Hatalmas dróntámadást indított Oroszország Ukrajna ellen szeptember 13-ra virradó éjszaka. Az ukrán légierő szerint összesen 453 különböző típusú drónt vetettek be, amelyek közül 409 légi célpontot sikerült lelőni vagy elektronikai eszközökkel elnyomni. Találatokat 13 helyszínen regisztráltak, további hét helyen pedig lezuhant roncsokról számoltak be.

Oroszország 453 drónnal támadta Ukrajnát szeptember 13-ra virradó éjszaka az ukrán légierő közlése szerint. A támadásban többféle eszközt használtak, köztük Shahed, Gerbera és Parody drónokat, valamint S8000 Banderol típusú eszközöket. A bevetett drónok között sugárhajtású eszközök is voltak.

Az ukrán légvédelem reggel nyolc óráig 409 légi célpontot semmisített meg vagy nyomott el. Ezek között 405 különböző típusú drón és négy S8000 Banderol szerepelt.

Az ukrán légierő 13 helyszínen rögzített becsapódást, további hét helyen pedig a lelőtt eszközök roncsai hullottak le. A közlemény kiadásakor az orosz támadás még tartott, ezért az adatok később tovább változhatnak.

Ukrajna energetikai rendszere folyamatos támadások alatt áll, az ország azonban lényegesen jobban felkészült az újabb orosz csapásokra, mint az előző télen, erről beszélt Szerhij Koreckij ukrán miniszterelnök a szombati kijevi YES éves találkozón az Interfax-Ukrajna beszámolója szerint.

Koreckij elismerte, hogy az energetikai infrastruktúra teljes körű védelmét nem lehet biztosítani. A kormány ugyanakkor levonta az előző tél tapasztalatait, és azóta több intézkedést is tett az ország ellenálló képességének növelésére.

A miniszterelnök szerint senki előtt nem titok, hogy nehéz tél következik. A kormány célja, hogy az ország működőképességét a következő hónapokban is fenntartsa, és a lehető legjobban átvészelje ezt az időszakot.

Koreckij úgy látja, Oroszország a mostani időszakra és a télre egyfajta gyors hadjárásként tekinthet. Az ukrán kormány a partnerek támogatásával egyszerre próbálja kezelni az azonnali problémákat és folytatni az ország hosszabb távú fejlesztését.

A felkészülés egyik legfontosabb eleme a decentralizált ellátási rendszerek kiépítése. Ezek feladata, hogy a régiók, városok és megyék alapvető működése akkor is fenntartható legyen, ha az energetikai infrastruktúrát újabb súlyos támadások érik. Koreckij ezt nevezte az egyik legfontosabb kormányzati feladatnak.

A kabinet több alternatív forgatókönyvvel is készül. A miniszterelnök szerint létezik B és C terv, és a kormány olyan változattal is számol, amely a lehető legsúlyosabb helyzet bekövetkezésére készíti fel az országot.

Erre Koreckij szerint azért is szükség van, mert az utóbbi időszakban jelentősen romlott a helyzet. Az elmúlt két hónapban többszörösére emelkedett az ellenséges csapások és az általuk okozott pusztítás mértéke. A miniszterelnök szerint az ukrán gazdaság ennek következtében már most rendkívül nehéz helyzetben van.

A kormány a háború időtávjával kapcsolatban is óvatos forgatókönyvből indul ki. Koreckij szerint senki sem tudja, meddig tartanak a harcok, ezért Ukrajnának fizikailag és mentálisan is hosszú időszakra kell berendezkednie.

Egy esetleges tűzszünetet sem tekintenek feltétlenül tartós megoldásnak. A miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy egy fegyvernyugvás később megszakadhat, ezért az államnak és a vállalkozásoknak olyan alapokat kell teremteniük, amelyek hosszabb távon is biztosítják működésüket.

Koreckij szerint Ukrajnának a háború tapasztalataiból kiindulva kell felkészülnie arra, hogy tartósan ellenállóbbá váljon. Az előttük álló tél ebből a szempontból újabb komoly próbatétel lesz, miközben az energetikai rendszer elleni orosz támadások folytatódásával számolnak.

Címlapkép forrása: Kostiantyn Liberov/Libkos/Getty Images