Arányos képviselet a Riksdagban

Svédországban ma nemcsak parlamenti, hanem regionális és önkormányzati választásokat is tartanak, körülbelül 7,8 millió ember jogosult az urnákhoz járulni a 10,6 millió lakos közül.

Ahogy Észak-Európában szokás, arányos választási rendszert alkalmaznak Svédországban is. méghozzá nyílt listásat, azaz a szavazók ugyanazon párt jelöltjei közül meghatározhatják, kit látnának legszívesebben a parlamentben.

A 349 törvényhozó közül 310 a többmandátumos választókerületekből kerül ki, az összesen 29 körzet mérete 2 és 40 mandátum között ingadozik. A fennmaradó 39 helyet az országos szavazatarány alapján kiegyenlítő mandátumként osztják szét egyes körzetekhez hozzáadva.

Az országos bejutási küszöb 4%, de ha az nem jön össze, úgy is be lehet kerülni a stockholmi törvényhozásba, ha egy tartományban 12%-ot ér el valaki.

A jobboldali négyesfogat

Svédországot 2022 óta Ulf Kristersson vezeti miniszterelnökként, aki a jobbközép Mérsékelt Párt elnöke. A Kristersson-kabinetet az úgynevezett Tidö-koalíció támogatja, amely a tárgyalások helyszínéül szolgáló Tidö-kastélyról kapta a nevét.

A kormánykoalíció részét képezi tehát

• a jobboldal egykor vezető ereje, a Mérsékeltek, akik alapvetően a gazdaság talpraállításának sikerességével és a közbiztonság javításával kampányolnak, emellett alacsonyabb adóterheket és a szervezett bűnözés elleni keményebb fellépést szorgalmaznak,
• ott vannak még a Kereszténydemokraták, akik nyitottabbak a jóléti állam felé, mint a Mérsékeltek,
• és a Liberális Párt, amely a társadalom- és gazdaságpolitikában is liberális nézeteket hirdet.

Más európai országokhoz hasonlóan, a bevándorlásellenes és euroszkeptikus Svéd Demokratákkal szemben sokáig "cordon sanitaire"-t tartottak fenn, a 2022-ben nyélbe ütött Tidö-alku keretében ugyanakkor a három jobboldali párt az SD külső támogatásával alakított kormányt, így vége szakadt a tűzfal-politikának.

Nem igazán volt más választásuk, hiszen az SD már ekkor a legerősebb jobboldali párttá avanzsált.

A Svéd Demokraták 73, a Mérsékelt Párt 68 mandátumot szerzett 2022-ben, míg a Kereszténydemokraták 19, a Liberálisok pedig 16-ot.

A pár éve még kitaszítottként kezelt SD idén viszont még többet követel: immár nem elégszenek meg a külső támogatói státusszal, hanem teljes jogú koalíciós partnerként, miniszteri posztok birtokosaként folytatnák. A Mérsékeltek és a Kereszténydemokraták mindketten nyitottak erre, bár a liberálisok pártvezetésének pálfordulása a kérdésben nem kis felzúdulást okozott saját házuk táján.

Megállapodtunk, hogy közös többségi kormányt alakítanánk, és én lennék a miniszterelnök

- nyilatkozta az újrázni vágyó Kristersson a Reuters hírügynökségnek augusztus végén.

A választás és az azt követő kormányalakítás egyik kulcskérdése, hogy sikerül-e bejutniuk a liberálisoknak.

Bár az elmúlt években szinte kivétel nélkül a 4%-os küszöb alá mérték őket, a Novus szerdai felmérése szerint a Liberális Párt támogatottsága 5,8 százalékra nőtt. Ez enyhítette azokat az aggodalmakat, hogy a párt elveszítheti az összes mandátumát, ami lényegesen megnehezítené a jobboldal hatalmon maradását.

