GazdaságSzerző: vg 14 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
A csúcstalálkozó zárónyilatkozatában Trumpot nem említették, de világossá vált, hogy új világrendet akarnak.
A feltörekvő hatalmak, köztük Oroszország és Irán vezetői egységet mutattak a hétvégi újdelhi csúcstalálkozón. Közös nyilatkozatukban az Egyesült Államok által indított közel-keleti háborút, Trump vámpolitikáját és szankciós politikáját vették célba.
Az Egyesült Államokat és Donald Trump elnököt név szerint nem említették, de egyértelműen rájuk irányult a tíz BRICS-ország – köztük Washington szövetségesei és ellenfelei – által kiadott 45 oldalas közös közlemény több megállapítása.
A nyilatkozat „a lehető legnagyobb önmérsékletre” szólította fel a közel-keleti konfliktusban részt vevő országokat, és „mély aggodalmának” adott hangot a helyzet eszkalálódása miatt. Elítélte továbbá „a polgári infrastruktúra és a békés célú nukleáris létesítmények elleni szándékos támadásokat”.
A szombat hajnalig tartó egyeztetések során kialakított megfogalmazás figyelemre méltó kompromisszumot jelentett egy olyan csoport részéről, amelynek tagjai rendkívül eltérő álláspontot képviselnek az Egyesült Államok és Izrael által több mint hat hónapja Irán ellen indított konfliktusban. Az egyik oldalon Teherán áll, a másikon az Egyesült Arab Emírségek és a BRICS-nek egyelőre nem teljes jogú tagja, Szaúd-Arábia. Kína és India jelentős olajimportőrök.
Nyilvánvaló a frusztráció a trumpizmussal és annak számos megnyilvánulásával – az unilateralizmussal, a multilaterális intézményi rend semmibevételével, a vámoffenzívával és a szabályok figyelmen kívül hagyásával – kapcsolatban
– mondta Ashok Malik, az Asia Group partnere és indiai üzletágának vezetője. A nyilatkozatot „gondosan úgy fogalmazták meg, hogy ne foglaljon állást Irán, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek között, miközben mindenki kapjon belőle valamit, amit eredményként hazavihet” – tette hozzá.
A Perzsa-öbölben zajló háború új törésvonalak kialakulásával fenyegetett a BRICS tagjai között. Maszúd Pezeskján iráni elnök pénteken harcias hangvételű beszédben jelentette ki, hogy országa nem fogja megadni magát.
A Trump-kormányzat közvetlen fenyegetései ellenére – Washington szankciókat ígért minden Iránnak segítséget nyújtó országgal szemben – a csoport szembeszállt az amerikai politikával és azzal a világrenddel, amelyben a feltörekvő gazdaságok saját megítélésük szerint nem rendelkeznek kellő képviselettel.
Tiszteletben tartjuk egymás nézőpontját, és konszenzus alapján haladunk előre. Nem valakivel szemben akarunk előrelépni, hanem úgy, hogy mindenkit magunkkal viszünk
– mondta Narendra Modi indiai miniszterelnök szombaton a vezetőknek. „Eljött az idő, hogy a BRICS-en belüli egységünket és konszenzusunkat kézzelfogható eredményekre váltsuk a globális színtéren” - tette hozzá.
A csúcstalálkozó fontos sikert jelentett Modi számára, aki India egyéves BRICS-elnökségét arra igyekezett felhasználni, hogy előmozdítsa a globális Dél szélesebb körű érdekeit.
Az egyeztetéseket közvetlenül ismerő diplomaták szerint India azon képessége, hogy több konfliktusban – köztük az Irán és Izrael közötti szembenállásban – az ellentétes oldalakon álló országokkal egyaránt tárgyalni tud, hozzájárult a tömbön belüli nézetkülönbségek áthidalásához.
A szombati sajtótájékoztatón Sudhakar Dalela, az indiai külügyminisztérium gazdasági kapcsolatokért felelős államtitkára azt mondta, hogy a BRICS-tagok közötti egyeztetések mindaddig folytatódnak, amíg konszenzus nem alakul ki. A közel-keleti háború idén komoly akadályt jelentett a BRICS egységes fellépése előtt. A csoport külügyminisztereinek májusi, újdelhi találkozóján nem sikerült konszenzusra jutniuk egy közös nyilatkozatról. India akkor a kudarcot a közel-keleti háborúval kapcsolatos, „egyes tagok közötti véleménykülönbségekkel” magyarázta.
Modi, akinek képei Delhi-szerte megjelentek a BRICS plakátjain, igyekezett a lehető legtöbbet kihozni a találkozóból. Az esemény ugyanakkor más országoknak is lehetőséget kínált diplomáciai súlyuk demonstrálására, mindenekelőtt Kínának, a tömb meghatározó gazdasági hatalmának, valamint Oroszországnak, amelyet az Egyesült Államok és Európa évek óta igyekszik elszigetelni.
Hszi Csin-ping kínai elnök jelenléte tovább növelte a találkozó súlyát – a tavalyi, Rio de Janeiróban tartott BRICS-csúcson nem vett részt. Ez volt az első indiai látogatása hét év óta, és egyben az Indiával való óvatos közeledés újabb jele a 2020-as, halálos áldozatokkal járó határincidenst követően.
Hszi arra szólította fel a BRICS tagjait, hogy „álljanak a történelem helyes oldalára”, és járjanak élen a béke fenntartásában, valamint a globális kormányzás reformjában.
Putyin eközben arra használta fel az alkalmat, hogy megmutassa: a több éve tartó nyugati szankciók ellenére továbbra is jelentős szereplője a világpolitikának.
Az a paradoxon, hogy Putyin politikája – bárhogyan is ítéljük meg – nem vezetett Oroszország elszigetelődéséhez
– mondta Alekszej Maszlov, a Moszkvai Állami Egyetem Ázsiai és Afrikai Tanulmányok Intézetének igazgatója. „Éppen ellenkezőleg: Oroszország körül egy meglehetősen szokatlan országkoalíció alakult ki, amely támogatja a globális Délhez és a biztonsághoz kapcsolódó elképzeléseket.”
Napi