GazdaságSzerző: portfolio 16 órával ezelőtt 6 percnyi olvasás
Hol érdemes új életet kezdeni? A válasz korántsem olyan egyértelmű, mint amit a fizetések vagy a gazdasági fejlettség alapján várnánk. A Global Relocation Index 2026-os rangsorában több kisebb európai és ázsiai ország is maga mögé utasította a hagyományos célpontokat, miközben néhány gazdasági nagyhatalom feltűnően hátul végzett. Magyarország kifejezetten előkelő helyet szerzett, az eredmény értelmezéséhez azonban érdemes megnézni, pontosan mit jutalmaz ez a lista.
Egy külföldre költözésnél az állásajánlatban szereplő fizetés csak a matekozás első részét jelenti. Utána jön az albérlet, az adó, az egészségügyi ellátás költsége, gyerekes családoknál az iskola, és az sem mindegy, mennyi utánajárást igényel a tartós letelepedés. Ugyanaz az ország egészen más lehetőséget jelenthet egy vállalkozónak, egy távmunkából élő szakembernek és egy nyugdíjasnak.
Ezeket a szempontokat próbálja összefogni a Rumavi Global Relocation Index. A 2026-os kiadás 192 országot és területet értékel 24 mutató alapján. A vizsgálat négy nagy témakört fed le:
Az általános rangsor mellett külön listák készülnek többek között családoknak, vállalkozóknak és digitális nomádoknak is. A sorrend ezért elsősorban azt mutatja meg, hogy a felmérés szempontjai szerint mennyire vonzó célpont egy ország a külföldről érkezőknek. A helyi lakosság életszínvonala és a beköltözők számára kínált lehetőségek között lehet jelentős különbség: aki a jövedelmét más országból kapja, annak például egészen mást jelent az alacsony árszínvonal, mint annak, aki a helyi bérekből gazdálkodik.
Az élen Észtország végzett 72,8 ponttal (a 100-ból), szorosan mögötte Szingapúr következik, a harmadik helyet pedig Malajzia szerezte meg. Az első tízben európai és ázsiai célpontok dominálnak, de egy karibi szigetállam is befért közéjük.
Észtország győzelmében a pénzügyi infrastruktúra, az üzleti lehetőségek és a külföldiek tulajdonjogainak kedvező értékelése játszik szerepet. A családok számára összeállított listát is vezeti, a vállalkozóknál pedig második. Az észt eredmény azért is érdekes, mert az ország korántsem mindenben kapott kiemelkedő osztályzatot. Az éghajlat komfortjára mindössze 20,1 pontot adtak, és a megélhetés költségeit tekintve sem tartozik a legkedvezőbb helyek közé. Az összesítésben azonban ezeket a hátrányokat ellensúlyozzák az erősségei.
Szingapúr másképp jutott majdnem ugyanilyen magasra. A városállam erőssége a fejlett digitális és pénzügyi infrastruktúra, a vállalkozóknak szóló rangsorban pedig az első helyet szerezte meg. A lakhatás ugyanakkor komoly gyenge pont: annak megfizethetőségére mindössze 12,9 pontot kapott, az általános megélhetési költségekre pedig 24,7-et.
A magas összpontszám tehát jelentős kiadásokkal járó életet is takarhat.
Malajzia ezzel szemben éppen a költségeknél szerez nagy előnyt: a megélhetés megfizethetőségére 97,8 pontot kapott. A Rumavi a külföldi jövedelmek adózási megítélését is kedvezőnek értékeli, miközben az egészségügy és a digitális infrastruktúra szintén hozzájárul a jó eredményhez. Az üzleti lehetőségeknél, a közbiztonságnál és a jogállamiságnál már jóval visszafogottabbak a pontszámok.
Portugália negyedik helye kiegyensúlyozottabb képet tükröz. A biztonsági és stabilitási pillérben, valamint a letelepedési lehetőségeknél is jól teljesít, emellett az éghajlatára 75 pontot kapott. Az adózás ugyanakkor itt sem egyértelmű erősség: a jövedelemadózás és a külföldi jövedelmek kezelése az ország gyengébben értékelt területei közé tartozik.
A legnagyobb meglepetéseket azonban a hagyományosan vonzó, gazdag országok között találjuk. Kanada a 41., az Egyesült Királyság a 49., Németország az 50., Olaszország a 61., Franciaország pedig a 79. helyre került. Az Egyesült Államok a 107. helyen végzett, Kína pedig még ennél is hátrébb, a 125. lett.
Amerika gyenge helyezése különösen látványos, de a részletes adatokból az is kiderül, hogy nagyon nem mindegy a költözés célja. A vállalkozóknál az Egyesült Államok a 33., a nyugdíjasoknál viszont csak a 152. helyen szerepel. Az USA a startupkörnyezetre szinte maximális, 99,3 pontos értékelést kapott, és a pénzügyi infrastruktúrája is az erősségei közé tartozik. Ezek az előnyök azonban az általános rangsorban nem tudják ellensúlyozni a gyengébb adózási, megélhetési és lakhatási pontszámokat. A külföldi jövedelmek adózására például mindössze 28 pontot adtak. Ebből az következik, hogy az üzleti lehetőségeket kereső és a megtakarításaiból kényelmes életet tervező költöző egészen eltérően ítélheti meg ugyanazt az országot.
