BelföldSzerző: origo 11 órával ezelőtt 1 percnyi olvasás
Bár az elkövetőt elkapták, későbbi sorsa mindmáig a homályba vész.
A biatorbágyi viadukt felrobbantása, vagyis az 1931-es biatorbágyi merénylet a két világháború közötti Magyarország egyik legsúlyosabb vasúti katasztrófája és egyben politikailag is jelentős terrorcselekménye volt. Az eseményre 1931. szeptember 13-ára virradó éjjel, körülbelül 0 óra 20 perckor került sor a biatorbágyi völgyhidaknál, a Budapest-Bécs vasútvonalon. A robbantás több mint 20 ember életét követelte.
A biatorbágyi támadás éjszakáján a Budapestről Bécs felé tartó nemzetközi gyorsvonat közeledett a viadukthoz. A merénylő ekkorra már elhelyezett a vasúti pályán egy robbanószerkezetet, amely a szerelvény áthaladásakor működésbe lépett, és a pálya egy része megsérült. A robbanás következtében a nagy sebességgel érkező vonat mozdonya, a poggyászkocsi, több személy- és egy hálókocsi kisiklott, majd a viaduktról a mélybe zuhant - csupán a szerelvény hátsó része azonban a síneken maradt.
A korabeli vizsgálatok szerint a támadás következtében 22 ember vesztette életét, további 17-en pedig súlyosan megsérültek. Az áldozatok között a vonat személyzetének több tagja, köztük a mozdonyvezető, a fűtő, a főkalauz és a kalauz is ott volt.
A merénylet után a helyszínen a csendőrök találtak egy levelet, ami miatt a kezdetben politikai összeesküvés gyanúja merült fel. A kormány a történteket a kommunistákkal hozta összefüggésbe, és a merényletre hivatkozva statáriumot vezetett be, valamint hajtóvadászat indult az illegális kommunista mozgalom tagjai ellen - olvasható Biatorbágy városának oldalán. A későbbi nyomozás azonban a merényletet Matuska Szilveszterhez kötötte.
A merényletnek voltak előzményei is: az elkövető, Matuska Szilveszter, korábban Németországban és Ausztriában is követett el vasúti robbantásokat. A németországi jüterbogi támadásnál a vonat kisiklott, de halálos áldozat nem volt; az ügyészségi és bírósági iratok szerint Matuska ezután Magyarországon is hasonló merényletre készült.
Napi