Megszelídült neonácik

Neonáci gyökerű szervezetként a Svéd Demokratákat hosszú ideig nem tekintették elfogadhatónak a svéd politikai fősodorban, Jimmie Åkesson vezetésével azonban 2005 óta fokozatosan javult az imidzsük, a 2015-ös migrációs válság árnyékában pedig látványosan kilőtt a támogatottságuk.

A szélsőjobboldali bélyeget visszautasító, az Európai Parlamentben a Giorgia Meloni-féle Konzervatívok és Reformerek (ECR) padsoraiban ülő párt

tavaly bocsánatot kért a korábbi neonáci és antiszemita nézetei miatt.

A bevándorlás és a fokozott európai integráció ellenzése mellett a világhírű svéd jóléti államot ugyanakkor nem építenék vissza – sőt, a migrációt azért ellenzik, mert a nagyvonalú juttatásokkal szerintük visszaélnek a bevándorlók –, így az SD a gazdaság terén már-már centrista nézeteket vall.

Svédországban a svéd kultúra, a svéd nyelv, a svéd törvények, a svéd normák, a svéd erkölcsök és a svéd hagyományok az irányadók. Aki ezt nem tudja elfogadni, annak máshova kell költöznie

- idézi az MTI Mattias Karlssont, aki a Svéd Demokraták parlamenti képviselője. A svéd kultúra megvédésének jegyében az SD támogatja például a legális melegházasságot és az abortuszt is. (Ezekkel jó pár évvel ezelőtt a kereszténydemokraták is megbékéltek egyébként.)

A migrációs program, amire az AfD is felkapta a fejét

Svédország sokáig az egyik legbefogadóbb európai országként volt ismert, 2015-ben például a lakosságszámhoz viszonyítva a második legtöbb menedékkérőnek adtak otthont a kontinensen. Ám az európai migrációs krízis nyomán, amely próbára tette a rendszer teherbíró képességét és átformálta a közbeszédet is, az akkor hatalmon lévő szociáldemokraták már szigorításba kezdtek.

a bevándorlás- és bűnözésellenes programmal hatalomra került jobboldal aztán még határozottabban és átfogóbban lépett fel.

Kimondott céljuk az volt, hogy csak az uniós és a nemzetközi jog által előírt minimumot teljesítsék, így menedékkérőkből is csupán annyit fogadjanak be, amennyit muszáj.

A mostani kormány reformokkal és drasztikus lépésekkel vette fel a kesztyűt a bűnözéssel szemben is: a bűnbandák kötelékében elkövetett bűncselekményekre megduplázták a bíróságok által kiszabható maximális büntetést, és többek közt szigorítottak az ítélkezési gyakorlaton. Emellett kilátásba helyezték az állampolgárság megvonását az olyan kettős állampolgároktól, akiket a "nemzeti érdekeket súlyosan sértő" bűncselekményekért ítélnek el, de ehhez alkotmánymódosítás szükséges. Abban a kabinetnek viszakoznia kellett, hogy 15-ről 13 évre szállítsák le a büntethetőségi korhatárt, a parlament végül 14 évben kötött kompromisszumot. Kristersson gyakran dicsekszik vele, hogy a lövöldözések száma 2022 óta kevesebb mint a felére esett vissza, a halállal végződő erőszakos cselekmények száma pedig tavaly a legalacsonyabbra esett vissza 2012 óta.

Egy karddal felfegyverzett támadó augusztus 21-én ugyanakkor megölt egy 17 éves lányt, három embert pedig megsebesített egy fagerstai középiskolában. A tragédia emlékeztetőül szolgált, hogy még mindig van mit javítani a közbiztonságon.

A jobboldali kormány 2026 elején "visszavándorlási támogatást" vezetett be, mely keretében akár 350 ezer svéd koronát, mintegy 12 millió forintot is felajánl az Európai Unión kívülről érkezett, tartózkodási engedéllyel rendelkező lakosoknak, ha önként elhagyják az országot. A 1,3 milliárd svéd korona (42 milliárd forint) összköltségvetésű programot a Svéd Demokraták mindenkinél lelkesebben népszerűsítik, júliusban a buszokon és a bevándorlók által sűrűn lakott városrészekben indítottak reklámkampányt a Reuters tudósítása szerint.

