Az élet nem egyszerű, sőt kifejezetten nyomasztó. Bármelyik pillanatban dönthetünk úgy, hogy a hónap végi üres bankszámlánk, a bokáig érő Balaton vagy a soron következő szülői értekezlet miatt szorongunk. Ha ez nem elég, bármikor felhúzhatjuk magunkat a hazai innovációs csúcsvezetésen. Mondjuk a jelenlegi technológiai miniszteren, aki olyan videót posztol magáról, mintha egy kaputelefonnal vették volna fel, vagy épp az elődjén, aki a teljes hivatalos dokumentációt egy DVD-n adta át az utódjának.

És ha kilépünk a magyar valóságból, retteghetünk a japán jen árfolyamától, ami akkor is összedönti a világgazdaságot, ha erősödik, és akkor is, ha nem, vagy aggódhatunk a globális klímakatasztrófától és a szomszédban dúló háborútól. Vagy egyszerűen csak attól a harmincezer forintos bírságtól, amit a szélvédőn hagyott parkolási mikuláscsomag rejtett, miközben vészesen közeledik a következő kerek születésnapunk, ami könyörtelenül emlékeztet minket arra, hogy öregszünk. Ezer meg egy dolog présel össze minket nap mint nap.

Egy ilyen világban kétségbeesetten szükségünk van valamire, ami tiszta, felhőtlen örömöt csempész a napunkba. Szerencsére rátaláltam a világ legszórakoztatóbb műsorára, a World Humanoid Robot Gamesre, vagyis a pekingi robotolimpiára.

Kezdjük ott, hogy megdőlt egy fontos rekord. A százat egy Tiangong Ultra nevű pekingi gép 9,39 másodperc alatt futotta, a Honor cég Lightning nevű modellje pedig 9,47-es idővel ért célba, vagyis mindketten túlszárnyalták Usain Bolt 9,58-as világcsúcsát. A nagy méretű robotok kategóriájában még ennél is megdöbbentőbb, 8,64 másodperces idő született. Ami azért is döbbenetes, mert tavaly ugyanezen a versenyen, ugyanezen a pályán a győztes idő még 21,50 volt. Egyetlen év alatt megfelezték az időt. Emberi léptékkel ez olyan, mintha egy súlyemelő jövőre egy Suzuki Swiftet nyomna ki.

A dolog egyetlen szépséghibája, hogy a robotok kiválóan gyorsulnak, viszont lassítani egyáltalán nem tudnak. Ezért a célvonal mögé kitettek egy nagy kék szivacsfalat, amibe a mezőny teljes sebességgel belerohant. Nem egy közülük szikraeső kíséretében, egy pedig ki is gyulladt. (Mondjuk volt olyan robot is, ami már futás közben szétesett darabjaira.)

A százméteres síkfutás elődöntőjében a Honor büszkesége a szivacsfalba csapódva omlott össze, és egyetlen mozdulatot sem tudott tenni többé. A rendezők szerencsére fel voltak készülve az ilyesmire, és hordágyakat tartottak a pálya szélén. Nem képletesen. Jött két ember egy valódi hordággyal, leemelték a pályáról az összeomlott kisrobotot, és úgy vitték ki, mintha izomszakadása lenne. A mezőny nagy része tehát a célba érés után gyakorlatilag porrá zúzta magát, és ez azért így elég kegyetlen látvány.

Később kiderült, hogy amíg a futás megy, a finommotorika már kevésbé. A robotok ugyan legyőzték Usain Boltot, de a babszemek kifogtak rajtuk. Amikor a verseny ipari és háztartási feladatokat szimuláló részén csipesszel kellett apró tárgyakat felvenniük vagy egy befőttesüveget kinyitniuk, az ismeretlen tárgyak manipulálása sorozatos elakadásokhoz és teljes rendszerösszeomlásokhoz vezetett.

A küzdősportok hozták az est igazi fénypontját. A 80 kilós kickbox negyeddöntőjében a Unitree gépei úgy estek egymásnak, mint akik pontosan tudják, mit csinálnak, egészen addig, amíg az egyikük el nem dőlt. A titok persze a szabályzatban rejlett. A harcosok azért tűntek ennyire magabiztosnak, mert emberek távirányították őket a háttérből, amit a bírók külön pontlevonással büntettek. A mosolyunk azonban pontosan ezen a ponton fagyhat az arcunkra, az amerikai Pentagon ugyanis nemrég felvette a kickboxoló robotokat gyártó Unitree-t a kínai hadsereggel kapcsolatban álló vállalatok listájára.

A talajtornánál egy gép egy dobozról indított szaltóra készült, és arccal érkezett, már amennyiben arcnak nevezzük azt, ami nincs neki. A súlyemelésnél az egyik robot egy egészen szerény súly alatt roggyant meg, majd hibaüzeneteket kezdett okádni magából, egy másik a lendülettől pedig egyenesen ledöntötte a pontozók asztalát. Volt asztalitenisz, wushu, kötélhúzás és street dance, a pomponlány-robotok pedig egyszerűen nem tudtak leállni a remegéssel. Egy gép a bemelegítés előtt megpróbált egy focis trükköt, elrugaszkodott, felkapta a labdát a lábával, majd a levegőben lefagyott, és teljes testgörccsel zuhant a földre. A legabszurdabb jelenet viszont a pár nappal korábbi pekingi robotkonferencián történt, ahol az egyik gép a földön fetrengve rángatózott, a kezelői pedig azért nem tudták leállítani, mert lemerült a távirányító.

