PolitikaSzerző: origo 12 órával ezelőtt 1 percnyi olvasás
Moszkva tükörválasza komoly csapás lehet.
Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány külpolitikai szakértője szerint Moszkva részéről jelenleg a reciprok válasz tűnik a legvalószínűbbnek az orosz diplomaták kiutasítására, ám ennek súlyosabb következménye lehet Budapestre nézve.
A szakértő szerint az orosz kommunikáció egyelőre vegyes képet mutat. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő „kemény és fájdalmas” választ ígért, miközben Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője mérsékeltebb hangot ütött meg. Peszkov úgy fogalmazott, hogy Moszkva „megfelelő” választ ad, és a kiutasításnak negatív következményei lesznek a kétoldalú kapcsolatok egészére, ugyanakkor Oroszország továbbra is érdekelt a kapcsolatok fejlesztésében.
Bendarzsevszkij Anton szerint ebből
jelenleg inkább egy tükörválaszra lehet számítani. Ez azonban nem feltétlenül jelentene azonos súlyú következményeket, mivel a két ország külképviseleteinek létszáma jelentősen eltér.
A budapesti orosz nagykövetségen mintegy 47 akkreditált diplomata dolgozik, a teljes személyzet létszáma pedig akár a száz főt is elérheti. Ezzel szemben Moszkvában a magyar nagykövetségen körülbelül 15 akkreditált diplomata dolgozik, a teljes létszám pedig 20–30 fő körül lehet. Ha tehát Oroszország tíz magyar diplomatát utasítana ki, az a magyar képviselet működését már jelentősen megnehezíthetné, akár ellehetetleníthetné.
A szakértő szerint a gazdasági kapcsolatok egyelőre várhatóan nem kerülnek veszélybe. Moszkva ugyanis érdekelt abban, hogy fenntartsa azokat a pragmatikus együttműködéseket, amelyek még működnek Magyarországgal.
Ha azonban a mostani diplomáciai konfliktust újabb magyar intézkedések követik, Oroszország is keményebb válaszlépéseket tehet. Bendarzsevszkij Anton szerint ennek része lehet
az Oroszországban működő magyar vállalatok, például az OTP működésének megnehezítése, illetve egyes magyar exporttermékekkel, például vetőmagokkal vagy gyógyszerekkel szembeni korlátozások.
A szakértő szerint Moszkva akár olyan intézkedéseket is hozhat, amelyek hivatalosan nem szakítják meg az együttműködést, mégis károkat okoznak.
Történhetnek olyan lépések is, amelyek papíron nem akasztják meg az együttműködést, azonban valójában károkat okozhatnak - például energiaszállítások "technikai karbantartása", vagy "átmeneti rendszermeghibásodás". Ez korábban más országok irányába is megtörtént”
– fogalmazott.
Napi