KülföldSzerző: magyarnemzet 16 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
Az amerikai elnök Dublinban tett meglepő kijelentést.
Donald Trump elnök szombaton Micheal Martin ír miniszterelnöknél tett látogatása során az Ír Köztársaság és Észak-Írország egyesülését szorgalmazta, és kijelentette, hogy örömmel látná az országot egységesen.
Az Ír Köztársaság 1922-ben nyerte el függetlenségét az Egyesült Királyságtól, míg az 1921-ben létrehozott Észak-Írország a mai napig az Egyesült Királyság része maradt.
Nem akarok problémát okozni, de elmondom, szeretném egységesnek látni. Mindkét oldalon vannak barátaim, nagyszerű emberek. Írek. Hogy lehetnek rosszak, ugye? Egységes országot szeretnék látni. Azt hiszem, nagy dicsőség lenne mindenkinek, ha ez megtörténne. Végül meg fog történni
– mondta Trump Dublinban, miközben Írország miniszterelnökével, Micheal Martinnal tartott sajtótájékoztatót. Hozzátette, hogy az Egyesült Királyságnak „nyilván lesz hozzáfűznivalója”, de megismételte, hogy az egyesülés „nagyszerű dolog” lenne, írja a Fox News amerikai televíziós hálózat hírportálján.
Szombaton később Trump beszédet mondott a Deerfield Rezidencián, az Egyesült Államok írországi nagykövetének hivatalos otthonában is az összegyűlt tömeg előtt, itt ismét beszélt az egyesítésről, és mint mondta, szerinte ez „menő dolog” lenne.
Amikor Írország, amelyet sokáig nagyobb szomszédja, Nagy-Britannia uralt, 1912-ben római katolikus többségű, önkormányzati országgá vált, egy hat megyéből álló, protestáns többségű északi régió az Egyesült Királyság része maradt. Észak-Írország két fő közösségre szakadt: a – többségében katolikus – nacionalistákra, akik egyesülni akartak Írország többi részével, és a nagyrészt protestáns unionistákra, akik britek akartak maradni. A katolikus kisebbség hátrányos megkülönböztetést tapasztalt a protestánsok által dominált államban a munkahelyek, a lakhatás és más területek terén.
Az 1960-as években a katolikus polgárjogi mozgalom változást követelt, de a kormány és a rendőrség kemény válaszlépésekkel szembesült.
A helyzet az ír köztársasági fegyveresek, lojalista félkatonai erők és brit csapatok részvételével zajló, évtizedekig tartó véres konfliktussá fajult. A konfliktus során több mint 3500 ember halt meg az ír republikánus és lojalista félkatonai csoportok, valamint a brit biztonsági erők közötti erőszakos összetűzésekben.
Végül 1997. július 20-án indulhattak meg a tárgyalások, amelyek elvezettek a nagypénteki egyezményhez, de az azóta eltelt évtizedekben is jelentkeztek feszültségek a protestánsok és a katolikusok között Észak-Írországban.
Az 1998-ban aláírt békemegállapodás egy új kormányt hozott létre, amelyben mind a nacionalisták, mind az unionisták képviselettel rendelkeztek. Azt is rögzítette, hogy Észak-Írország továbbra is az Egyesült Királyság része marad, hacsak a polgárok többsége népszavazáson nem szavaz a kilépésre.
Andy Burnham brit miniszterelnök alig két héttel Trump mondatai előtt beszélt arról, hogy az ír újraegyesítésről szóló népszavazás nincs napirenden, ami rosszul érintette a Sinn Féin pártot és más ír nacionalistákat. Egy Downing Street-i szóvivő azt nyilatkozta, hogy a miniszterelnök továbbra is úgy véli, hogy nincs meg a szükséges támogatottság az újraegyesítéshez a nagypénteki megállapodásban foglaltak szerinti népszavazás kiírásához.
Gavin Robinson, a Demokrata Unionista Párt (DUP) vezetője azt nyilatkozta, hogy Észak-Írország alkotmányos jövőjéről az emberek fognak dönteni, nem pedig a londoni, dublini vagy washingtoni vélemények.
Észak-Írország az Egyesült Királyság része, mert ez népének szilárd demokratikus akarata. Biztos vagyok benne, hogy Észak-Írország továbbra is az Egyesült Királyságot és az általa kínált biztonságot fogja választani
– fogalmazott, írja a The Guardian brit lap.
Mary Lou McDonald, a republikánis Sinn Féin vezetője szerint „az ír egységről szóló párbeszéd megváltozott”. A Sinn Féin a legnagyobb ellenzéki párt az ír parlamentben, és a legnagyobb kormánypárt Észak-Írországban, egyik fő céljuk pedig az egyesült Írország megteremtése – írja a BBC brit közszolgálati hírcsatorna.
McDonald szerint most Micheál Martin miniszterelnökön a felelősség, hogy elkezdje az alkotmányos változtatások tervezését. „Elismerem Trump elnök megjegyzéseit Írország újraegyesítésével kapcsolatban” – mondta, és hozzátette:
Békét teremtettünk, és ahogy közeledik a nagypénteki megállapodás 30. évfordulója, nemzeti utunk most az újraegyesítés, amely szervezett, tervezett és békés átmenetet jelent.
Borítókép: Donald Trump és Michael Martin (Fotó: AFP)
Napi