Összességében azt láthatjuk, hogy a bérleti díjak nem nőnek a korábbi ütemben. Ez a helyzet a bérlőknek kedvez és akár alkupozíciót is jelenthetne, viszont az eladással szemben rendszeres a kapcsolattartás, a lakáskiadás valamiféle bizalmon épül, és nem a klasszikus értelemben vett alku a jellemző – mondta lapunknak Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Ami az árakat illeti, a KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerit augusztusban országosan 0,7 százalékkal, Budapesten 0,9 százalékkal emelkedtek a lakbérek az előző hónaphoz képest. Éves szinten viszont már csak 5,0, illetve 5,2 százalékos volt a drágulás. Tavaly ősz óta gyakorlatilag már nem tudnak emelkedni a bérleti díjak.

A szakértő úgy fogalmazott, ez egy sajátos helyzetet is jelent, mert bár a bérbeadók „elmennek a falig”, nem érdekük, hogy a kiadni szánt tulajdonuk üresen álljon, aminek így a rezsijét, közös költségét is fizetniük kell.

A bérleti piacon a túlárazás kevésbé érdek mint az autóknál vagy az ingatlaneladásoknál, hiszen „legfeljebb” később adja el, a bérlemény pedig ilyen formán veszteséget is termel, ha üres.

Bizalom kontra alku!

Balogh László elmondta azt is, mivel a lakásbérlés egyfajta bizalmi helyzet és egyfajta szimpátián is alapul, nem jó üzenet az, ha valaki árengedménnyel indít. Ha sokat próbál alkudni, máris fizetésképtelenségre utal, ha pedig keveset, adódik a kérdés, hogy miért azt a lakástípust vagy méretet, lokációt nézte ki magának. A hagyományos értelemben vett alku tehát az albérletpiacon nem jellemző, másfajta engedmény viszont igen. Meg lehet állapodni abban, hogy az eredetihez képest bútorozott vagy gépesített lakást vegyen ki valaki, a tulajdonos ott hagyhatja például a mikrót vagy a mosógépet, de a bérlő is ragaszkodhat ahhoz, hogy bizonyos tárgyait magával hozza.

Noha a tulajdonos biztosítani szeretné magát nemfizetés esetére, az nagyon ritka, hogy valamely tárgyait otthagyja vagy egy helyiséget lezárna a bérleményben (mivel az ötven négyzetméter körüli lakások a leggyakoribbak az albérletpiacon, ez jelentős életteret venne el a bérlőtől). Inkább a kiköltözési nyilatkozat a jellemző.

Noha egy nemfizető bérlőnél az is jobb, ha üresen marad egy darabig a lakás, a gyakorlatban mégsem a védekezés a cél, hanem a jó viszony kialakítása. A jó bérlő ugyanis aranyat ér, a tulajdonosnak elvben nem éri meg a bérleti díj jelentős emelése, ezért van az, hogy akik régebbóta bérelnek, azok a piaci áremelkedésnél kisebb mértékben fizetnek csak többet. A jó viszony most különösen megéri, hiszen a kereslet is csökkent.

Szeptember első hetében Budapesten közel 10 százalékkal, a megyeszékhelyeken pedig 15,6 százalékkal kevesebb kiadó lakóingatlan szerepelt a kínálatban, mint egy évvel ezelőtt. A csökkenő kereslet miatt viszont az utóbbi hónapokban folyamatosan bővült a választék és már több mint 16 ezer kiadó lakásból válogathatnak a bérlők, nyár elején ez a szám kisebb volt. Eközben tovább zárul az albérlet-árolló: Szeged és Veszprém is a legalább 200 ezer forintos nagyvárosok közé került, miközben több drágább lokációban megtorpantak vagy csökkentek a bérleti díjak.

Az albérletpiaci kereslet-kínálat alakulásához hozzájön egy másik tényező is, nevezetesen a lakáskiadás hozamának alakulása. A kiadó lakások nagyjából hatvan százaléka a fővárosban található, ahol az árak éves emelkedése már egyszámjegyű. Nem feltétlenül éri meg jobban a lakáskiadás az állampapíroknál.

A szakértő közölte továbbá, hogy a következő időszakban tovább alakíthatja az erőviszonyokat a tervezett bérlakásprogram. „A lakásépítéseken túl a szabályozási kérdések is alapjaiban írhatják át azokat az albérletpiaci mechanizmusokat, amit jelenleg ismerünk. A bérlakásprogramhoz kapcsolódó jogszabályi változások, ami várhatóan a lakástörvényt, a társasházi törvényt és az áfaszabályokat is érintik a jelenlegi bérbeadók helyzetére is hatással lehetnek. A nagyobb intézményi kínálat pedig fokozhatja a versenyt a bérlőkért.” – fogalmazott az ingatlan.com szakértője.