Donald Trump szerint elkerülhetetlen Írország és Észak-Írország újraegyesítése. Az amerikai elnök szombaton kezdődött írországi látogatásán kijelentette azt is, hogy ő örömmel fogadná az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és a több mint száz éve független államként létező Ír Köztársaság egyesítését. Az elnök nyilatkozata után azonnal tiltakozó közleményt adott ki a legnagyobb észak-írországi britpárti protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP).

Donald Trump, akinek repülőgépe szombaton szállt le Dublinban, Micheál Martin ír miniszterelnök társaságában tartott rövid sajtótájékoztatóján az ír egyesítésre vonatkozó kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: nem akar semmilyen gondot okozni, de nagyon szeretné az Ír Köztársaság és Észak-Írország egyesülését. Hozzátette: a határ mindkét oldalán vannak barátai, „nagyszerű ír emberek”, és az újraegyesítés is „nagyszerű” fejlemény lenne.

Hogyan is lehetne ez rossz? Ha megtörténik, az mindenkinek komoly dicsőség lenne, márpedig végül meg fog történni, és az fantasztikus lesz

– mondta az amerikai elnök az ír sziget újraegyesítéséről az MTI beszámolója szerint. Az elnök hozzátette ugyanakkor, hogy „erről azért az Egyesült Királyságnak is lesz majd mondanivalója”.

Azonnal érkezett a reakció

Gavin Robinson, az észak-írországi Demokratikus Unionista Párt vezetője Donald Trump szombati dublini kijelentései után közzétett nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy Észak-Írország alkotmányos jövőjéről „nem londoni, washingtoni vagy dublini kommentárok” döntenek majd, hanem az észak-írországi nép. Kijelentette, hogy Észak-Írország az Egyesült Királyság része, mivel ez a nép demokratikusan kifejezésre juttatott akarata. A DUP vezetője közölte: bízik abban, hogy Észak-Írország továbbra is az Egyesült Királyságot és az általa kínált biztonságot választja.

Unionisták vagyunk, így nem áll érdekünkben országunk megsemmisítése azzal, hogy csatlakozunk az Ír Köztársasághoz

– fogalmazott szombati nyilatkozatában a legnagyobb észak-írországi britpárti erő vezetője.

Andy Burnham brit miniszterelnök néhány napja, még az Egyesült Államok elnökének dublini látogatása előtt kijelentette, hogy vannak olyan ügyek, amelyek jelenleg nem szerepelnek a brit politika napirendjén, és ezek közé tartozik az Ír Köztársaság és Észak-Írország újbóli egyesítéséről szóló referendum kiírása.

A belfasti parlament, a Stormont legnépesebb frakcióját azonban a 2022 májusában tartott választások eredményeként – az ír sziget 105 évvel ezelőtti megosztása óta először – az újraegyesítést pártoló, baloldali irányzatú, EU-párti Sinn Féin adja, és Michelle O'Neill, a Sinn Féin észak-írországi tagozatának vezetője a belfasti kormány első katolikus miniszterelnöke.

A Sinn Féin már a 2022-es választás után jelezte, hogy napirendre kell venni az 1921-ben kettéosztott ír sziget egyesüléséről szóló népszavazás kiírását. Az észak-írországi rendezésről kötött 1998-as nagypénteki megállapodás ezt lehetővé teszi, amennyiben nyilvánvalóvá válik, hogy az észak-írországi lakosság többsége az ír sziget egyesítését pártolja, de erről az Ír Köztársaságban is népszavazást kell tartani. Az 1998-as megállapodás a brit kormány északír-ügyi miniszterének egyszemélyi hatáskörébe utalja annak eldöntését, hogy mikor válik indokolttá a referendum kiírása.

Donald Trump korábban már több területi kérdésben is döntést hozott, több földrajzi név megváltoztatását is kezdeményezte. Januárban, második elnöki ciklusának első napján rendeletben kezdeményezte a Mexikói-öböl átnevezését Amerikai-öbölre, majd a múlt hónap végén az Ontario-tó nevét is „Amerika-tóként” vezették át. Ezt követően Új-Mexikó átnevezését vetette fel, az állam nevét „Új-Amerikára” változtatta egy ábrán és egy, a közösségi oldalára feltöltött videóban.

(Borítókép: Donald Trump 2026. szeptember 9-én. Fotó: Kevin Dietsch / Getty Images)