„A megyei önkormányzatokat a Fidesz teljesen kiüresítette. Ma már csak a szétesett ellenzék tízmilliárdos kifizetőhelyeként szolgálnak. Jelen formájában a rendszer teljesen feleslegessé és okafogyottá vált” – közölte Magyar Péter kedden, az Országgyűlés ülése előtt a Facebook-oldalán.

A miniszterelnök a parlamenti felszólalásában bővebben is kifejtette kritikáját: „A megyei közgyűlések ma kizárólag a szétesett ellenzék bukott pártjainak kifizetőhelyeként működnek. Közpénz-ATM-nek használják önök a megyei közgyűléseket. Olyan hellyé alakították ezeket, ahol az eredeti Fidesz, a zöld Fidesz és a kék Fidesz megmaradt csápjai együtt tudnak mutyizni az uniós pályázatokon. Havi egy-két nap, és már repül is a sokmilliós fizetés a párttársaik zsebébe, közben a megye semmit sem profitál a közgyűlések munkájából.”

Megyei földesúrként uralkodnak a még megmaradt birtokukon, ezért is állítottuk meg a féktelen közpénzköltést, a közgyűlési elnökök és alelnökök költségtérítésének eltörlésével, a milliós fizetések csökkentésével. Ideje továbblépni. Ennek a rendszernek egyszerűen véget kell vetni. Már dolgozunk azon a javaslaton, amely a kiüresített megyei közgyűlések megszüntetését és a rendszer teljes átalakítását célozza. Évente sok tíz milliárd forintot fogunk megspórolni

– mondta Magyar Péter.

„A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége értetlenül fogadta Magyar Péter miniszterelnök bejelentését”

A miniszterelnök bejelentése után kérdéseinkkel kerestük a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségét. A szervezet lapunknak küldött válaszában kifejtette:

A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége értetlenül fogadta Magyar Péter miniszterelnök bejelentését a megyei önkormányzatok megszüntetéséről. Két évvel a legitim önkormányzati választásokat követően úgy tűnik, mintha a kormányzat megkérdőjelezné a 2024-es önkormányzati választás legitimációját. A parlamentben elhangzott kijelentések különösen sértőek voltak, és azt mutatják, hogy a megyei önkormányzatok tényleges feladatait és munkáját nem ismerik kellő mélységben.

A szervezet hozzátette: „Május 26-án levélben kértük a miniszterelnök urat, hogy kezdjünk szakmai egyeztetést a megyei önkormányzatok feladatköréről és jövőbeni szerepéről. A rendszer működéséről, a feladatokról és a hatáskörökről természetesen lehet és kell is szakmai vitát folytatni. Álláspontunk szerint azonban ennek iránya nem a területi középszint felszámolása, hanem annak megerősítése kell legyen.” A MÖOSZ ezért konkrét javaslatokat is tett a területi középszint megújítására és feladatainak bővítésére, viszont a felelős minisztérium irányából a mai napig semmilyen kezdeményezést nem kaptak.

A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége kitért arra is, hogy „a miniszterelnök által felvázolt kép nem tükrözi a megyei önkormányzatok tényleges finanszírozását és működését. A megyei önkormányzatok éves állami működési támogatása átlagosan 300–400 millió forint körül alakul. Ez az összeg biztosítja többek között a hivatalok működését, a kötelező feladatellátást és a közgyűlések működéséhez szükséges feltételeket.”

A válaszban egy konkrét finanszírozási példa is szerepel, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat központi támogatása 2012-ben 334 millió forint, 2025-ben 390 millió forint volt, tehát a támogatás összege az eltelt időszakban az infláció mértékét sem követte. „Feladatainkat ennek ellenére folyamatosan ellátjuk, ami csak következetes és takarékos gazdálkodással lehetséges” – hangsúlyozta a MÖOSZ nevében elnöke, Pajna Zoltán, aki Hajdú-Bihar Vármegye Közgyűlésének elnöke is.

A havi egy-két munkanapra vonatkozó kijelentés sem tükrözi a valós működést. Egy megyei önkormányzat vezetése éves szinten közel 500 rendezvényen, szakmai egyeztetésen, települési és térségi programon vesz részt. A közgyűlések ülései ennek a munkának csupán egy részét jelentik. A feladatellátás folyamatos kapcsolattartást igényel a települési önkormányzatokkal, intézményekkel, gazdasági és civil szereplőkkel, valamint a fejlesztésekben közreműködő szervezetekkel. A megyei önkormányzatok közpénzfelhasználását a Magyar Államkincstár rendszeresen ellenőrzi. A „kifizetőhely” minősítést ezért szakmailag megalapozatlannak tartjuk. Mindemellett Hajdú-Bihar megyében egy közgyűlési képviselő átlag havi tiszteletdíja mindösszesen bruttó 170.000 forint

– derült ki a válaszból, amiből azt is megtudtuk, hogy a megyei önkormányzatok a TOP és TOP Plusz források területi tervezésében és koordinációjában is jelentős feladatot látnak el, közel 15 ezer projekttel kapcsolatban több mint 3000 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrás felhasználásában vesznek részt, ahogy jelentős szerepet vállalnak a megyékben élő lakosság jóllétének javítását célzó projektek megvalósításában is.