Hiányzik Mogadishu? A visszavándorlási támogatás segít hazajutni

- olvasható az egyik, szomáliai bevándorlóknak szánt hirdetésben. A program eredményei egyelőre szerények, idén mindössze 171-en éltek a lehetőséggel. Az SD ezért a "visszavándorlási segélyt" kiterjesztené a svéd állampolgársággal rendelkező bevándorlókra is, amennyiben hajlandók lemondani az állampolgárságukról. Hiába vegyesek az eredmények,

Európa-szerte figyelemmel kísérik a kezdeményezést, a német AfD egyik képviselője például üdvözölte a "svéd modellt".

A stockholmi kabinet más bevándorlási szigorításokat is bevezetett.

• Eltörölte annak lehetőségét, hogy a menekültek tartós letelepedési engedélyt kapjanak,
• előírta az ideiglenes engedélyek háromévente történő megújítását,
• szigorította családegyesítés és az állampolgárság feltételeit,
• a szociális juttatásokhoz való hozzáférést lakóhelyi és foglalkoztatási feltételekhez kötötte,
• és fokozta a kitoloncolásokat.

Ám nagy port kavart egyes kitoloncolt tinédzserek ügye. Az érintettek gyermekként érkeztek, majd több évnyi svédországi élet után annak dacára kényszerültek távozásra, miután betöltötték a 18-at, hogy családjuk az országban maradhatott. A közfelháborodás a fiatalokat érintő szigorítások átgondolására sarkallta a kormányt.

Idén augusztusban elindultak az első kötelező állampolgársági vizsgák is, amelyeken a jelölteknek a svéd társadalom, kultúra és intézmények ismeretéről kell számot adniuk. Johan Forssell migrációs miniszter szerint ezek "teljesen észszerű követelmények", és úgy véli, az volt az igazán elfogadhatatlan, hogy korábban

úgy is svéd állampolgárrá lehetett válni, hogy az ember semmit nem tudott Svédországról és egy szót sem beszélt svédül.

Összejön a nagy visszatérés?

A keményvonalas közbiztonsági és bevándorláspolitikai intézkedésekről nincs hatalmas vita vagy megosztottság a pártok között, mindössze a progresszív pártok enyhítenének ezeken. Ugyan retorikájában visszafogottabb, a balközép Szociáldemokrata Párt szinte változtatás nélkül folytatná az előző kabinet által kitaposott úton,

azaz a dán szociáldemokraták stratégiáját követik, hogy semlegesítsék a migrációt mint kampánytémát.

Az 1945 óta eltelt 81 évből körülbelül 61 évig a szociáldemokraták kormányozták Svédországot, így jogosan érdemelték ki a "hagyományos kormánypárt" címet. Magdalena Andersson volt miniszterelnök vezetésével 2022-ben ugyan első helyen végeztek 107 mandátummal, de a baloldali blokk többi tagjával kiegészülve ez kevés volt a parlamenti többséghez.

A várakozások szerint Andersson kormánya visszatérhet a szociáldemokraták korábbi "feminista" külpolitikai irányvonalához, illetve fenn fogja tartani az újdonsült NATO-tagságot, a csatlakozást a most leköszönő kabinet véglegesítette. A szociáldemokraták a palesztin kérdésben határozottabban és hangosabban nyilváníthatnak véleményt elődjüknél – 2014-ben az EU-ban elsőként ismerték el a palesztin államiságot –, de az atomernyő kiterjesztésére irányuló terveket valamivel kritikusabban szemlélheti egy Andersson-kabinet az Atlantic Council elemzése alapján.

