GazdaságSzerző: economx 18 órával ezelőtt 6 percnyi olvasás
A húszi mozgalom összehangolt rakéta- és dróntámadásokat indított Szaúd-Arábia energetikai és civil infrastruktúrája ellen, miközben a Báb el-Mandeb szoros lezárásával fenyeget. Kemény János úgy látja: az eszkaláció közvetve az iráni háborús célokat szolgálja, miközben a kőolaj világpiaci árának felhajtásával és a tengeri kereskedelem bénításával egy újabb „végtelen” háború elé állíthatja Washingtont.
Szaúd-Arábia bejelentette, hogy egy időre leállítja a kulcsfontosságú Kelet-Nyugat kőolajvezetéket, miután Irak felől érkező drónok támadták az infrastruktúrát. A több mint 1200 kilométer hosszú, a királyság keleti olajmezőiről a nyugati Janbu városáig húzódó kőolajvezetékkel a Hormuzi-szoros blokádja okozta szállítási nehézségeket igyekszik ellensúlyozni. A vezetéket a nyolcvanas években építették ki, az iraki-iráni háború idején, a Reuters hírügynökség adatai szerint pedig az utóbbi hónapokban naponta 4-5 millió hordónyi nyersolajat szállított, ami a globális ellátás 4-5 százalékát teszi ki.
Az elmúlt hetekben a jemeni húszik is offenzívát indítottak a kormányerők ellen, aminek a célja a Báb el-Mandeb szoros és az ország Vörös-tengeri partvidékének ellenőrzése.
Az Anszár Allah csoport vagy más néven a húszi mozgalom jelenleg Irán számára a legfontosabb proxy csoport a most is kisebb-nagyobb fellángolásokkal, de nagyrészt csendben zajló háborúban az Egyesült Államok és Izrael ellen.
A proxy megnevezés azonban csak részben helytálló a húszik esetében − hangsúlyozta az Economx érdeklődésére Kemény János, az NKE Kemény János, az NKE John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa, mivel a csoport több alkalommal is bizonyította, hogy a saját érdekeivel ellenkező lépéseket nem tesz azért, hogy ezzel Iránnak kedvezzen.
A húszik és ellenségeik között tűzszünet volt két fronton is: a szaúdiakkal és az általuk támogatott, nemzetközileg elismert kormánnyal 2022 óta, az amerikaiakkal 2025 májusa óta. Amikor 2026 februárjában megindult az Irán elleni háború, a húszik csak Izrael ellen indítottak nagy hatótávolságú rakétákat, amiket minden bizonnyal Irántól kaptak erre a célra, de más látványos lépést nem tettek Irán támogatására a háború éles fázisában. Sokan várták, hogy a húszik hogyan és mikor lépnek be a háborúba, de ezt formálisan még mindig nem tették meg.
Ehelyett ürügyet találtak, hogy a szaúdiak ellen lépjenek fel, akik a húszik régi ellenségei és egy hosszas és szaúdi szempontból eredménytelen háborút vívott a két fél. 2026 júliusában egy iráni repülőgép érkezett volna a húszik által ellenőrzött jemeni területre, azonban légicsapások érték a repülőteret, ahova a gép leszállt volna.
A nemzetközileg elismert jemeni kormány vállalta a csapások végrehajtását, a húszik azonban azonnal a szaúdi kormányt tették felelőssé a támadásért.
Ezzel kezdetét vette a jemeni polgárháború és a húszi-szaúdi konfliktus újabb szakasza, ami illeszkedik az amerikai-izraeli-iráni háború keretébe, azonban nem része annak közvetlenül.
A húszik a jelenlegi helyzetben két irányban eszkalálnak:
„Ez pedig az iráni háborús célok közvetett támogatásának nevezhető, hiszen a Vörös-tengerre csővezetéken kijuttatott szaúdi olajnak a kelet-ázsiai piacok felé vezető legrövidebb útját így elzárták és ezzel a kőolajár emelkedéshez valamelyest hozzájárultak”
− közölte a szakértő, egyben emlékeztetett rá, hogy az irániak nyomásgyakorlásként alkalmazzák a kőolajárakat, illetve a régió országaira helyezett katonai nyomást, hogy a washingtoni vezetést a szövetségesei próbálják a háború befejezésére ösztönözni.
Kemény János úgy látja, hogy a szaúdi vonalon az eszkaláció látványos volt: néhány napja a húszi mozgalom mélységi csapásokat hajtott végre négy szaúdi város, Abha, Khamis Mushait, Jazan és Najran ellen az ország délnyugati részén, amik részben az energetikai, részben a civil infrastruktúrát támadták.
