GazdaságSzerző: vg 11 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
Egy magyar ipari munkavállaló éves bérköltsége kevesebb mint a fele a németének, miközben bő 25 százalékkal több időt tölt munkával. Jóval kedvezőbbek a csillagos márka gyártási költségei, ha Magyarországra hozza a termelést.
Ismét a kecskeméti Mercedes-gyárral foglalkoznak a németek, akik most azért vették elő a Bács-Kiskun megyei üzemet, mert szerintük nincs rendben, hogy a prémium autógyártó Németországban leépítéseket és gyárbezárásokat tervez, addig Magyarországon a gyár karrieroldala hemzseg a jobbnál jobb állásajánlatoktól. Az MB Passion azt írja, „ezek az álláshirdetések azonban olyan időszakban jelennek meg, amikor a Mercedes-Benz az évek óta egyik legnehezebb munkaügyi vitáját vívta németországi telephelyein – és Kecskemét központi szerepet játszik ebben a konfliktusban."
A cikkben felidézik, hogy a vállalat a közelmúltban mintegy egymilliárd eurót fektetett be kecskeméti kapacitásának megduplázásába, évi 200 000-ről akár 400 000 járműre, addig a német munkavállalóktól úgy követelik meg, hogy dolgozzanak hetente 35 helyett 40 órát, hogy nem akarnak nekik fizetésemelést adni. Emellett valamennyi bérkomponens és különjuttatás felülvizsgálata napirenden van, beleértve akár a karácsonyi és szabadságpénzeket is. Egy külön kifizetést már el is halasztottak.
Az IG Metall szakszervezet szerint több mint 33 000 alkalmazott tiltakozott a szakszervezettel együtt a Mercedes összes németországi telephelyén július elején a fizetés nélküli munkaidő-növelés, a kollektív szerződésben foglalt juttatások csökkentése és a vállalat megszorító intézkedései ellen.
A szakszervezet számításai szerint heti öt további fizetés nélküli óra gyakorlatilag az éves bér 20 százalékos csökkentésével egyenértékű.
A szakszervezet ugyanakkor kétarcú: nemrég komoly felháborodást váltott ki Németországban a Mercedes munkavállalói körében Christiane Benner Peter Leibingerrel, a Német Iparszövetség (BDI) elnökével közösen jegyzett véleménycikke, melyben a hosszabb munkaidő mellett érveltek a szerzők. A stuttgarti gyár dolgozói szerint elfogadhatatlan, hogy az IG Metall elnöke a munkaadói oldaléhoz "ilyen közeli álláspontot" fogalmazott meg.
A német dolgozói oldal közben érthetően ellenáll. A vezetés által felvázolt alternatívát egyik bennfentes „extrém fenyegetésként”, egy másik dolgozó pedig egyszerűen zsarolásként jellemezte. A Mercedes vezetésének állítólagos üzenete világos: ha Németországban nem sikerül jelentősen mérsékelni a munkaerőköltségeket, Kelet-Európában új gyár épülhet, és egy németországi üzemre már nem lesz szükség.
Az e mögött álló számok egyértelműek, mutat rá az MB Psassion. Az Eurostat adatai szerint egy óra ipari munka Németországban 49,50 euróba került 2025-ben, míg Magyarországon csak 15,60 euróba. Továbbá különbség van a ténylegesen ledolgozott órák számában is: Magyarországon az alkalmazottak átlagosan körülbelül 1671 órát dolgoztak 2025-ben, míg Németországban ez körülbelül 1332 órát jelent – több órát dolgoztak le jelentősen alacsonyabb órabérért. Ez azt jelenti, hogy egy magyar ipari munkavállaló éves bérköltsége kevesebb mint a fele a németének, miközben bő 25%-kal több időt tölt munkával.
Bár Kecskeméten dübörög a felvétel, a cikk megjegyzi, hogy a meghirdetett állások közül több is határozott idejű, vagy kifejezetten kölcsönzött munkaerőként van meghirdetve, ami az alacsonyabb munkajogi standardokra és a rugalmas, olcsóbb humánerőforrás-stratégiára utal.
„A kecskeméti álláshirdetések alaposabb vizsgálata új perspektívába helyezi a vállalatot, számos pozíció – például az energetikai szektorban a karbantartás vagy a méréstechnika területén – ideiglenes, némelyik 2027-ig vagy 2028-ig tart. Egy összeszerelői pozíciót kifejezetten egy munkaerő-kölcsönző cégen keresztül hirdetnek meg. Ez illeszkedik egy olyan mintához, amelyet a kritikusok régóta elítélnek: az alacsonyabb munkaügyi normák és a csökkentett személyzeti költségek a vállalat stratégiájának strukturális elemei" – olvasható az elemzésben.
A cikk szerint a kecskeméti Mercedes-gyár új pozíciói valós lehetőséget kínálnak az álláskeresők számára, a toborzás azonban szorosan összefügg a cég globális stratégiájával. A menedzsment a kelet- és nyugat-európai bér-, illetve munkaidő-különbségeket nyomásgyakorlásra használja: ez a taktika több tízezer német dolgozót érint hátrányosan, miközben az új magyar munkaerő számára is tartogat kompromisszumokat.
A Mercedes már most is jelentős kapacitással rendelkezik Magyarországon. A kecskeméti gyár kapacitását nemrég megduplázták, így évente akár 400 ezer jármű gyártására is képes lehet. A vállalat szerint a magyarországi „faktorköltségek” mintegy 70 százalékkal alacsonyabbak a németországiaknál. Ebbe a munkaerő mellett az energia, az infrastruktúra, a logisztika, a karbantartás és más termelési költségek is beletartoznak. Kecskeméten jelenleg az A, a GLB és az elektromos C-osztály készül, hamarosan pedig a G-osztály kisebb változata is érkezhet. A Mercedes azt is jelezte, hogy az elektromos GLC gyártására is képes a magyar üzem, amely már több mint 5000 embernek ad munkát.
Napi