GazdaságSzerző: economx 11 órával ezelőtt 4 percnyi olvasás
Vasárnap sorsdöntő választásra készül Svédország, de a szélsőjobboldal már azelőtt átírta az életet, hogy átvette volna a hatalmat. Miközben a baloldal előnye folyamatosan olvad, a kormánypártok milliós lelépési pénzzel próbálják elküldeni a bevándorlókat – ám a lakosság nem kér a tervből. Miniszteri székekre és a migrációs tárcára hajt a radikális gyökerű Svéd Demokraták, az élesedő politikai harc pedig a svédek mindennapjait és pénztárcáját is alaposan felforgatja.
A Svéd Demokraták most először kerülhetnek be a kormányba. A párt 2022 óta kívülről támogatja a jobboldali kabinetet, Kristersson pedig már azt is megígérte, hogy győzelme esetén miniszteri posztokat ad nekik, még a migrációs tárca is szóba került. A párt támogatottsága pedig elég komoly: néhány órával a választások előtt majdnem 20 százalék körül állnak.
Történetük egészen a neonáci szélsőjobbig nyúlik vissza. Aztán eljött 2025, és egyszer csak bocsánatot kértek korábbi radikális, sőt antiszemita nézeteik miatt. Már az a kérdés, hogy a mostani mérsékelt kormány külső támogatóiból koalíciós partnerek lesznek-e. Persze ehhez előbb a Mérsékelt párti Ulf Kristerssonak ismét el kell nyernie a bizalmat.
A 2022-ben létrejött jobboldali kormány sok olyan ügyben lépett, amely korábban inkább a Svéd Demokraták kedvenc témája volt.
Szigorították a bevándorlási szabályokat, nőtt a kiutasítások száma, szigorúbbak lettek a jóléti juttatások feltételei, és határozottabb lett a bűnügyi politika. A menedékkérők száma negyvenéves mélypontra esett.
A közbiztonság területén is elérkezett a jóval keményebb fellépések ideje. Az addig sem tétova rendőrség komolyabb jogosítványokat kapott, szigorodtak a büntetések, a halálos lövöldözések száma pedig jelentősen visszaesett.
Persze ettől még virágzik a szervezett bűnözés. Továbbra is magas a halálos kimenetelő lőfegyveres erőszak aránya, a bűnbandák pedig továbbra is szerveznek be gyerekeket fegyverszállításra, drogkereskedelemre és gyilkosságokra.
Ellenben sikerült eljutni oda, hogy olyan bevándorlási és integrációs megoldások kerültek be a közbeszédbe, sőt a gyakorlatba amelyeket egy évtizede még sokan elfogadhatatlannak tartottak. A helyzet úgy áll, hogy aSvéd Demokraták feldöntötték a tabukat, a többieknek pedig valamit válaszolniuk kellett.
A legnehezebb helyzetbe a szociáldemokraták kerültek. Ugyanis ha a választók a három legnagyobb probléma közé a migrációt és a közbiztonságot is besorolják, még egy baloldali párt nem teheti meg, hogy egyszerűen nem beszél róluk.
Nem véletlen, hogy a svéd baloldal is jóval szigorúbb lett, mint korábban.
A bűnözés kezelésében is jóval kisebb már a különbség a két oldal között. A jobboldal a büntetési szigorban és az elrettentésben látja a megoldást, a baloldal pedig a szegénység, a szegregáció, az oktatás és a megelőzés oldaláról közelít. Ám az ellen egyikőjüknek sem volt kifogása, amikor a büntethetőségi korhatár csökkentéséről volt szó.
Aki ma a svéd politikát figyeli, aligha ismerne rá arra az országra, amely a 2015-ös menekültválság idején több mint 160 ezer menedékkérőt fogadott be egyetlen év alatt.
Már ott tartanak, hogy a kormány pénzzel ösztönzi a bevándorlókat a távozásra.
Habár a támogatás összege akár 350 ezer svéd korona is lehet, a többségnek esze ágában sincs elhagyni az országot: 2026-ban mindössze 171 ember fogadta el az ajánlatot.