A jemeni közlés szerint ez válasz volt a szaúdiak által végrehajtott légicsapásokra Jemenben. A szaúdiak szerint rakétákkal és drónokkal végrehajtott csapásoknak 73 sebesültje volt, köztük nők és gyerekek, és az érintett kőolajipari létesítményekben átmenetileg fel kellett függeszteni a termelést. Ez azonban csak a legújabb példa volt a húszik által szaúdi célok ellen indított csapásméréseknek. Várható, hogy a szaúdiak valamilyen formában ellencsapásokat fognak végrehajtani.
De a jemeni csak az egyik irány szaúdi szempontból, ami aggodalomra adhat okot. A szaúdiak pénteken arról számoltak be, hogy a kelet-nyugati kőolajvezeték ellen Irak területéről indítottak támadást drónokkal, és szaúdi közlés szerint le kellett állítani azt elővigyázatosságból.
Jelenleg nem áll rendelkezésre arról megbízható információ, hogy mekkora és milyen jellegű károk keletkeztek a vezetékben. A végrehajtásért valószínűleg Irán-barát iraki milíciák a felelősek. Ennek az esetnek a kapcsán a szaúdiak jelezték, hogy az iraki vezetés kérésére nem fognak azonnali válaszcsapást végrehajtani, de fenntartják maguknak a jogot a későbbi válaszlépésekre.
Az iraki csoportok a háborúban eddig is aktív résztvevők voltak amerikai célpontok ellen, így ebben az esetben is az iráni háborús célok közvetlen támogatásáról beszélhetünk egy szorosabban proxy-nak nevezhető csoport vagy csoportok által.
A jemeni polgárháborúban a húszik az utóbbi hetekben egy offenzívát indítottak a kormányerők ellen, aminek a célja a Báb el-Mandeb szoros partvidékének nagyobbfokú ellenőrzés alá vonása.
„A jelenlegi offenzíva egyelőre jelentős sikereket ért el, és a kormányerőket kiszorította a partvidék több fontos településéről, illetve az elérhető hírek szerint egy sziget is a húszik kezére került”
− mondta az NKE munkatársa, egyben hozzátette: a bár a húsziknak megvannak az eszközeik arra, hogy a hajózást a szoroson keresztül akadályozzák a jelenlegi bázisterületükről, az új területek birtokában ez a képességük javulni fog és elképzelhető, hogy egy az Irán által a Hormuzi-szorosban megkísérelt stratégiát akarják majd másolni és Iránhoz hasonlóan a szoros feletti szuverenitást, vagy valamilyen korlátozottabb formában történő ellenőrzési megoldást kinyilvánítani a szoros felett.
Ennek az eszkalációnak megvan a veszélye, hogy a jemeni háborúba más szereplőket is be fog vonzani. A legutóbb aláírt mekkai védelmi egyezmény egyik társországa, Pakisztán, jelezte, hogy a jemeni támadások a szaúdi területek ellen aktiválhatják az egyezményt, de szintén pakisztáni közlés szerint egyelőre semmilyen egyeztetésre nem került sor ebben a kérdésben.
A Báb el-Mandeb szoros megnyitása az amerikaiaknak is érdekében áll, akiket egyelőre azonban lefoglal az Irán elleni katonai fellépés. Nem zárható ki ugyanakkor, hogy légi úton valamilyen formában az amerikaiak a jemeni kormányerőket támogatni fogják, bár eddig a Trump-adminisztráció ettől elzárkózott.
Meg nem erősített hírek szerint a szaúdiak kérték már az utóbbi hetekben az amerikaiakat a beavatkozásra, de eddig nem történt olyan lépés, ami amerikai hajlandóságot mutatna erre.
Ugyanakkor, Kemény János szerint félidős választások közeledtével az adminisztrációnak nehéz kérdéseket kell megválaszolnia:
„hagyja, hogy a jemeni polgárháború a kőolaj világpiaci árát feljebb vigye, vagy olyan vádaknak tegye ki magát beavatkozás esetén, hogy az amerikai politikai ellenzék által eddig is sikertelennek minősített háborúját kiterjeszti és ezzel növeli a vádat, hogy az Egyesült Államok egy újabb végtelen háborúba keveredett”.
Első körben a nemzetközileg elismert jemeni kormány várható ellentámadásának eredményessége lesz egy fontos kiindulópont, mert amennyiben a húti erőket sikerül visszaszorítani, a jelenlegi eszkalációs spirál valamelyest megtörik − fogalmazott a szakértő, egyben hozzáfűzte, hogy amennyiben ez eredménytelen lesz, a szaúdi válaszadás módja lesz érdekes.
Ha a húszik válasza arra további szaúdi célpontok támadása lesz a hátországban, úgy egy komolyabb eszkalációs spirál indulhat meg, ami Irán számára pozitív lesz, mivel figyelmet és adott esetben még erőforrásokat is el fog vonni az ellene irányuló háborútól. De ezt jelenleg nehéz előrelátni, annyi biztos, hogy érdekes időszak következik a térségben.
Napi