GazdaságSzerző: vg 12 órával ezelőtt 5 percnyi olvasás
A gyenge 2025-ös év után 2026-ban soha nem látott, egyszerre termelési és piaci válság szakadt a magyar gazdákra.
Ellentmondásos évet zárt 2025-ben a magyar vidék és a mezőgazdaság. A Központi Statisztikai Hivatal Magyar statisztikai évkönyvének adatai szerint az agrártermelés volumene 2,5 százalékkal maradt el az előző évitől. Ezen belül azonban két teljesen eltérő folyamat rajzolódott ki: a növénytermesztés teljesítménye 7,5 százalékkal visszaesett, az élő állatok és állati termékek kibocsátása viszont 4,1 százalékkal nőtt.
A mezőgazdasági termékek felvásárlási volumene összességében 3,2 százalékkal csökkent. A növénytermesztési és kertészeti termékeknél 8,9 százalékos volt a visszaesés, ezen belül a gyümölcsfelvásárlás volumene 36 százalékkal zuhant. Az állatok és állati termékek felvásárlása ezzel szemben 2,1 százalékkal emelkedett.
A gabonatermés a 2024-es 12,72 millió tonnáról 11,9 millió tonnára, mintegy 6,4 százalékkal csökkent. A visszaesés szinte teljes egészében a kukoricához köthető: a termés 5,33 millió tonnáról 3,89 millió tonnára, több mint 27 százalékkal zuhant.
A KSH szerint, ebben nemcsak a hozamok romlása, hanem a gazdálkodók alkalmazkodása is megjelent. A kukorica vetésterülete 907 ezer hektárról 770 ezer hektárra szűkült, hektáronkénti termésátlaga pedig 6,03 tonnáról 5,27 tonnára esett. Az idei termelési válság pedig legsúlyosabban az Európai Unió korábbi kukoricaközpontját, Magyarországot és Romániát érinti. Mint korábban megírtuk, az egykor rendszeres exportőrnek számító Magyarországnak az idén már kukoricát kell behoznia, miközben Románia exportálható többlete is jelentősen visszaesett. A magyar termés a jelenlegi becslések szerint mindössze 2,5 millió tonna körül alakulhat.
A búza ezzel szemben viszonylag jól teljesített tavaly. Termőterülete 940 ezerről 1,06 millió hektárra nőtt, így a kissé gyengébb, hektáronkénti 5,5 tonnás hozam ellenére a betakarított mennyiség 9,2 százalékkal, 5,76 millió tonnára emelkedett. Az árpatermés szintén bővült, 1,56 millióról 1,69 millió tonnára. Idén viszont itt is súlyos gondokat okozott a szárazság. Az idei aratás minden korábbinál gyorsabban ért véget Magyarországon: a munka már június első harmadában megkezdődött, és július elejére gyakorlatilag be is fejeződött. A korai betakarítás azonban nem a jó termés reményében zajlott, hanem a hőség és az aszály és a vízhiány miatt gyorsult fel a munka. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke a Világgazdaságnak azt mondta, őszi búzából körülbelül egymillió, őszi árpából pedig 300 ezer tonnával kevesebb került a magtárakba, mint egy évvel korábban.
A vetésszerkezet változása azt mutatja, hogy a termelők fokozatosan menekülnek a nagyobb időjárási kockázatot jelentő kultúrákból. A kukorica részesedése a szántóterületből 22 százalékról 18,8 százalékra csökkent 2025-ben, a búzáé viszont 22,8-ről 25,9 százalékra nőtt. A napraforgó aránya 16,7-ről 17,5 százalékra emelkedett. Idén még kevesebb területről takarítottak be kukoricát.
A gyümölcságazat még a szántóföldi növénytermesztésnél is súlyosabb veszteséget szenvedett el. Az összes gyümölcstermés 587 ezer tonnáról 349 ezer tonnára, több mint 40 százalékkal zuhant.
Almából az egy évvel korábbi 377 ezer tonna helyett mindössze 209 ezer tonna termett, ami csaknem 45 százalékos visszaesés. A kajszitermés 25 ezerről 8 ezer tonnára, az őszibaracké 19 ezerről 6 ezer tonnára csökkent. A körte mennyisége 18 ezerről 10 ezer, a cseresznyéé 11 ezerről 6 ezer tonnára esett.
A tavalyi fagykárok után több gyümölcs kerülhetett piacra idén, ez azonban nem feltétlenül jelent jobb évet a termelőknek. A bővülő európai gyümölcskínálat, az erősödő import és a jelentős áresés több ágazatban is szűkíti a gazdálkodók jövedelmét.
A zöldségágazat tavaly lényegében stagnált: az összes termés 1,402 millió tonnáról 1,403 millió tonnára változott. A szőlő ugyanakkor kedvezőbb évet zárt. A termés 379 ezerről 419 ezer tonnára, több mint 10 százalékkal nőtt, annak ellenére, hogy a szőlőterület 61 ezerről 58 ezer hektárra szűkült. A hektáronkénti hozam 6,48 tonnáról 7,54 tonnára javult. Az aszály idén a szőlőt sem kímélte.
