A jelenlegi gyermekvédelmi rendszerben sok esetben az önvédelem válik a gyerekek elsődleges stratégiájává – derül ki a kormány által bemutatott gyermekvédelmi jelentésből.

A szakellátásban élő fiatalok szerint egy újonnan érkező gyereknek többek között azt kellene tanácsolni, hogy „tegyen magáért, mert más nem tesz”, illetve „csak abban bízz, akit a tükörben látsz”.

A jelentés szerint ezek a mondatok nem az önállóság megerősítését, hanem a kikényszerített önvédelmet mutatják. A fiatalok több olyan esetről számoltak be, amikor a jelzéseiket nem követte érdemi intézkedés, nem kérdezték meg őket, és arról sem kaptak megfelelő tájékoztatást, mi történik a panaszuk után. A felnőttekkel való konfliktusokban többször azt tapasztalták, hogy a felnőtt szava hitelesebbnek számított. Emiatt a jelzés megtétele sok gyerek számára kockázatosabbnak tűnhetett, mint a hallgatás.

„Nem merem elmondani, mert nem tudom, hogy mi lesz a következménye annak – azon felül, hogy azt mondták, hogy szabad mondanom” – idézi a jelentés az egyik résztvevőt.

A kortársak egyszerre jelenthetnek védelmet és veszélyt. A sorstársak támogatást és gyakorlati segítséget adhatnak, megfelelő felnőtt jelenlét hiányában azonban olyan hierarchia alakulhat ki közöttük, amelyben a megfélemlítés és az erőszak, illetve a bullying is mindennapossá válhat. A jelentés szerint olyan esetek is előfordulhatnak, amikor a felnőttek a gyerekekre bízzák a konfliktusok rendezését, mert nincs megfelelő kapacitásuk a megelőzésre vagy a fegyelmezésre.

A beszélgetések során ugyanakkor pozitív példák is elhangzottak. A fiatalok szerint sok helyen dolgoznak olyan szakemberek, akik nehéz körülmények között is biztonságot tudnak teremteni. A jelentés szerint az ellenőrzésnek ezért nemcsak a tárgyi feltételekre kell kiterjednie, hanem a hétköznapi bánásmódot, a kapcsolatokat és a félelem jeleit is vizsgálni kell.

Ehhez előre be nem jelentett ellenőrzésekre, a gondozótól független beszélgetésekre és rendszeres, bizalmat építő kapcsolatra van szükség.

A férőhelyhiány is szóba került. A fiatalok szerint sokszor nem megfelelő az elhelyezés, amit az egyik megfogalmazás különösen élesen szemléltet: „Nem a gyereknek keresnek nevelőszülőt, hanem a nevelőszülőnek gyereket.”

Tízmilliárdos krízisprogramot indít a kormány

Magyar Péter miniszterelnök a jelentés bemutatásakor azonnali, mintegy 10 milliárd forintos gyermekvédelmi krízisprogramot jelentett be. A keretből mintegy hatmilliárd forintot közvetlen szakmai programokra, további 3,4 milliárdot pedig fejlesztésekre fordítanak, lehetőleg még ebben az évben. A program 184 új vagy új funkciójú férőhelyet hozna létre, 15 speciális gyermekotthonban erősítené meg a gyermekek védelmét, és új krízisellátást indítana 80 gyermek számára.

Célzott ellátást indítanak az autizmus spektrumzavarral, értelmi fogyatékossággal, illetve súlyos pszichés vagy magatartási problémákkal élő gyermekek számára. Emellett bentlakásos addiktológiai rehabilitációs program indul, és mintegy 440 millió forintot fordítanak a veszélyeztetett serdülő lányok és fiatal édesanyák támogatására.

Új gyermekvédelmi törvénycsomag készül

A kormány a jövő héten az Országgyűlés elé terjeszti a gyermekek jogainak és biztonságának megerősítését célzó törvénycsomagot is – közölte Magyar Péter.

A tervek szerint szigorítják a kiskorúak számára hozzáférhető, a szexuális erőszakot, a kizsákmányolást vagy a manipulációt népszerűsítő tartalmakra vonatkozó szabályokat. A közterületi reklámokra, politikai hirdetésekre és médiatartalmakra vonatkozó gyermekvédelmi előírásokat is szigorítanák.

A kormányfő szerint az államnak a jövőben másképp kell kezelnie a gyermekvédelmi problémákat, és a kórházban rekedt gyermekek helyzetét is rendezni kell. Azt mondta: „véget ér a tagadás korszaka”, és ezután a szükséges források biztosítására és az elszámoltathatóságra kell helyezni a hangsúlyt.

A Fidesz szerint Magyar Péter politikai célokra használja az ügyet

A kormánypárt részéről Bóka János reagált a jelentésre és Magyar Péter bejelentéseire. A Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerint a miniszterelnök politikai célokra használja a gyermekvédelem ügyét.

Bóka szerint Magyar Péter a kötcsei találkozó időpontjára időzítette a bejelentést, hogy politikai kommunikációs előnyt szerezzen. A frakcióvezető közölte: a miniszterelnök kijelentéseire érdemben nem kíván reagálni, és azt is mondta, hogy nincs tudomása olyan titkosított jelentésről, amelyről Magyar Péter beszélt.

Magyar Péter a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a gyermekek bántalmazása szisztematikus és folyamatos volt a rendszerben, és az Orbán-kormány tudott erről, mégsem tett semmit.

Gyurkó Szilvia: a rendszer már csak nevében látja el a feladatát

Gyurkó Szilvia, a szociális és családügyi minisztérium gyermekjogokért és gyermekvédelemért felelős államtitkára szerint a gyermekvédelmi rendszer már csak nevében látja el a jogszabályokban előírt feladatát.

Szerinte sok gyermek megfelelő elhelyezési lehetőség hiányában be sem kerülhet a gyermekvédelmi rendszerbe, ezért bántalmazó vagy elhanyagoló környezetben marad. Azoknál pedig, akik bekerülnek, szintén problémát jelent, hogy nem mindig biztosított a megfelelő ellátás.

Gyurkó Szilvia szerint 2026-ban Magyarországon mintegy 800 gyermek van tartósan szökésben és él az utcán. Úgy fogalmazott: a gyermekekről nem plakátokkal, hanem valódi felelősségvállalással lehet gondoskodni, ehhez pedig szembe kell nézni a rendszer problémáival.