Németországnál hasonló, bár kevésbé szélsőséges a helyzet. Az általános 50. helyhez a vállalkozóknál 20. helyezés társul. Az ország magas pontot kapott a pénzügyi infrastruktúrára és a startupkörnyezetre, miközben az adóterhek és a megélhetési költségek lefelé húzzák az értékelést. A jövedelemadózásra 36, az általános megfizethetőségre 49 pont jutott.
Franciaország 79. helye mögött szintén erős és gyenge részterületek találkoznak. A Rumavi kiemeli a pénzügyi és digitális infrastruktúrát, ugyanakkor kedvezőtlennek értékeli a magas jövedelemadókat. A vállalkozóknak szóló listán Franciaország a 40., a nyugdíjasokén a 123. helyen áll. A francia eredmény is azt mutatja, hogy egy ország fejlett szolgáltatásai önmagukban nem garantálják a jó helyezést, ha azok költsége és a hozzájuk kapcsolódó adóteher nagy súlyt kap a számításban.
Kína esetében más problémák kerülnek előtérbe. A megélhetés megfizethetőségére 96,6, a startupkörnyezetre 89,8 pontot kapott, a külföldiek tulajdonjogaira és a tartós letelepedés lehetőségére azonban egyaránt csak 30-at. A nyelvi hozzáférés és a vízumszerzés értékelése is gyenge. A kedvező árak tehát itt nem elegendők ahhoz, hogy az ország az összesítésben is vonzó célpontnak számítson.
Magyarország eközben 68,2 ponttal a 25. helyet szerezte meg, közvetlenül Svájc mögött és Románia előtt. A három ország egy tizedesre kerekített pontszáma azonos. A térségből Csehország, Bulgária és Horvátország is előttünk végzett, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia viszont mögöttünk.
A magyar adatlap szerint a jó szereplést elsősorban a digitális infrastruktúra és a lakhatás kedvező értékelése támogatja. Előbbire 87,5, utóbbira 85,6 pontot kaptunk. A célcsoportonkénti bontásban a családoknál a 18., a digitális nomádoknál a 19. helyen áll Magyarország; a vállalkozóknál a 35., a nyugdíjasoknál a 37. helyezés született.
A gyengeségek között a Rumavi az egészségügyi ellátás minőségét és a jogállamiságot emeli ki: ezekre 54,2, illetve 50 pontot adott. A jó összesített helyezés tehát jelentős különbségeket takar az egyes területek között.
A lakhatási pontszámot különösen fontos helyén kezelni. A módszertan a bérleti díjak abszolút szintjét is figyeli, az alacsonyabb költséget jutalmazva. A magas magyar érték így nem jelenti azt, hogy a magyar fizetésekből könnyű lakást bérelni. Egy külföldi jövedelemmel Budapestre érkező számára ugyanaz a lakbér jóval kisebb terhet jelenthet, mint egy helyi munkavállalónak.
A lista másik végén már az alapvető életfeltételek hiányosságai dominálnak. Az utolsó helyen Afganisztán áll 39,5 ponttal, előtte Jemen, Dél-Szudán, Niger és Csád következik. Az alsó tízben Szíria, Mali, Észak-Korea, Szomália és a Közép-afrikai Köztársaság is szerepel.
Afganisztán példája jól mutatja, meddig számítanak az alacsony költségek. A lakhatás megfizethetőségére 97 pontot kapott, miközben a politikai stabilitásra mindössze 7,2, a pénzügyi infrastruktúrára 9,7 pont jutott. Az egészségügy és a digitális infrastruktúra értékelése is gyenge. Hiába olcsó tehát a lakhatás a rangsor mércéje szerint, ha a mindennapi élethez és a hosszabb távú tervezéshez szükséges feltételek súlyosan hiányosak.
Jemennél ugyanez az ellentmondás látszik: a lakhatás 92,3 pontos értékelése mellett a politikai stabilitás mindössze 6,2 pontot ér. A Rumavi a tulajdonjogok érvényesíthetőségét is súlyos problémának tartja, a biztonság és stabilitás teljes pillére pedig csak 26,3 pontot kapott.
A rangsor eredményeinek értelmezésénél az adatok korlátai is számítanak. A Rumavi nemzetközi adatbázisokat, becsléseket és saját szakértői értékeléseket egyaránt használ. Saját közlése szerint mintegy 127 országnál erős vagy teljes az intézményi adatok lefedettsége, a többi 65 esetében nagyobb a bizonytalanság.
A magyar 25. hely így egyszerre kedvező eredmény és könnyen félreérthető állítás. Azt jelzi, hogy Magyarország a felmérésben használt feltételek mellett versenyképes ajánlatot adhat a külföldről érkezőknek. Ahhoz viszont, hogy egy konkrét embernek is jó választás legyen, tudni kell, miből fog élni, milyen szolgáltatásokra szorul, és mit vár a költözéstől. Egy ország vonzerejét végül az dönti el, hogy a lehetőségei mennyire találkoznak ezekkel az igényekkel.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Napi