat az a képesség, hogy valaki jól határozza meg magát a problémát, megfelelő kérdéseket tegyen fel és meg tudja indokolni a döntéseit.
A választóvonal így egyre inkább az lehet, hogy az MI valóban eszközként segíti-e a dolgozót, vagy már munkavállalóvá válik. A Use.AI vezetője szerint akkor kezd problémássá válni a helyzet, amikor valaki a technológiával ugyan elő tud állítani egy meggyőző választ, de már nem képes felismerni, ha az hibás, nem tudja megmagyarázni, miért helyes, vagy MI nélkül nem tud megfelelő szakmai döntést hozni. A mesterséges intelligencia tehát jelentősen kibővítheti azt, amire egy munkavállaló képes, de ha mindez az önálló ítélőképesség gyengülésével jár, annak már ára lehet.
Napi