"Kiderült ugyanis, hogy ifj. Haggenmacher Henrik budafoki sörgyáros avégből, hogy gyártmányainak nagyobb kelendőséget szerezzen, pávatollakkal ékeskedik és más sörgyártmányok kiérdemelt jó hírnevét kizsákmányolva, igyekszik a közönséget félrevezetni" - írta a korabeli Magyar Kereskedők lapja.

A történet pikantériája, hogy ekkorra a Haggenmacher és a Dreher család (akik a Kőbányait gyártották) már rokoni kapcsolatban álltak, ugyanis Dreher Jenő Haggenmacher lányt (Lilyt) vette feleségül az 1800-as évek végén. A Magyar Kereskedők Lapja szerint a temesvári kereskedelmi és iparkamara a főkapitányság megkeresésére megvizsgálta az ügyet, és egyhangú határozatában úgy foglalt állást, hogy a Kőbánya termelési helyként való feltüntetése a hamis jelzők használatának ipari kihágását jelenti.

Mindez különös aktualitást kapott 2026-ban, ugyanis az épület, ahol egykor a Haggenmacher - és ezek szerint néha "Kőbányai" - sörök készültek, visszakapta eredeti funkcióját.

– 2004-ben vásároltam meg az elhagyatott sörgyárat, itt Budafokon és már akkor reméltem, hogy valamikor lehetőségem lesz visszaadni az eredeti rendeltetését az épületnek. Több mint 20 éve működik az Art Quarter Budapest ezen a helyen és 2026-ban végre sört is főzünk, ugyanis újra alapítottuk a Haggenmacher Sörfőzdét. Ugyanaz a hely, ugyanaz a név, de abszolút 21. századi technológia” - mondta Wolfgang Bartesch alapító, társtulajdonos.

A hely alig egy éve nyitott meg, elsősorban étteremként. A 1905-ös történet így természetesen nem a mai Haggenmacher felelőssége, hiszen több mint egy évszázad választja el a két korszakot egymástól. Viszont a történet megmutatja, hogy már a századfordulón milyen jelentős értéke volt egy sör származási helyének és nevének.

Nem mellesleg Budafok egyik központja volt a budapesti alkoholbiznisznek, hiszen itt működött a Törley és nem messze tőle a Francois pezsgőgyár, továbbá több borospince és persze az élesztőgyár. Törley például híres volt a marketingjéről, többször is összetűzésbe keveredett a versenytársakkal az akkor agresszívnek számító kampányai miatt. Ő alkalmazta először a szállító autóin a saját márkanevét.

Visszatérve a Haggenmacherhez, egy időben a második legnagyobb sörgyár volt az országban és többek között Miskolcon, Szegeden és Budapesten nyíltak Hági éttermek és sörözők. Mostanra viszont egy igazi, modern fővárosi történetté vált, hiszen egy rozsdaövezeti terület vált művészeti és gasztrotérré; többek között működik itt Hági étterem és közösségi tér, pizzéria, kávézó és pékség is, vannak hazai és külföldi művészek és kiállítások is. (Más kérdés, hogy Budafok elsősorban bornegyede kíván lenni a fővárosnak, de a jelek szerint a söröző egyelőre nagyobb üzletnek számít.)