A választás egyik érdekes, akár sok mindent eldöntő helyszíne lehet a déli Malmö. A város lakóinak több mint egyharmada Svédországon kívül született. A jobboldal számára Malmö az integrációs politika kudarcának példája, ám a baloldal számára sem lényegtelen terep a szegénységgel, a bevándorló-lakótelepek állapotával és a komoly munkanélküliségel.
Ám az ottani helyzetből nem feltétlenül profitál a jobboldal: az Al Jazeera által megszólaltatott malmőiek közül többen arról beszéltek, hogy a migrációs vita helyett sokkal inkább a megélhetés, a munka és az egészségügy állapota foglalkoztatja őket. Ez pedig kellemetlen hír a bevándorlás szigorítására fókuszáló Svéd Demokraták számára.
Az érezhetően keményebb migrációs politika egyfajta ellenhatásaként a svédországi muszlim közösségekben is folyamatosan szerveződik az ellenállás.
A Guardian által megszólaltatott muzulmánok szerint a Svéd Demokraták térnyerése már a saját életükben is érezhető változásokat hozott. A bevándorlásról és az iszlámról szóló közbeszédet egyre ellenségesebbnek érzik, és attól tartanak, hogy a szigorítások tovább is mennek majd. Ráadásul Svédországban ma már nem csupán tartózkodási engedélyekről folyik a diskurzus, hanem családok együtt maradásáról és olyan gyerekek jövőjéről, akik már az országban születtek.
A friss felmérések alapján a baloldali blokk ugyan vezet, de előnye kicsi. A Reuters pénteki összesítése szerint a baloldali pártok 50,8, a jobboldaliak 47,6 százalékon álltak.
A négy baloldali formáció között azonban komoly nézetkülönbségek vannak. A Centrum Párt például például nem is nagyon szeretne egy kormányban ülni a szocialista és feminista Baloldali Párttal.
A jobboldalon ugyanakkor jóval tisztább a helyzet: már előre megszületett a megállapodás a Svéd Demokratákkal. Ha Kristersson nyer, a párt miniszteri posztokat kaphat. Ráadásul Jimmie Akessonék akár a Mérsékelt Pártot is előzhetik, és akkor ők osztogathatják majd a miniszteri posztokat.
Az euró kérdésében viszont alig mozdult valami.
Svédország 2003-ban népszavazáson utasította el a közös valutát, és azóta sem változott meg a többségi álláspont. Az Oeconomus elemzése szerint egyes marginális pártokat leszámítva alig támogatja valaki az euró bevezetését.
Habár a svéd korona az elmúlt években jelentősen gyengült, ami megdrágította az importot, ugyanakkor kedvezett az exportőröknek. A svéd gazdaság 2025 második felétől kezdett érdemben javulni, az OECD pedig 2026-ra 1,9 százalékos GDP-növekedést vár. A svéd államadósság a GDP mintegy 35 százaléka.
A választási vita nem is az euróról, inkább arról szól, hogy mire költsék az állam pénzét. A jobboldal adócsökkentést és szigorúbb jóléti szabályokat ígér, a baloldal több pénzt tenne az egészségügybe, az oktatásba és a jóléti rendszerbe.
Svédország 2024-ben belépett a NATO-ba, és a nagyobb pártok között ebben sincs komoly törésvonal. Ukrajna támogatása és a védelmi kiadások növelése széles körű politikai támogatást élvez.
Vasárnap az derül ki, hogy folytathatja-e Ulf Kristersson a kormányzást, vagy Magdalena Andersson visszatér a miniszterelnöki posztra.
A szociáldemokraták vezetője a kampány utolsó napjaiban így foglalta össze a választás tétjét: „Vagy én vezetem a kormányt, és összefogom az országot, vagy olyan kormány jön, amelyben a Svéd Demokraták arra használják a lehetőséget, hogy megosztottságot teremtsenek.”
Napi