GazdaságSzerző: vg 20 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
Szeptember 15-ig kellene megállapodni a szankciók meghosszabbításáról, és egyre több részlet lát napvilágot arról is, hogy a korábbi magyar kormány milyen szerepet játszott Uszmanov ügyében.
Franciaország csatlakozott Szlovákiához, és azt szeretné elérni, hogy az Európai Unió törölje Aliser Uszmanov orosz-üzbég üzletembert a szankciós listáról – erről négy uniós diplomata számolt be az Euronewsnak. A francia álláspont komoly frusztrációt váltott ki több tagállamban, miközben az uniós nagykövetek között egyre érzékenyebb vita zajlik az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításáról.
Magyarország és Szlovákia már régóta szorgalmazza Uszmanov, valamint egy másik orosz oligarcha, Mihail Fridman törlését az uniós szankciós listáról. A korábbi magyar kormány és Pozsony szerint a két üzletembert nem kellene továbbra is azok között szerepeltetni, akik kapcsolatban állnak Vlagyimir Putyin rendszerével és az ukrajnai háborút fenntartó orosz hadiipari komplexummal.
A magyar kormányváltás után Szlovákia már nincs egyedül: Franciaország is Uszmanov levételét kéri. A milliárdos 2022-ben, Oroszország teljes körű ukrajnai invázióját követően került uniós szankciók alá.
Üzleti birodalmát többek között
Az EU a Kremlhöz közel álló üzletemberként tartja számon, Uszmanov azonban tagadja ezt.
A francia kezdeményezés több uniós tagállamban is komoly értetlenséget váltott ki, különösen az Európát érő egyre több hibrid fenyegetés miatt. Egy uniós diplomata az Euronewsnak névtelenül azt mondta: a francia lépés sok kérdést vet fel, és úgy tűnik, elsősorban gazdasági megfontolások állhatnak mögötte. A diplomata szerint a többi tagállamban kevés megértés mutatkozik Franciaország álláspontja iránt.
Az Európai Unió szankciós rendszere jelenleg több mint háromezer, Oroszország hadiipari komplexumához, illetve az ukrajnai invázióhoz kapcsolódó személyt és szervezetet érint. A szankciós rendszer megújításának határideje szeptember 15., ezért a tagállamokra komoly nyomás nehezedik, hogy addig politikai megállapodásra jussanak.
A magánszemélyek és szervezetek elleni szankciókat eddig hathavonta hosszabbították meg, most azonban már az is felmerült, hogy a következő megújítás egy teljes évre szóljon. Az ágazati szankcióknál júliusban már áttértek a hathónaposról a 12 hónapos ciklusra.
Az uniós nagykövetek több egyeztetésén Szlovákia ellenezte a szankciók meghosszabbítását, és továbbra is Uszmanov, valamint Fridman törlését követelte. Pozsony emellett azt szeretné, ha a személyi szankciók továbbra is hathavonta kerülnének felülvizsgálatra.
A szlovák követelések nem új keletűek. Pozsony már a szankciók márciusi meghosszabbításakor is a két oligarcha törlését szorgalmazta.
A helyzetet azért is nehéz rendezni, mert az uniós szankciók meghosszabbításához egyhangú döntés szükséges. Ez azt jelenti, hogy akár egyetlen tagállam is megakadályozhatja a hosszabbítást. Szlovákia és Magyarország ellenállása már eddig is komoly feszültséget okozott, Franciaország új álláspontja pedig tovább bonyolíthatja az egyeztetéseket.
Franciaország Uszmanov törlését politikai kompromisszumként kezeli. A francia kormány abban bízik, hogy Szlovákia ennek fejében nem ragaszkodik majd mindkét oligarcha törléséhez, ahogyan azt korábban sem tette.
Az uniós nagykövetek hétfőn ismét összeülnek, hogy folytassák a tárgyalásokat. A szeptember 15-i határidő közeledtével egyre nagyobb a nyomás rajtuk, hogy megállapodjanak a szankciók meghosszabbításáról.
Egy francia kormányzati tisztviselő megerősítette, hogy Párizs támogatja a szankciók megújítását, a tárgyalások részleteiről azonban a bizalmas egyeztetésekre hivatkozva nem kívánt nyilatkozni.
Uszmanov neve korábban Magyarországon is gyakran felbukkant. A milliárdost a Dunaferr lehetséges megmentőjeként emlegették, miközben a magyar kormány több alkalommal is támogatta az oligarchával szembeni uniós szankciók enyhítését.
A VSquare által feltárt telefonbeszélgetések ezért új megvilágításba helyezhetik a magyar-orosz egyeztetéseket. Az oknyomozó anyag szerint ugyanis nem egyszerűen arról volt szó, hogy Budapest saját gazdasági érdekei miatt próbált bizonyos szankciókat enyhíteni: a beszélgetések azt mutatják, hogy magyar és orosz tisztviselők közvetlenül is egyeztettek arról, milyen érvekkel és milyen lépésekkel lehetne elérni az uniós korlátozások módosítását.
A VSquare szerint Szijjártó és Lavrov 2023 és 2025 között több alkalommal is beszélt telefonon. A lap szerint ezek között olyan egyeztetések is voltak, amelyek során bizalmas uniós információk kerülhettek orosz vezetők birtokába.
Szijjártó Péter és Szergej Lavrov nem válaszolt a VSquare megkeresésére, az Uszmanovot képviselő jogászok pedig vitatták az oknyomozás állításait. A magyar kormány korábban több, hasonló állítást is politikai támadásnak és Ukrajna-barát propagandának minősített.
Egy dolog azonban biztos: miközben az EU-ban egyre keményebb vita zajlik arról, meddig és kik ellen kell fenntartani az Oroszországgal szembeni szankciókat, Uszmanov neve továbbra is az egyik legérzékenyebb pont. A történetben pedig egyre több olyan részlet kerül elő, amely szerint Budapest nem pusztán szemlélője, hanem aktív szereplője volt az oligarcha szankciós ügyének.
Dmitrij Pumpjanskij orosz milliárdost az Európai Unió Bírósága felmentette az ellene 2022 márciusa óta érvényben lévő szankciók alól. Pumpjanszkij esete annyiban nem egyedülálló, hogy korábban is töröltek magánszemélyeket a szankciós listáról.
Napi