A héten kevés olyan tényező akadt, amely a forint kezére játszott, olyanból viszont annál több, amely a gyengülése felé mutatott. Ehhez képest a magyar fizetőeszköz jól állta a sarat. Míg múlt pénteken 362,5 forintot kellett adni egy euróért, péntek délután valamivel 363 forint felett járt az árfolyam – hívta fel a figyelmet Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. A hét ugyanakkor nagyobb kilengéseket is hozott. Rodic Ádám, az MBH Elemzési Centrum makrogazdasági elemzője lapunknak arról beszélt, hogy a forint végül gyengüléssel zárta a hetet, miközben a nemzetközi befektetői hangulatot az emelkedő energiaárak, az inflációs kockázatok és a jegybanki kamatvárakozások mozgatták.

Az euró hétfőn még 362 forint közelében járt, csütörtök estére azonban már 365 forint fölé kapaszkodott, mielőtt péntek délután 364 alá korrigált volna. Hasonló irány rajzolódott ki a dollárnál: a hét eleji, 312 forint alatti szintekről 314 forint környékére gyengült a magyar deviza. „A forintot támogatta a kedvező inflációs kép, illetve az MNB augusztusi kamatdöntő ülésének óvatos hangvételű jegyzőkönyve. Eközben a közel-keleti konfliktus tovább éleződött, jelentős emelkedést okozva az energiaárakban, mely a következő időszakban kockázatot hordozhat a forintra nézve” – tette hozzá Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője.

Szinte minden a forint ellen dolgozott

Bár hétfőn kedvezőbb európai hírek érkeztek, az eurózóna második negyedéves GDP-növekedését felfelé módosították, miközben a Sentix befektetői hangulatindex is a vártnál jelentősebben javult, a kedvező adatok ellenére a forint nem tudott erősödni, az euró árfolyama a nap végére 363,40 forint közelébe emelkedett. Ráadásul a forint szempontjából már a kedd sem indult jól. 

A helyzet gyorsan változott, az energiaárak emelkedése már jóval bizonytalanabbá tette, hogy valóban sor kerülhet-e szeptemberben lazításra. És Regős szerint pedig éppen az energiaárak alakulása lehetett a hét egyik meghatározó története. A földgáz és a kőolaj világpiaci ára emelkedett, ami nem kedvezett a forintnak. Közben az Európai Központi Bank döntése sem adott támaszt a devizának, a 25 bázispontos szigorítás nem érte váratlanul a piacot – 2,50 százalékra emelték a kamatot –, 

Mindezt tetézte a héten megjelent, magas augusztusi hiányadat. Ez azonban már nem okozott újabb látványos megingást, miután a kormány előre kommunikálta, és a hiány megugrásában elsősorban egy egyszeri tétel, az RRF-források megelőlegezése játszott szerepet. A hét végére aztán érkezett némi levegő. A péntek délután közzétett amerikai inflációs adat szerint az ottani pénzromlás – a várakozásoknak megfelelően – 3,4 százalékon maradt. A piac erre valamelyest fellélegzett, a dollár minimálisan gyengült, a forint visszakapaszkodott a csütörtökön látott, 365 feletti euróárfolyamról.

A dollár és az euró párharca eközben lényegében eldöntetlen maradt, a két deviza egymáshoz viszonyított árfolyama a hét egészét nézve nem változott érdemben. Ez persze nem jelentette azt, hogy közben ne lettek volna mozgások. Egyes napokon az energiaárak alakulása egyértelműen meghatározta a befektetői hangulatot, a hét egészére nézve azonban ennek hatása már nem rajzolódott ki látványosan.

A forint számára mindez nem hozott érdemi segítséget, a dollárral szemben – ahogy az euróval szemben is – kismértékű gyengüléssel zárta a hetet. Regős Gábor kiemelte, ráadásul nem kizárólag a világ vezető devizáival szemben veszített a pozíciójából, hanem a lengyel zlotyhoz képest is valamelyest leértékelődött. Mindez úgy történt, hogy a lengyel jegybank a héten nem változtatott az irányadó kamatán.

A hét eseményei közül mindenképpen említést érdemel a csütörtökön és pénteken megrendezett 64. Közgazdász-vándorgyűlés. Az ott elhangzottak ezúttal nem mozgatták meg érdemben a forint árfolyamát, így devizapiaci szempontból külön nem részletezzük újra az esemény. A vándorgyűlés főbb eseményeit élőben követtük, Varga Mihály jegybankelnök és Kármán András pénzügyminiszter előadását pedig összefoglaló elemzésben is értékeltük – írásainkat itt és itt olvashatják.

