Radikálisan átalakítaná a névkérelmezés rendszerét a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium – írja a 24.hu.

A lap emlékeztet, hogy Kósa Lajos, a Fidesz volt képviselőjének javaslatára tavaly nyáron került a mindenkori kultúráért felelős miniszter hatáskörébe az utónevek gondozása, ezzel pedig lényegében befagyott a magyar utónévkincs bővítése. A korábbi gyakorlat szerint az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpontjának harminc napon belül vissza kellett jeleznie a kérelmezőnek, ezt azonban eltörölték – a jelenleg is hatályos szabályok szerint az adható utónevek listáját a miniszter hirdeti ki, méghozzá anélkül, hogy erre bármilyen határidő kötelezné.

A névkérelmek elbírálására létrehozott Utónév-engedélyezési Bizottság, amelynek Kósa Lajos volt az elnöke, idén januárban 145 név törléséről és egyetlen új név, a Vinka felvételéről döntött. Hankó Balázs akkori miniszter azonban ezt nem hirdette ki a Magyar Közlönyben, így a döntés sosem vált hivatalossá.

A kulturális tárcában szeptember 3-án tartott egyeztetést a minisztérium és a nyelvtudományi kutatóközpont képviselői – köztük Tompa Enikő miniszterhelyettes, Lipp Veronika főigazgató és Raátz Judit nyugalmazott kutató –, ahol áttekintették az idén január 1. és május 12. között összegyűlt, elbírálatlan kérelmeket. A résztvevők a közlés szerint egyetértettek abban, hogy a legfontosabb feladat egy olyan működési forma kialakítása, amellyel az állampolgárok a jelenleginél gyorsabban értesülhetnek a kérelmük elbírálásáról, ehhez viszont rendelet- és törvénymódosításra is szükség lesz.

Az ülésen felülvizsgálták a korábbi bizottság döntéseit is, és gyakorlatilag semmissé tették azokat. Kósáék főként azzal az indokkal ítéltek törlésre 145 utónevet, hogy azokat senki sem viseli – Raátz Judit szerint viszont ez a nemzeti öntudat védelme szempontjából „hatalmas öngól” lenne, mert sok régi magyar eredetű név is szerepel közöttük. Így végül egyetlen nevet sem húznak le a listáról, sőt tízzel bővítik.

A mostani körben elfogadott nevek között van a Liszka, az Erzsébet szláv nyelvekben elterjedt becézője, a Benna, amely a Benedikta rövidült becéző alakja, a Flórián női párja, a Floriána, a görög eredetű, „ajándék” jelentésű Doron férfinév, az arab eredetű Zeliha, valamint a héber eredetű, „jó” jelentésű Gittel.

A kutatóközpont a legutóbbi bizottsági ülés óta 218 utónevet vizsgált meg május 12-ig, a később beérkezett kérelmeket a következő hetekben értékelik ki, majd újabb nevek elfogadásáról dönthetnek. Ezt követően hirdetheti ki Tarr Zoltán miniszter a Magyar Közlönyben az új utónévlistát, a névkérelmezés rendszerének átalakítása pedig minden valószínűség szerint törvénymódosítást igényel majd. A cél Raátz Judit szerint az, hogy visszatérjen a korábbi, bevált gyakorlat, miszerint a szülők harminc napon belül értesítést kapjanak, az utónevekről pedig szakmai alapon döntsenek a szakemberek. Azt egyelőre nem lehet tudni, mikor készülhet el a törvényjavaslat.

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: gorodenkoff / iStockphoto / Getty Images)