Szóval minden adott a felhőtlen szórakozáshoz. Feltéve, hogy elfelejtjük a kínai védelmi szektor egyre élénkebb érdeklődését. Aki ugyanis látta a Dűnét, a Mátrixot vagy a Terminátort, az nagyjából tudja, mi lesz ennek a vége és megint elkezdhet szorongani.

Két nappal a játékok zárása után a Kínai Néphadsereg hivatalos lapja levonta a maga következtetését a látottakból. A PLA Daily arra szólította fel a kutatókat, hogy gyorsítsák fel a legmodernebb technológiák átvitelét a laborokból a katonai kiképzőterepekre, méghozzá robotharcosok számára.

A Reuters szeptember 7-én megjelent tényfeltáró cikke szerint a kínai védelmi szektor gyorsuló ütemben kutatja a humanoid robotok katonai felhasználását. A hírügynökség több mint száz kínai katonai közbeszerzési kiírást, akadémiai tanulmányt, szabadalmat és védelmi vállalati anyagot nézett át. Ezekből az derül ki, hogy a katonai intézmények harctéri követelmények szerint tesztelik a humanoidokat, és vizsgálják, hogyan működhetnének együtt a hús-vér katonákkal. A munka 2025-ben és 2026-ban egyértelműen felgyorsult.

Már konkrét forgatókönyv is létezik. A Nemzeti Védelmi Technológiai Egyetem (NUDT) kutatói egy 2025. augusztusi tanulmányukban városi harci alakulatot modelleztek. A szimulációban hat harci robotot, humanoidokat, robotkutyákat és pilóta nélküli járműveket osztanak szét két rohamcsapat között, amelyek a gyalogsággal együttműködve tisztítanak meg emeletről emeletre egy ellenség által megszállt épületet. Az öt-tíz éven belül elérhetőnek vélt eszközökkel számoló tanulmány ugyanakkor nem tért ki a fegyverzetre, illetve arra sem, hogy milyen szabályok szerint nyitnának tüzet a robotok, és mit kezdenének a civilekkel.

A PLA Daily egy 2025. júliusi írása arról értekezik, hogy a humanoidok feladatköre idővel a harctámogatástól az elsődleges harci szerep felé tolódhat. A cikk felvetette azt is, hogy a robotok engedélyt kaphatnának a tüzelésre olyan élő célpontra, amelyet előzőleg ember azonosított. Decemberben a néphadsereg Keleti Színházi Parancsnoksága már egy mesterséges intelligenciával készített montázst tett közzé, amelyben katonai robotok, köztük humanoidok és négylábúak árasztják el Tajvan védelmi vonalait egy elképzelt konfliktusban.

A közbeszerzések is ezt az irányt tükrözik. A Reuters három konkrét kiírást dokumentált ebből az időszakból. A néphadsereg 2025 májusában humanoid robot beszerzésére írt ki tendert, négy hónappal később egy NUDT-s e-mail-címmel jegyzett kiírás beágyazott érzékelő- és kézügyességi rendszert keresett, 2026 júniusában pedig a hadsereg mintegy 300 ezer dollárt szánt egy olyan rendszerre, amely a terepen való áthaladást segítő kamera- és mozgásadatokat gyűjti. A hírügynökség ugyanakkor nem tudta megállapítani, hogy ezeket a tendereket végül teljesítették-e, és ha igen, ki nyerte őket.

A Norinco állami hadiipari konszern Fuxi nevű, teljes méretű humanoidját őrszolgálatra, intelligens járőrözésre és veszélyes feladatokra lőtték be. A gép párosítható egy távvezérlő rendszerrel, amellyel az emberi kezelő távolról irányíthatja, amivel elegánsan megkerülhető a robotika jelenlegi legnagyobb problémája, az önálló döntéshozatal.

Persze Kína nincs egyedül. Az amerikai szárazföldi haderő szintén pályázatot hirdetett katonai humanoid képességek fejlesztésére a felderítéstől a városi terepen végrehajtott támadó feladatokig, de a Reuters szerint az amerikai robotipar jelenleg messze le van maradva a kínai mögött.

Aztán ott vannak a jogi és etikai kérdések, amelyekre senki sem tudja a biztos választ. A hadviselés szabályai szerint meg kell különböztetni a harcolókat a civilektől, és tilos támadni a megadásra készülőket. A Nemzetközi Vöröskereszt arra figyelmeztetett, hogy az autonóm fegyverek nehezen ismerik fel a megadás jeleit, mert az ilyen ítéletek a helyzettől és az emberi szándéktól függenek. A kínai védelmi minisztérium márciusban ugyanakkor azt közölte, hogy a mesterséges intelligenciával működő fegyvereknek emberi ellenőrzés alatt kell maradniuk. A védelmi tárca és a NUDT magára a Reuters megkeresésére nem reagált.

A hírügynökség mindenesetre nem talált bizonyítékot arra, hogy Kína már fegyveres humanoidot állított volna hadrendbe. Egyelőre nem is nagyon tudna, hiszen a gépek sokat fogyasztanak, és a kontrollált bemutatókon kívül életveszélyesen megbízhatatlanok. Ha valaki végignézte a pekingi robotolimpia eséseit és rángatózásait, ezen egyáltalán nem lepődik meg.

Csakhogy a szivacsfalnak rohanó robot tavaly még 21,50-et futott a százon. Idén pedig 9,39-et. Ez alapján csak idő kérdése, hogy megbízhatóvá, vagy legalábbis a kormányok által megbízhatónak nevezhetővé váljanak.

(Borítókép: Egy humanoid robot akadálynak ütközött és kigyulladt a 100 méteres futam végén a 2. Humanoid Robot Világjátékokon Pekingben 2026. augusztus 25-én. Fotó: Lintao Zhang / Getty Images)