BulvárSzerző: blikk 16 órával ezelőtt 5 percnyi olvasás
Tételesen cáfolható, hogy ráfizetéses lenne és ne rendelkezne a szükséges engedélyekkel Paks II. A 60–80 éves időtartamot és az alacsony termelési költséget is nézni kell, ami alapján inkább az a kérdés, mennyibe kerülne, ha nem épülne meg. A nyári aszály megmutatta, mekkora többletköltség, ha Paks nem termel áramot, nem véletlenül döntött a kormány a fenékküszöb megépítése mellett, ami miatt Ausztria végül nem panaszolta be Magyarországot.
Valóban százmilliárdokban mérhető kár érte volna Magyarországot Paks II.-vel, ami ráadásul nem is épül? Noha egy atomerőmű valóban nem olcsó, a kérdés nem merül ki pusztán egyetlen számadatban, hiszen hosszú távú beruházásról és olcsón áramot termelő létesítményről van szó. Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő felidézte, a Népszava 2026. augusztus 26-án megjelent, Paks II.-vel foglalkozó véleménycikke rendkívül súlyos állításokat fogalmaz meg a beruházással kapcsolatban. A szerző, Martényi Csaba közgazdász egyebek mellett azt állítja, hogy a döntés megfelelő előkészítés nélkül született, nem készült megvalósíthatósági tanulmány, a beruházásról versenyeztetés nélkül és jogsértő módon állapodtak meg, Paks II. jelenleg sem épül, valamint az egész projekt következtében akár százmilliárdokban mérhető kár érhette Magyarországot.
A szakértő emlékeztetett, Paks II. „gondolata” egészen 2009-ig nyúlik vissza. A Paksi Atomerőmű bővítésének előkészítésére létrehozott Teller-projekt keretében már a 2009-es országgyűlési döntést megelőzően elkészült a megvalósíthatósági tanulmány, az pedig pontosan ilyen nyomott vizes reaktorok telepítését javasolta, mint a két épülő. Fontos még a jogi kérdések tisztázása is. Az Európai Bizottság valóban vizsgálta a közbeszerzés kérdését, és erre vonatkozó kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarországgal szemben. Ezt az eljárást azonban mélyreható vizsgálat után 2016-ben lezárta. A bizottság akkori álláspontja szerint bizonyos feltételek mellett a közvetlen odaítélés, tehát a tender mellőzése a műszaki kizárólagosságra hivatkozva igazolható volt.
A projekt késéseit és nehézségeit sem érdemes elhallgatni. Az elmúlt több mint egy évtizedben számos olyan külső körülmény volt, amely érdemben lassította az előrehaladást: hosszadalmas európai uniós vizsgálatok, összetett nukleáris engedélyezési eljárások, geopolitikai feszültségek, az Oroszországgal szembeni szankciós környezet, valamint konkrét beszállítói problémák is.
Talán a legsúlyosabb kijelentés, hogy az állítólagosan előkészítetlen döntés következtében százmilliárdokban mérhető kár érte Magyarországot – emelte ki Hárfás Zsolt, egyben levezette, egy atomerőmű kifizetődő mivolta nem fejezhető ki egyetlen számadattal.
Noha nem tisztázott a számítás módszertana, sem a viszonyítási alapja, Hárfás Zsolt leszögezte, Paks II. valódi gazdasági értékét nem lehet kizárólag a beruházási összeg alapján megítélni. A két új blokk legalább 60 (akár 80) évre tervezett üzemidővel rendelkezik majd, nagy mennyiségű, alacsony karbonintenzitású villamos energiát képes termelni, és jelentősen hozzájárulhat Magyarország importkitettségének mérsékléséhez. Emellett a projekt komoly hazai gazdasági lehetőséget is jelent, hiszen cél a magyar vállalkozások minél nagyobb arányú bevonása, bizonyos területeken akár 40 százalék körüli hazai részvétellel. Azaz hosszú ideig olcsón termel áramot, a megépítése pedig gazdaságélénkítő hatású és munkahelyeket is teremt.
Ami a számokat illeti, az eredeti magyar számítások mintegy 55 euró/MWh körüli életciklusra vetített termelési költséggel számoltak. Az Európai Bizottság 2017-es határozata maga is számol a projekt által termelt nyereséggel, igaz, egy atomerőmű sosem veszteséges. Ezt pedig érdemes összevetni azzal, amit az európai villamosenergia-piac az elmúlt években produkált. Az elmúlt években a magyar nagykereskedelmi villamosenergia-piacon az éves átlagárak is 100 euró/MWh körüli, illetve azt meghaladó szinteket értek el, miközben rendkívüli piaci helyzetekben több száz euró/MWh-s, időnként 600–800, sőt akár 1000 euró/MWh közeli órás árak is előfordultak. Ezek az órás piaci árak természetesen nem vethetők össze egy az egyben egy atomerőmű teljes életciklusra számított termelési költségével, az arányok viszont jól láthatók.
A szakértő szerint ennek tükrében az a kérdés, mennyibe kerülne az, ha a paksi bővítés nem történne meg.
Ennek nyomán magától értetődő az is, hogy jelentős anyagi többletteher, ha a meglévő blokkok sem tudnak működni az aszály miatt. A kormány éppen ezért építtetett fenékküszöböt. A mintegy 150 ezer köbméter kőből készülő, nagyjából hatmilliárd forintos beruházás célja a vízszint megemelése, amely a tervek szerint akár egy méterrel is növelheti a Duna vízállását.
A megoldásnak azonban komoly ára van: a munkálatok idején a hajózóutat lezárták – erre már a Világgazdaság cikke emlékeztet. Nagy osztrák, elsősorban a folyami hajózásban érdekelt szállítmányozási vállalatok érdekeit sérthette az, hogy Magyarország a Paksi Atomerőmű működésének és azon keresztül energiabiztonságának fenntartása érdekében egy műszaki felépítménnyel, a fenékküszöb néven ismert műtárgy felhúzásával kívánja biztosítani a reaktorok számára a szükséges vízszintet. A fenékküszöb építése elsősorban Ausztria részéről heves reakciókat váltott ki, Bécs környezetvédelmi, hajózási, valamint szükséges egyeztetések elmaradásának szempontjaira hivatkozott. Ugyanakkor kiderült, az osztrákok a fenékküszöb megépítésével kapcsolatban nem panaszolták be Magyarországot.
Napi