Az állatállomány adatai jóval kedvezőbb képet mutatnak tavaly. A sertések száma 2,80 millióról 2,87 millióra, az anyakocáké 172,6 ezerről 176,6 ezerre emelkedett. A szarvasmarha-állomány 861 ezerről 873 ezerre nőtt, miközben a tehénállomány gyakorlatilag stagnált.
A baromfiállomány csaknem 14 százalékkal, 33,8 millióról 38,4 millióra bővült. Különösen
növekedett. Idén talán csak ezen a területen lehet majd hasonlókat tapasztalni. A legfrissebb adatok szerint, az idei első fél évben csaknem ötödével nőtt a hazai baromfivágás. A kacsa pedig mindent elsöprő visszatérést mutatott fel. A gyors kínálatbővülés és a csökkenő értékesítési árak ugyanakkor ezen a területen is egyre nagyobb nyomás alá helyezhetik a termelők jövedelmezőségét.
A juhágazatban ezzel szemben folytatódott tavaly is a leépülés: az állomány 846,8 ezerről 831,7 ezerre, az anyajuhok száma pedig 673,7 ezerről 649,5 ezerre csökkent.
A teljes hústermelés 930 ezerről 971 ezer tonnára, 4,4 százalékkal nőtt. Sertéshúsból 328 ezer, baromfihúsból 564 ezer tonnát állítottak elő, mindkét érték meghaladta az előző évit. A tejtermelés 2,04 milliárdról 2,07 milliárd literre, a tojástermelés 2,406 milliárdról 2,433 milliárd darabra emelkedett.
Idén viszont a hőség kiégette az európai legelőket, megtizedelte a takarmánynövények hozamát, az állattartók pedig már most felélik a télre félretett készleteiket. A takarmányhiány egyszerre növeli a gazdaságok költségeit, a hőség csökkenti a tejtermelést, ami gyorsítja az állományok felszámolását. Mindeközben az unió egyre jobban rászorul a drága takarmányimportra. Emellett az árak is mélyen az önköltségi ár alá kerültek. A zuhanó felvásárlási árak, az olcsó import és az aszály miatt egyre több tejtermelő gazdaság működése kerülhet veszélybe. Idén a sertés termelői ára is harmadával marad el a tavalyitól, az exportból lényegesen kevesebb bevétel származik, miközben az afrikai sertéspestis terjedése újabb külpiacokat veszélyeztet.
A termelési nehézségekkel párhuzamosan folytatódott az agrárium gazdasági koncentrációja. A mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban és halászatban regisztrált vállalkozások száma 421 439-ről 411 244-re, 2,4 százalékkal csökkent. Az önálló vállalkozók száma csaknem tízezerrel lett kevesebb.
A beruházások értéke még nagyobbat esett: a 2024-es 706,3 milliárd forintról 643,5 milliárd forintra, csaknem 9 százalékkal mérséklődött. Ez arra utal, hogy a gyenge jövedelmezőség és a bizonytalan piaci környezet már a gazdálkodók fejlesztési hajlandóságát is visszafogta.
Az ágazat alkalmazotti létszáma 3,5 százalékkal, 89,3 ezer főre csökkent. A teljes mezőgazdasági munkaerő-felhasználás 248 982-ről 244 715 éves munkaegységre mérséklődött. A bruttó átlagkereset ugyanakkor 9,9 százalékkal, havi 542 777 forintra emelkedett, vagyis az ágazatban dolgozók bére nőtt, miközben a foglalkoztatottak száma tovább fogyott.
A mezőgazdasági terület nagysága egyetlen év alatt 63,4 ezer hektárral, 5,01 millió hektárra csökkent. Ezen belül a szántóterület 38,8 ezer, a gyepterület 24,3 ezer hektárral lett kisebb.
A kedvezőtlen általános kép egyik legfontosabb ellenpontja az ökológiai gazdálkodás térnyerése. Az ilyen termelést folytató gazdák száma 5452-ről 6664-re, több mint 22 százalékkal nőtt, az ökológiai gazdálkodásba bevont terület pedig 308 ezerről csaknem 385 ezer hektárra bővült. Ez egyetlen év alatt csaknem 25 százalékos növekedés.
A KSH adatsoraiból így egy alkalmazkodó, de egyre erősebben kettészakadó mezőgazdaság képe rajzolódik ki. A szántóföldi és különösen a gyümölcstermelés időjárási kitettsége súlyosbodott, miközben az állattenyésztés és a biogazdálkodás bővülni tudott. A vállalkozások, a munkaerő és a beruházások csökkenése azonban azt jelzi, hogy a magyar vidék gazdasági alapjai a kedvező részmutatók ellenére sem erősödtek meg 2025-ben.
Napi