Dróntámadás érte az oroszországi Tatárföld egyik legfontosabb olajipari központját szeptember 13-ra virradó éjszaka. Nyizsnyekamszk ipari övezetében több nagy finomító és petrolkémiai üzem működik, köztük Oroszország egyik legnagyobb olajfinomítója. A helyiek robbanásokról és a légvédelem működéséről számoltak be, az esetleges károk nagyságáról egyelőre nincs hivatalos információ.

Drónok támadták szeptember 13-ra virradó éjszaka az oroszországi Tatár Köztársaságban fekvő Nyizsnyekamszk ipari övezetét, ahol az orosz olajfeldolgozó ipar több jelentős üzeme is működik. Helyi lakosok éjszaka drónok hangját hallották a város felett, amelyet több robbanás követett. Szemtanúk az orosz légvédelem működéséről is beszámoltak az ipari létesítmények térségében.

A helyi hatóságok egyelőre nem közöltek részleteket arról, hogy a támadás okozott-e károkat az üzemek technológiai berendezéseiben, és sérültekről sem érkezett hivatalos tájékoztatás.

Nyizsnyekamszk jelentőségét az adja, hogy itt található az Oroszország egyik legnagyobb olajfinomító központjának számító TANECO üzeme. A létesítmény tervezett éves feldolgozókapacitása meghaladja a 16 millió tonna kőolajat, ezzel az öt legnagyobb orosz finomító közé tartozik. Az üzemben többek között dízelüzemanyagot, autóbenzint és katonai repülőgépekhez használható repülőgép-üzemanyagot állítanak elő. (Ukrajinszka Pravda)

Két ember meghalt, 25-en pedig megsérültek az Odesszát ért orosz támadásban, amelyben egy 25 emeletes lakóépület is megrongálódott. A mentési munkálatokat szombat reggelre befejezték, a mentők hét embert hoztak ki az épületből, köztük két gyermeket.

Befejeződött a mentés annál a 25 emeletes odesszai lakóépületnél, amely az előző napi orosz támadásban rongálódott meg, közölte az odesszai régió katasztrófavédelmi szolgálata.

A legfrissebb adatok szerint két ember életét vesztette, további 25-en pedig megsérültek. A mentési munkálatok során hét embert sikerült kimenteni a megrongálódott épületből, köztük két gyermeket.

Az orosz erők szeptember 12-én reggel mértek rakétacsapást Odesszára. A támadásban egy többszintes lakóépület is megrongálódott. Az első jelentések még 17 sérültről szóltak, az áldozatok száma azóta emelkedett.

A katasztrófavédelem közlése szerint a mentési munkálatokat az épületnél már befejezték.

Hatalmas dróntámadást indított Oroszország Ukrajna ellen szeptember 13-ra virradó éjszaka. Az ukrán légierő szerint összesen 453 különböző típusú drónt vetettek be, amelyek közül 409 légi célpontot sikerült lelőni vagy elektronikai eszközökkel elnyomni. Találatokat 13 helyszínen regisztráltak, további hét helyen pedig lezuhant roncsokról számoltak be.

Oroszország 453 drónnal támadta Ukrajnát szeptember 13-ra virradó éjszaka az ukrán légierő közlése szerint. A támadásban többféle eszközt használtak, köztük Shahed, Gerbera és Parody drónokat, valamint S8000 Banderol típusú eszközöket. A bevetett drónok között sugárhajtású eszközök is voltak.

Az ukrán légvédelem reggel nyolc óráig 409 légi célpontot semmisített meg vagy nyomott el. Ezek között 405 különböző típusú drón és négy S8000 Banderol szerepelt.

Az ukrán légierő 13 helyszínen rögzített becsapódást, további hét helyen pedig a lelőtt eszközök roncsai hullottak le. A közlemény kiadásakor az orosz támadás még tartott, ezért az adatok később tovább változhatnak. (Ukrajinszka Pravda)

Ukrajna energetikai rendszere folyamatos támadások alatt áll, az ország azonban lényegesen jobban felkészült az újabb orosz csapásokra, mint az előző télen, erről beszélt Szerhij Koreckij ukrán miniszterelnök a szombati kijevi YES éves találkozón az Interfax-Ukrajna beszámolója szerint.

Koreckij elismerte, hogy az energetikai infrastruktúra teljes körű védelmét nem lehet biztosítani. A kormány ugyanakkor levonta az előző tél tapasztalatait, és azóta több intézkedést is tett az ország ellenálló képességének növelésére.

A miniszterelnök szerint senki előtt nem titok, hogy nehéz tél következik. A kormány célja, hogy az ország működőképességét a következő hónapokban is fenntartsa, és a lehető legjobban átvészelje ezt az időszakot.

Koreckij úgy látja, Oroszország a mostani időszakra és a télre egyfajta gyors hadjárásként tekinthet. Az ukrán kormány a partnerek támogatásával egyszerre próbálja kezelni az azonnali problémákat és folytatni az ország hosszabb távú fejlesztését.

A felkészülés egyik legfontosabb eleme a decentralizált ellátási rendszerek kiépítése. Ezek feladata, hogy a régiók, városok és megyék alapvető működése akkor is fenntartható legyen, ha az energetikai infrastruktúrát újabb súlyos támadások érik. Koreckij ezt nevezte az egyik legfontosabb kormányzati feladatnak.

A kabinet több alternatív forgatókönyvvel is készül. A miniszterelnök szerint létezik B és C terv, és a kormány olyan változattal is számol, amely a lehető legsúlyosabb helyzet bekövetkezésére készíti fel az országot.

Erre Koreckij szerint azért is szükség van, mert az utóbbi időszakban jelentősen romlott a helyzet. Az elmúlt két hónapban többszörösére emelkedett az ellenséges csapások és az általuk okozott pusztítás mértéke. A miniszterelnök szerint az ukrán gazdaság ennek következtében már most rendkívül nehéz helyzetben van.

A kormány a háború időtávjával kapcsolatban is óvatos forgatókönyvből indul ki. Koreckij szerint senki sem tudja, meddig tartanak a harcok, ezért Ukrajnának fizikailag és mentálisan is hosszú időszakra kell berendezkednie.

Egy esetleges tűzszünetet sem tekintenek feltétlenül tartós megoldásnak. A miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy egy fegyvernyugvás később megszakadhat, ezért az államnak és a vállalkozásoknak olyan alapokat kell teremteniük, amelyek hosszabb távon is biztosítják működésüket.

Koreckij szerint Ukrajnának a háború tapasztalataiból kiindulva kell felkészülnie arra, hogy tartósan ellenállóbbá váljon. Az előttük álló tél ebből a szempontból újabb komoly próbatétel lesz, miközben az energetikai rendszer elleni orosz támadások folytatódásával számolnak.

Címlapkép forrása: Kostiantyn Liberov/Libkos/Getty Images