Csoóri Sándor 1930-ban született a Fejér megyei Zámolyon, szegény református parasztcsaládban. A pápai diákéveket követően hamar bekapcsolódott az irodalmi életbe, ám a Rákosi-rendszer valósága gyorsan szembesítette a diktatúra természetével. Írásaiban rendszeresen foglalkozott a kommunista hatalom embertelenségével, valamint a vidéki parasztság kiszolgáltatottságával.

A pártállami rendszer évtizedeken át figyelte, lehallgatta, és időről időre publikálási tilalommal is sújtotta. Csoóri azonban nem hagyta magát elhallgattatni. Ha versei nem jelenhettek meg, esszékben, szociográfiákban és forgatókönyvekben fogalmazta meg gondolatait a magyar társadalomról és a nemzet sorsáról.

Kósa Ferenccel és Sára Sándorral közösen készített filmjei, köztük a Tízezer nap, a magyar filmtörténet fontos alkotásaivá váltak. Csoóri munkásságában az irodalom, a társadalomkritika és a közéleti szerepvállalás szorosan összekapcsolódott. Nem csupán megfogalmazta a nemzet fájdalmait, hanem a magyar valóság bemutatásával és a közélet alakításával is maradandó nyomot hagyott.

A rendszerváltás időszakában a demokratikus ellenzék és a nemzeti gondolkodás egyik meghatározó szellemi alakja volt. A Magyar Demokrata Fórum alapítójaként, majd a Magyarok Világszövetségének elnökeként is jelentős szerepet vállalt a közéletben.