Tölgyessy Péter alkotmányjogász szerint április 12-én nem egyszerűen kormányváltás történt Magyarországon, hanem egy új politikai korszak kezdődött. A Partizán margitszigeti rendezvényén úgy fogalmazott, hogy most indulhat el a „tömegdemokrácia” időszaka, amelyben a választók már nem kívülállóként figyelik a politikát, hanem személyesen is érintettnek érzik magukat.

Ezt azzal szemléltette, hogy míg 1990-ben az MDF győzelmét csendes este követte Budapesten, most hatalmas ünneplés kísérte a választási eredményt.

Most először lehetett érezni azt, hogy személyes ügye egy politikai döntés rengeteg embernek. Fiatalnak, idősnek, mindenkinek

– mondta.

A magyar politikában időről időre bekövetkező „megbillenés” most a Fideszt érte el

Tölgyessy Péter szerint a személyes kötődés miatt a választók a kormány hibáit is másként ítélhetik meg, mint korábban. Míg az Antall- és a Gyurcsány-kormány szerinte már ciklusuk elején elveszítették társadalmi támogatottságukat, az új vezetés mögött erős lojalitás alakult ki. Ezt egy családi hasonlattal érzékeltette: „Az ember egészen másképp viszonyul egy hibához, hogyha azt a nemszeretem szomszédasszony követi el, vagy valakinek a saját lánya vagy fia. Egészen másképp reagál. Most így néz erre a kormányra a közönség jelentős része. Saját ügyének érzi a történteket” – fogalmazott.

Az elemző szerint ugyanakkor a magyar politikában időről időre bekövetkező „megbillenés” most a Fideszt érte el, és szerinte a párt számára ez már visszafordíthatatlan politikai vereséget jelent, még akkor is, ha a körülbelül egymilliós stabil tábora megmaradt.

Kevés érdemi gazdaságpolitikai változás történt

Az új kormány a korábbi rendszerhez kötődő emberek eltávolítását a „rendszerváltás” szükségességével indokolja, amit Tölgyessy Péter közjogi szempontból vitathatónak tart, de politikailag részben érthetőnek nevezett. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a most kialakított gyakorlat később az aktuális hatalom ellen is felhasználható, ha ismét megváltozik a közhangulat. Az első száz napról szintén kritikusan beszélt: Roosevelt reformprogramjával összehasonlítva úgy látja, hogy

és az előző kormány programjai is tovább futnak.

A gazdasági helyzetet Tölgyessy Péter egyszerre látja kedvezőnek és aggasztónak. Pozitívumként említette a 7,6 százalékos reálbéremelkedést és azt, hogy a pénzpiacok a kormányváltás után bizalmat szavaztak Magyarországnak, ami a forint erősödéséhez is hozzájárult. Eközben azonban szerinte nem javul a termelékenység, a beruházások pedig 2022-höz képest több mint 20 százalékkal estek vissza. A költségvetési helyzetet különösen súlyosnak nevezte a 7,5 százalékos hiány miatt. „Most el tudnak képzelni olyan családi kasszát, ahol 16 százalékkal több a kiadás, mint a bevételük, és ez ne fusson azonnal neki a falnak néhány hónapon belül?” – tette fel a kérdést. Szerinte a magyar politikai kultúrában jelen van a „fiskális alkoholizmus”, miközben a társadalmi várakozások is rendkívül magasak: „a legoptimistább nép lettünk az utolsó felmérésnél, megelőzve a dánokat”.

A visszaszerzett vagyon önmagában nem oldja meg a költségvetés problémáit

A kormány egyik lehetséges kitörési pontja a korábban felhalmozott vagyon visszaszerzése lehet, Tölgyessy szerint azonban túlzottak az ezzel kapcsolatos várakozások. A korrupció elleni fellépést fontosnak tartja, de úgy véli, hogy a visszaszerzett vagyon önmagában nem oldja meg a költségvetés problémáit, hiszen nemzetközi tapasztalatok alapján a jogerősen megítélt károk mindössze 8-10 százaléka térül meg. Az NVVH vezetőjének kiválasztását is bírálta, és úgy vélte, Ligeti Miklós kinevezése jogállamibb és lassabb eljárást eredményezett volna. Szerinte Unger Anna azért kapta meg a pozíciót, mert azt ígérte, amit a kormány hallani akart. A hivatal szerepéről pedig így fogalmazott:

Ez a hivatal arra hivatott, hogy ítéletet mondjon az Orbán-rendszerről.

Tölgyessy Péter szerint ezzel a kormány „irtózatos illúziókat” kelt, amelyeknek később komoly következményei lehetnek.

(Borítókép: Tölgyessy Péter 2017. május 31-én. Fotó: Ajpek Orsi / Index)