Három munkanappal előtte tárgyaltak a miniszterrel, de akkor még nem volt napirenden a kérdés

A MÖOSZ-nál arról is érdeklődünk, hogy Magyar Péter bejelentését megelőzően történt-e egyeztetés a kormány és a szövetség között. A válasz szerint nem volt egyeztetés, amit a MÖOSZ azért is tart különösen meglepőnek, mert

mindössze három munkanappal a miniszterelnöki bejelentés előtt nyolc önkormányzati szövetség tárgyalt dr. Lőrincz Viktória miniszter asszonnyal az önkormányzati rendszer jövőjéről, az állam és az önkormányzatok közötti feladat- és forrásmegosztás újraszabályozásáról. Az egyeztetésen egyetlen mondattal vagy gondolattal sem utalt a kormányzat felelős vezetője a megyei önkormányzatok megszüntetésére/átalakítására. Joggal feltételezhetjük ezért, hogy a bejelentés mögött jelenleg inkább politikai, mint szakmai döntés áll.

A MÖOSZ korábban maga kezdeményezte a párbeszédet, május 26-án levélben fordultak Magyar Péterhez annak érdekében, hogy szakmai egyeztetés induljon a megyei önkormányzatok feladatairól és jövőjéről. Továbbra is azt tartják helyesnek, ha egy ilyen jelentőségű, az egész területi önkormányzati rendszert érintő kérdésben érdemi szakmai párbeszéd előzi meg a döntést.

„A területi középszintre szükség van, ugyanakkor annak szerepét és eszközrendszerét érdemes megerősíteni”

A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségénél arról is érdeklődtünk, hogy szükség van-e változtatásokra a megyei önkormányzati rendszerben, biztosítanának-e szélesebb hatásköröket a közigazgatás ezen szintjén.

A MÖOSZ álláspontja szerint „a területi középszintre szükség van, ugyanakkor annak szerepét és eszközrendszerét érdemes megerősíteni. Léteznie kell egy legitim és szakmailag felkészült területi szintnek, amely képes a helyi fejlesztési igények összehangolására, a települési és térségi szereplők összekapcsolására az országos és európai fejlesztéspolitikai célokkal, valamint a források koordinációjára és a területi egyenlőtlenségek kezelésére.”

A szövetség úgy látja, hogy „a túl nagy területi egységek eltávolodhatnak a helyi gazdasági és társadalmi folyamatoktól, a települési vagy járási szint pedig sok esetben nem rendelkezik elegendő stratégiai kapacitással a több települést érintő térségi problémák kezelésére. Éppen ezért szükség van egy olyan középszintre, amely összeköti a helyi tudást, a térségi együttműködéseket és a hosszú távú országos tervezést.”

A MÖOSZ a jövőben indokoltnak tartaná

a megyei önkormányzatok szerepének erősítését elsősorban a terület- és vidékfejlesztésben, a gazdaságfejlesztési és infrastrukturális tervezésben, a települések közötti együttműködések koordinációjában, valamint a megye kulturális értékeinek, hagyományainak és közösségi életének erősítését szolgáló programok és rendezvények szervezésében. Fontos feladat lehet továbbá az európai uniós és hazai fejlesztési programok területi végrehajtásában vállalt szerep további erősítése.

A szövetség azzal érvelt álláspontja mellett, hogy „Magyarországon a megyék alkotják a NUTS3 területi szintet, amely az európai kohéziós politika egyik alapvető referenciaegysége. A következő uniós fejlesztési ciklus előkészítése is egyre nagyobb hangsúlyt helyez a területi alapú tervezésre, a teljesítményhez kötött finanszírozásra és a területi indikátorokra. Mindezek alapján a megyei önkormányzatok megerősítését tartjuk indokoltnak. Ez nem egy újabb közigazgatási szint létrehozását jelenti, hanem egy már működő, demokratikus legitimációval rendelkező területi szint képességeinek és felelősségének megerősítését. A megyei önkormányzatok együttműködést terveznek a kormánnyal, és a jövőben is készen állnak minden olyan feladat ellátására, amellyel a helyi közösségek érdekeit szolgálhatják.”

(Borítókép: Magyar Péter 2026. augusztus 28-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)