• Ha kormányra jutnak, a szocdemek egyik fő koalíciós partnere a tőlük balra lévő Baloldali Párt lehet, amely a lakbérek befagyasztására és ársapkák bevezetésére összpontosította a kampányát. Bár a hagyományosan antimilitarista, euroszkeptikus párt ellenezte az évszázados katonai semlegesség feladását és a NATO-csatlakozást, 2024-ben feladta azon álláspontját, hogy Svédországnak el kellene hagynia az EU-t. Ahogy a jobboldalon a Svéd Demokraták, úgy a szintén "kormányképesebbre" fazonírozott Baloldali Párt is ezáltal leszögezte, hogy

  csak akkor hajlandó megszavazni bármilyen kormányalakítást, ha abban részt vehet partnerként, és külső támogató helyett miniszteri posztokat is kap.

• Az agrárpártként számontartott Centrum Párt – szabadpiacpárti tömörülés lévén – korábban a jobboldallal működött együtt, a számukra szalonképtelen Svéd Demokraták felemelkedése azonban a baloldalhoz sodorta őket közelebb. A CP viszont nemcsak az SD-vel, hanem a szocialista Baloldali Párttal való kooperációt is elutasítja, kizárva, hogy velük együtt lépjen kormányra.

  Andersson kormányalakítási kilátásait egyszóval eléggé gúzsba köti a két potenciális partnere közötti viszály.

  Nem csoda, hogy pletykák keringenek arról, hogy a szocdemek akár a kereszténydemokratákkal üthetnek nyélbe valamiféle egyezséget a patthelyzet feloldása érdekében, akik talán hajlandóak lehetnek tartózkodni a kabinet megszavazásakor, ha erre lenne szükség.
• A környezetvédelem és megújuló energiaforrások mellett síkra szálló, általánosságban progresszív Zöld Párt szintén a baloldali blokkot erősíti. Nekik viszont a kereszténydemokratákkal való paktálás nem lenne ínyükre, csak hogy még bonyolultabb legyen a matek.

Úgy tűnik, hogy a baloldali blokk győzelme esetén Anderssonnak nagyobb kihívás lesz működő koalíciót összeeszkábálni, mint Kristerssonnak a jobboldal esetleges újabb diadalát követően.

Az idei kampányt a korábbi évektől eltérően nem a migráció vagy a bűnözés, hanem a küszködő egészségügyi rendszer témája határozta meg. Ezt a felmérések alapján az oktatás és a közbiztonság követte a választók fontossági sorrendjében. A közszolgáltatásokat priorizáló problématérkép alapvetően a baloldalnak kedvezhet, de valamennyi párt előállt saját javaslatcsomagjával. Andersson többek közt államilag támogatott fogászati alapellátással kampányolt, amit 23 éves korig ismét ingyenessé tenne.

Noha augusztusban előfordult, hogy a balos blokk mintegy 10 százalékponttal vezetett a kormányzó jobboldal előtt, az ellenzék előnye egyre csak olvadt a kampányfinisre. A Novus közvélemény-kutatása alapján feltűnően zárult az olló,

az Andersson mögött álló négy pártot ugyanis 50,8 százalékra mérték, míg a Kristerssont támogató Tidö-koalíciót 47,8 százalékra, a különbség tehát kevesebb mint három pont.

Egy még frissebb felmérés alapján mindössze 0,3 százalékpontra csökkent a különbség a két blokk között, ez alapján Andersson 175, Kristersson pedig 174 mandátummal számolhatna.

Rendkívül izgalmas választás elé néznek a svédek, afelől semmi kétség. A végén pedig még az sem kizárható, hogy nem a hagyományos bal- vagy jobboldali blokk alakíthat kormányt, hanem egy teljesen más konstelláció kerülhet hatalomra Stockholmban. Elvégre Dániában is működőképes volt a centrista koalíció.

Címlapkép forrása: MTI/EPA/Fredrik Sandberg