Évezredeken át úgy tartották, hogy a gízai nagy piramis elsősorban Hufu fáraó számára épített síremlék volt. Sefy Levy kutató azonban most egy másik lehetőséget felvetett: szerinte a piramist valójában egy üzenetnek szánták. Levy a The Pyramid As Memory című tanulmányában kifejtett hipotézise szerint a piramis jelentése annak alakjában és méreteiben rejlik. Az ókori egyiptomi írnokok által használt törtek segítségével elemezve az építményt olyan számokat talált ugyanis, amelyek szerinte fontos természeti ciklusokkal mutatnak egyezést.

Az egyik eredmény, a 27,5, közel áll ahhoz a napokban mért időtartamhoz, amely a Hold Földhöz legközelebbi elhaladásai között telik el. Egy másik eredmény, a 70 pedig hasonlít ahhoz az időszakhoz, ameddig a Szíriusz eltűnik a Nap ragyogásában. Ezek az egyezések pedig ahhoz vezettek, hogy Levy szerint a piramist a matematika, az idő és az égbolt ismeretének megőrzésére szánták.

Ez lenne a gízai nagy piramis titka?

Ahogy Levy fogalmaz, a piramis nem egyszerűen az ismeretek tárolója volt, hanem maga volt „az ismeret, kőbe formálva”. A hipotézis rendkívül érdekes, ugyanakkor erősen spekulatív, mivel Levy tanulmányát még nem vetették alá szakmai lektorálásnak, és nincs olyan ókori szöveg sem, amely közvetlen kapcsolatot teremtene a piramis méretei, a csillagászat vagy a Szahara Szemének nevezett képződmény között.

Mivel a mérési adatok és a csillagászati értékek már korábban is ismertek voltak, egyes hasonlóságok akár véletlen egybeesések is lehetnek, amelyeket különböző számítások kipróbálása után fedeztek fel. A hagyományos magyarázat ezért továbbra is erősebb: a piramis Hufu fáraó temetkezési komplexumának része volt.

S habár Levy elmélete nem cáfolja ezt az álláspontot, ugyanakkor arra ösztönöz, hogy elgondolkodjunk azon, vajon az építmény hordozhatott-e egy szélesebb körű szimbolikus jelentést is.

 - idézte őt a LadBible.