Három fronton is eldőlhet a forint sorsa

Az elmúlt hét a forint sérülékenységéről szólt, és a következő napok aligha hoznak nyugalmat, a hazai fizetőeszköz előtt ismét mozgalmas időszak körvonalazódik. Három tényezőre különösen érdemes figyelni, és ezek közül az első már ismerős: az iráni háború. A konfliktus továbbra is az energiaárakon keresztül érheti el a devizát, márpedig ezen a fronton az elmúlt héten egyre kedvezőtlenebb lett a helyzet.

A második próba szerdán érkezhet, amikor a Fed dönt a kamatokról. A várakozások szerint az amerikai jegybank 25 bázisponttal emelheti a jelenlegi, 3,5–3,75 százalékos kamatszintet. A döntést azonban a szokásosnál is több kérdőjel övezi. Az új Fed-elnöktől, Kevin Warshtól ugyanis a politikai elvárás nem a monetáris politika további szigorítása, így kérdéses, hogy a keményebb kommunikációból végül mennyi jelenik meg a tényleges.

Ebben akár egy-egy jegybanki nyilatkozat vagy új értesülés is gyors változást hozhat. A kedvező inflációs adatok önmagukban teret nyithatnának a szeptemberi kamatvágás előtt, a magas energiaárak és a gyengülő forint azonban éppen az ellenkező irányba mutatnak. A vágás esélye így egyre kisebbnek látszik, de a döntésig még bőven van idő, és ahogy az elmúlt időszak megmutatta, az amerikai politika is gyorsan átírhatja a forgatókönyveket. Különösen akkor, ha Trump ismét váratlanul irányt vált.

Adatokból se lesz hiány, még ha ezek várhatóan kisebb hullámokat is keltenek majd. Magyarországon hétfőn az építőipar számai érkeznek, kedden a júliusi ipari termelés második becslése, szerdán a kereseti adatok kerülnek terítékre. Az Eurostat naptára is sűrű: kedden a júliusi külkereskedelmi és a második negyedéves üresálláshely-adatok, szerdán az ipari és munkaerőköltség-adatok, csütörtökön az augusztusi infláció második becslése, pénteken pedig a júliusi építőipari számok következnek.

Az iráni konfliktus és az olajárfolyam alakulása is meghatározó lesz a jövő héten, miután a Brent megközelítette a 110 dolláros szintet

– emelte ki az Indexnek az Equilor elemzője.

A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a régióból még a cseh jegybank csütörtöki kamatdöntése lehet érdekes. A cseh alapkamat június óta 3,75 százalékon áll, miközben a legutóbbi inflációs adat 1,9 százalék volt. Ezek alapján nem számol azzal, hogy a jegybank ezúttal hozzányúl az irányadó rátához. Mindezek alapján Regős a következő napokra sem számít drámai elmozdulásra, bár az egy héttel korábbi prognózisához képest valamivel gyengébb forinttal kalkulál.

„Egy héttel ezelőtt 358 és 370 közé vártam az euró-forint árfolyamát, és a kurzus ebben a sávban is maradt. Azóta azonban valamelyest gyengült a forint, ezért most minimálisan feljebb, 359 és 371 közé teszem a várható árfolyamsávot” – fogalmazott a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Míg Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője szeirnt az euró-forint árfolyamában a 360-370-es, addig a dollár-forint esetében a 308-320-as tartomány látszik bejárhatónak.

Mi történt a tőzsdén?

Egy hete még 95,7 dolláron zárt a Brent, péntek délután azonban már 105 dollár körül járt, a hét során pedig 109 dollár fölött is megfordult. Ez az iráni háború kezdete óta is magas, bár nem rekordközeli szint. A drágulást továbbra is a közel-keleti konfliktus hajtja, miközben egyelőre nem látszik, mitől enyhülnének az energiapiaci zavarok. A harcok ráadásul fokozódnak: 

Az ár egy hét alatt 72,7 euró/megawattóráról 80 közelébe emelkedett, és 83 fölött is járt – ilyen szintre 2022 decembere óta nem volt példa. Az iráni helyzet mellett az európai gáztározók mindössze 67 százalékos töltöttsége is felfelé hajtja az árakat, ez 2009 óta a legalacsonyabb szint. A kereslet és kínálat mellett egyre nagyobb szerepet kaphat a spekuláció is, ami már a 2022-es energiaválságból is ismerős jelenség.

A Budapesti Értéktőzsdén mindebből első pillantásra kevés látszott, a BUX 2,6 százalékkal emelkedett a héten. A részvények teljesítménye azonban már jóval vegyesebb képet mutatott. Az OTP 3,6, a Mol pedig 7,8 százalékkal erősödött – utóbbinak az emelkedő energiaárak is kedveztek. A Magyar Telekom eközben 2,7, a Richter 2,3 százalékot veszített értékéből.

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Kaszás Tamás / Index)