A brit belső biztonsági szolgálat vezetőjének beszéde alapján a The Independent arról számolt be, hogy a főigazgató gyakorlatilag össznépi fellépést sürgetett.

Figyelmeztetése szerint a szigetország jelenleg jóval összetettebb és veszélyesebb fenyegetésekkel szembesül, mint a 2001-es New York-i és washingtoni merényletek idején.

Az az MI5, amelyet 2026-ban vezetek, egy merőben más fenyegetettségi környezetben dolgozik, mint 2001-ben. A tömeges áldozatokkal járó terrorista törekvések sajnos nem tűntek el, ám ma a terrorfenyegetettség kiegészült a nagy képességekkel rendelkező államok stratégiai támadásaival

– írta McCallum.

Visszatértek a sárkányok, de a kígyók sem tűntek el

Az elhárítás vezetője James Woolsey volt CIA-igazgató hidegháború utáni szavait idézte fel, aki annak idején úgy fogalmazott: a Nyugat legyőzött egy hatalmas sárkányt (a Szovjetuniót), de a dzsungelben megmaradtak a mérges kígyók.

Most a két világ legrosszabbikával állunk szemben: a sárkányok visszatértek, miközben a kígyók sem tűntek el

– fogalmazott a brit kémfőnök.

A metaforában a „sárkányok” Oroszországra és Kínára, míg a „kígyók” a radikális iszlamista terrorhálózatokra utalnak. McCallum felidézte: a 2001. szeptember 11-i atrocitások után elengedhetetlen volt az al-Kaida elleni könyörtelen fellépés, és a szövetségeseknek sikerült is a 2001-es szint töredékére visszaszorítaniuk a terrorszervezet műveleti képességeit. Figyelmeztetett azonban: a Nyugat nem ringathatja magát a múltbéli sikerek illúziójába.

Bűnözőkkel végrehajtott szabotázs és kibertámadások

A brit elhárítás feje szerint a nagyhatalmi agresszió ma már a mindennapok valósága. Külön kiemelte az orosz hibrid hadviselést, valamint a kínai gazdasági és nyersanyagpiaci nyomulást.

McCallum rámutatott: az államilag támogatott támadások ma már széles skálán mozognak:

• Köztörvényes bűnözőknek kiszervezett szabotázsakciók,
• Titkos beavatkozási kísérletek a demokratikus választásokba és intézményekbe,
• Erőművek, energiahálózatok elleni pusztító kibertámadások.

A brit elhárítás szerint London nem várhatja meg tétlenül a következő sokkot: előre rögzíteni kell a felelősségi köröket és a jogi kereteket az ilyen típusú támadások kivédésére.

A magánszektor lett az új frontvonal

A brit titkosszolgálat vezetője szerint a mostani helyzet abban is gyökeresen eltér a 25 évvel ezelőttitől, hogy ma a célkeresztben lévő kulcsfontosságú infrastruktúra, digitális hálózat és szolgáltatások jelentős része már nem az állam, hanem a magánszektor kezében van.

Ez azt jelenti, hogy egy esetleges válsághelyzetben a legfontosabb döntéseket nem feltétlenül a brit kormány válságstábjában (Cobra) hozzák majd meg, hanem a magáncégek igazgatótanácsi termeiben. McCallum ezért arra szólította fel a vállalatokat, az egyetemeket és a civil lakosságot, hogy a nemzetbiztonságra ne csupán néhány szakszolgálat magánügyeként, hanem közös, össznemzeti feladatként tekintsenek.

Az Egyesült Királyságban a terrorkészültség szintje jelenleg is magas besorolású, ami azt jelenti, hogy egy támadás valószínűsége kifejezetten nagy.