GazdaságSzerző: portfolio 19 órával ezelőtt 2 percnyi olvasás
Az energiapiacokon az iráni háború elhúzódásával fokozódik a feszültség: a drágulást már nemcsak a nyersolaj határidős jegyzéseinek emelkedése jelzi, a dízel, a benzin és a földgáz ára ugyanis még ennél is gyorsabban emelkedik. A finomítói kapacitáshiány és az ellátási útvonalak beszűkülése már a jegybanki döntéshozókat is cselekvésre kényszeríti, írta meg a Bloomberg.
A Brent nyersolaj határidős jegyzése a héten ismét átlépte a hordónkénti 100 dolláros szintet, a dízel határidős ára a világ egyes piacain már meghaladja a hordónkénti 200 dollárt. Az európai gázárak 2022 vége óta nem látott csúcsra emelkedtek, miközben
a raktári készletek az évszakhoz képest rekordalacsony szinten vannak.
Az Európai Központi Bank csütörtökön az iráni háború februári kitörése óta már másodszor emelt kamatot. Christine Lagarde, az EKB elnöke sajtótájékoztatóján külön kiemelte a finomítói árrések – az úgynevezett crack spreadek – szerepét az inflációs nyomás fokozódásában.
Most már mindannyian tudjuk, miről van szó
– fogalmazott, utalva arra, hogy fél évvel ezelőtt ez a szakkifejezés még aligha merült volna fel a jegybanki kommunikációban.

A brit jegybank elnöke, Andrew Bailey hasonló figyelmeztetést fogalmazott meg a brit parlament előtt a hét elején, a piacok pedig februárig további két kamatemelést áraznak a Bank of England részéről.
A piaci feszültség több tényezőre vezethető vissza.
Az orosz finomítók elleni ukrán csapások rekordalacsony szintre szorították vissza Oroszország dízelexportját,
miközben a közel-keleti feldolgozókapacitások még nem álltak helyre a konfliktus kezdetén elszenvedett támadások után. A Hormuzi-szoros forgalma továbbra sem érte el a háború előtti szintet, a húszi milíciák pedig újabb csapásokat mértek Szaúd-Arábiára, emiatt a királyság csütörtökön lezárta a kulcsfontosságú Kelet–Nyugat csővezetéket. Eközben a stratégiai tartalékok felszabadítása lelassult, Kína folyamatos vásárlásai pedig tovább apasztják a globális készleteket.
Az energiaválság az ipari termelésre is közvetlen hatást gyakorol. A görög Metlen ügyvezető elnöke, Evangelosz Mitilineosz arra figyelmeztetett, hogy az áramárak olyan magas szintre emelkedtek, amely mellett a felkészületlen vállalatok képtelenek alumíniumot termelni. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) pénteki jelentése szerint
2026-ban a koronavírus-járvány óta a legnagyobb olajkereslet-visszaesés várható,
amit elsősorban a magas dízelárak váltanak ki. Az IEA hangsúlyozta, hogy eddig a készletek fogták vissza a drágulást, ám ezek a pufferek kimerülőben vannak, miközben a globális finomítói kapacitások a csúcsra járnak.
A fekete-tengeri kikötőket ért támadások ráadásul négyéves csúcsra hajtották fel az élelmiszerárakat. Anne-Sophie Corbeau, a Columbia Egyetem energiapolitikai kutatója szerint nagy a valószínűsége, hogy egyre több kormány kényszerül beavatkozásra a fogyasztók védelmében, noha a cselekvési mozgástér az egyes országok költségvetési helyzetétől függően jelentősen eltérő.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images