GazdaságSzerző: portfolio 18 órával ezelőtt 6 percnyi olvasás
A mesterséges intelligencia rohamos terjedése nyomán világszerte felgyorsult az adatközpontok építése, ezzel együtt azonban egyre nagyobb vitát vált ki azok rendkívüli energia- és vízigénye, valamint környezeti terhelése. Az Egyesült Államokban már több tucat, kifejezetten adatközpontok áramellátására tervezett gázerőmű építését készítik elő, miközben a hasonló beruházásokkal szembeni lakossági és környezetvédelmi ellenállás az USA-ban és világszerte is erősödik. A technológiai fejlesztés és annak növekvő energiaigénye közötti feszültség egyre inkább gazdasági, környezetvédelmi és politikai kérdéssé válik.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Az Egyesült Államokban tervezett több tucat gázerőmű, amelyek közvetlenül az adatközpontokat látnák el árammal, évente annyi üvegházhatású gázt bocsáthatnak ki, mint Ausztrália vagy Franciaország – állítja az Environmental Integrity Project (EIP) környezetvédelmi civil szervezet július eleji jelentése. Az EIP 74 gáztüzelésű erőműprojektet vizsgált meg, amelyek célja az adatközpontok közvetlen áramellátása úgy, hogy nem táplálnának áramot az elektromos hálózatba. A becslések szerint a megtermelt villamos energia 662 millió tonna üvegházhatású gáz kibocsátásával jár együtt, ami Magyarország kibocsátásának több mint 12-szerese.
A Reuters által megismert szabályozási dokumentumok, valamint a köztisztviselőkkel, lakosokkal, kutatókkal és vállalatvezetőkkel készített interjúk szerint az USA-ban gyorsan jóváhagyásra kerülnek ezek az ún. off-grid projektek gyakran a nyilvánosság kizárásával, hogy kielégítsék a technológiai iparág adatközpontjai energiaellátásának egyre növekvő igényét.
Azáltal, hogy elkerülik a szövetségi szabályokat, a projektek fénysebességgel haladnak előre anélkül, hogy évekig tartó engedélyezésre, környezeti tanulmányokra és nyilvános meghallgatásokra lenne szükség, amelyek normális esetben az ilyen erőművi fejlesztések során jellemzően szükségesek. A fejlesztők azzal érvelnek, hogy az ilyen, magánügyfelek számára létrehozott, hálózaton kívüli erőművek mentesülnek e szabályok többsége alól.
Az adatközpontok olyan számítástechnikai berendezéseket tartalmaznak, amelyek elősegítik a vállalkozások, egyetemek és más intézmények által használt AI alapú technológiák működését. A központok nagy földterületeket foglalnak el, működésükhöz hatalmas mennyiségű villamos energiára van szükség, és a berendezések hűtéséhez jelentős mennyiségű vizet igényelnek, ami aggodalmakat vet fel a környezetre gyakorolt hatásuk és a villanyszámlák emelkedése miatt.
Ahhoz, hogy az AI használata az USA-ban megfelelően terjedjen, olyan adatközpontokat kell építeni, amelyek képesek kezelni a rohamosan növekvő tárolási és számítási teljesítményigényeket. Ilyen központok már épültek egyes területeken, általában azoknak a nagy technológiai vállalatoknak a finanszírozásával, amelyek AI-szolgáltatásokat kívánnak nyújtani.
A környezetvédő szervezetek – köztük a Greenpeace, a Friends of the Earth, a Food & Water Watch és több tucat helyi szervezet – levélben szólították fel a kongresszusi képviselőket, hogy állítsák meg az energia- és vízfaló adatközpontok elterjedését, azzal vádolva azokat, hogy a bolygó felmelegedését okozó kibocsátásokat eredményeznek, hatalmas mennyiségű vizet fogyasztanak, és tovább növelik a háztartási áramárakat. 2025 decemberében pedig több mint 230 amerikai környezetvédelmi szervezetből álló koalíció az új adatközpontok építésére vonatkozó országos moratóriumot követelt.
A NIMBY („ne az én kertemben”) szindróma az adatközpontokkal szemben is megfigyelhető:
az amerikaiak közül 10-ből 7 ellenzi a mesterséges intelligencia céljára szolgáló adatközpontok építését a lakóhelyük környékén, ebből közel a fele, azaz 48% határozottan ellenzi. Alig egynegyed támogatja ezeket a projekteket, derül ki a március 2. és 18. között felvett Gallup-felmérésből. A közvélemény-kutató cég most először tett fel kérdéseket az adatközpontok építéséről, egy olyan témáról, amely az ország számos részén heves ellenállásba ütközött a helyi lakosok részéről.
A környezetvédelmi aggályok a fő okot jelentik az adatközpontok építése elleni ellenállásban. A tiltakozók elsöprő többsége (közel 75%-a) nem az AI, mint technológia ellen emel kifogást, hanem a környezetet terhelő hatások (víz, áram, zaj, tájkép) miatt aggódik. Azok közül az amerikaik közül, akik aggódnak a környezet minősége miatt, 78 százalék ellenzi az adatközpontok építését, szemben 52 százalékkal, akik nem aggódnak.
Egy júliusi Reuters/Ipsos közvélemény-kutatás pedig arra mutatott rá, hogy az amerikaiak közül csak minden harmadik helyesli az adatközpontok építésének gyors ütemét, ami a november 3-i félidős választások előtt zajló kampány során is foglalkoztatja a lakosságot. Azok a politikusok, akik támogatják a saját területükön történő adatközpontok létesítését, valószínűleg politikailag kockázatos álláspontot foglalnak el. Párthovatartozástól függetlenül a többség ugyanis ellenzi, hogy a lakóhelyén adatközpont épüljön fel. A demokrata szavazók azonban jóval nagyobb valószínűséggel állnak ki ellene, mint a republikánusok (56% szemben 39%-kal).
Az egyik AI-óriáscég, az Anthropic Ausztrália felé kacsingat: óriási fejlesztéseket terveznek a kormány hathatós támogatásával. Alan Finkel, a National Electricity Market Review korábbi vezetője szerint a hosszabb távú célok, mint például a 20 gigawatt kapacitás elérése kihívást jelenthetnek, mivel a kormány a nap-, gáz- és szélenergiát részesítette előnyben az áramtermelés bővítésében. „Nem feltétlenül vagyok (az adatközpontokba történő beruházások) ellen. Ez a gazdasági növekedés és az általunk választott pálya része, de ez mégis hatalmas lenne” – mondta Finkel. „Ez Ausztrália villamosenergia-termelésének körülbelül 60 százalékos növekedését jelentené.”
Nap mint nap jönnek a hírek az újabb adatközpont tervekről a világ minden tájáról, és egyre nagyobb az ellenállás a víz- és energiafelhasználás, és a helyi, néha már elviselhetetlen hő- és zajszennyezés rendkívüli terhei miatt.
Ha nem változik a technológia, egyre nagyobb lesz a feszültség a helyi lakosok és az állítólagos országos érdekek között.
Ami az európai közvélemény adatközpontokkal kapcsolatos hozzáállását illeti, a Beyond Fossil Fuels megrendelésére 2025 októberében készített – Németországban, Írországban, Spanyolországban, Svájcban és az Egyesült Királyságban felvett – felmérés szerint a válaszadók 72%-a támogatja azt az intézkedést, amely szerint új adatközpontok csak akkor épülhetnek, ha azok áramellátásához új megújuló energiaforrásokat hoznak létre. Ezen felül a válaszadók 73%-a úgy véli, hogy a kormányoknak konkrét kritériumokat kellene bevezetniük az energiaelosztásról való döntéshez, vagyis annak meghatározásához, hogy a különböző szektorok és felhasználási területek hogyan részesüljenek elsőbbségi hozzáférésben az áramellátáshoz.
Amikor arra kérték őket, hogy kilenc szektor közül rangsorolják az energiaellátás fontosságát energia- vagy vízhiány esetén, a válaszadók következetesen az adatközpontokat helyezték az utolsó helyre. A közszolgáltatásokat, beleértve az egészségügyet, a lakhatást és az élelmiszer-ellátást, sokkal fontosabbnak tartották.
A megkérdezettek komoly aggodalmakat fogalmaztak meg az adatközpontok vízszükséglete miatt. A válaszadók többsége (69%) attól tart, hogy az adatközpontok hatással lehetnek a saját vízellátásukra. Még ennél is többen (75%) aggódnak amiatt, hogy az adatközpontok kihathatnak a környező ökoszisztéma vízellátására, és a többség (72%) attól tart, hogy az adatközpontok vízszükséglete befolyásolhatja a helyi iparágak vízellátását.
A válaszadók túlnyomó többsége magasabb szintű átláthatóságot követel az adatközpontoktól: 85%-uk szeretné, ha azok nyilvánosságra hoznák környezeti hatásukat, 83%-uk az energiafogyasztásukat, és 83%-uk az energiaforrásaikat. Ezen felül 56%-uk az adatközpontok ügyfeleivel kapcsolatos átláthatóságot is elvárja.
2015 óta mintegy 3 600 klímaváltozáshoz kapcsolódó per elemzése során a London School of Economics legfrissebb éves jelentése egyre több ügyet talált az adatközpontok energiaforrásait, vízfogyasztását és légszennyezését érintő témákban, amelyek mind összefüggenek a klímaváltozási következményekkel, számolt be a The Guardian.
Az első perek egyikét 2020-ban nyújtották be Chile fővárosában, Santiagóban, ahol a Google egy hatalmas adatközpontot tervezett Cerrillos környékén. A lakosok egy csoportja és a helyi önkormányzat megkérdőjelezte a Google-nak adott engedélyeket, aggodalmukat kifejezve a fejlesztés káros hatása miatt, különösen a város már most is érzékeny vízellátása miatt. A per sikeresen leállította a Cerrillos-projektet arra hivatkozva, hogy az éghajlati hatásokat nem vették megfelelően figyelembe.
Az elemzés Írországot az adatközpontok elleni peres eljárások hotspotjaként azonosította. Írország régóta olyan iparági óriások kontinentális központjainak ad otthont, mint például a Google, a Meta, az Apple és a Microsoft. Igaz, hogy az IT szektor a gazdaság egyik fő motorja, azonban egyre növekednek a társadalmi problémák is: a növekvő vízfogyasztás és a környezeti hatások komoly aggodalomra adnak okot, és a helyi lakosok fizetik meg az árát, miután az elmúlt öt-hat évben az ír lakossági áramárak abszolút mértékben megugrottak.
Dublin külvárosában tucatnyi hatalmas adatközpont zümmög, amelyek több áramot fogyasztanak, mint Írország összes városi lakása együttvéve. A közvéleményt leginkább az bosszantja fel, hogy ezeket az adatközpontokat államilag támogatják.
Az ír kormány azonban azt szeretné, ha az adatközpont-szektor bővülne, még akkor is, ha az már az ország villamosenergiájának több mint egyötödét fogyasztja. Bár az is igaz, hogy néhány év múlva az adatközpontokat ellátó erőműveknek már megújulóenergia alapúnak kell majd lenniük.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Napi