Az alábbiakban Vesztergom Dóra válaszlevelét változtatás nélkül közöljük.

Kovács Péter, a reprodukciós medicina elismert szakembere az interjúban több, az elmúlt években megvalósult előrelépést is bemutat. Ezek valóban fontos változások. A hazai meddőségi ellátás megítélése azonban továbbra is kedvezőtlen, és a szakmai eredményeket gyakran háttérbe szorítják az állami tulajdonba vétel körüli viták. A problémákról beszélni kell, de ugyanilyen fontos bemutatni az elért eredményeket, azok előzményeit és az ellátás különböző szereplőinek felelősségét.

Az OKFŐ Humánreprodukciós Igazgatóságának (HRI) 2022 és 2024 közötti vezetőjeként ezért tényekkel és szakmai szempontokkal szeretném kiegészíteni az interjúban elhangzottakat.

Az előrelépések mögött többéves szakmai munka áll

A HRI-ben 2022-ben kezdtük meg a kezelések szabályozásának, finanszírozásának és a szakemberek képzésének megújítását célzó munkát. Az ezt követő reformokkal több, régóta rendezésre váró kérdésben sikerült előrelépni. A páciensek számára közvetlenül érzékelhető változás volt a kezelések közötti kötelező várakozási idő megszüntetése, a fagyasztott embriók beültetésének szélesebb körű finanszírozása, valamint az öt-hat napos embriótenyésztés támogatása. A finanszírozás átalakítása és a biztosított többletforrások kedvezőbb működési feltételeket teremtettek, a HRI szakmai előkészítő munkája pedig az eszközfejlesztéseket is segítette.

A HRI az illetékes szakmai testületekkel és egyetemekkel együtt négy új képzés tananyagát dolgozta ki, köztük a reproduktív medicina és a klinikai embriológia képzését. Ez megteremtette a szervezett szakember-utánpótlás alapjait, és hosszabb távon hozzájárulhat a szakemberhiány enyhítéséhez.

A termékenység megőrzése is az ellátás feladata

Az egyik legfontosabb előrelépésnek a szociális petesejtfagyasztás hazai bevezetését tartom. A HRI kidolgozta és benyújtotta az ehhez szükséges jogszabály-módosítási javaslatot, ezzel megnyitva egy régóta hiányzó szolgáltatás lehetőségét. Ennek jelentősége túlmutat magán a beavatkozáson. Lehetőséget teremt arra, hogy időben és közérthetően beszéljünk a termékenység életkorral összefüggő csökkenéséről. Biológiai szempontból a gyermekvállalásra nem áll rendelkezésre korlátlan idő, miközben sok nő élethelyzete nem teszi lehetővé, hogy akkor vállaljon gyermeket, amikor erre a legkedvezőbbek az esélyei. A fiatalabb életkorban lefagyasztott petesejtek későbbi felhasználása számukra lehetőséget jelenthet a későbbi gyermekáldásra.

A szakmai egyeztetéseknek dokumentálható előzményei vannak

Kovács Péter szerint a HRI munkatársai korábban sokszor egyeztetés nélkül hoztak döntéseket, de az új vezetéssel kétoldalúbbá vált a kommunikáció. A teljes képhez hozzátartozik, hogy 2022-2023-ban egy éven át a HRI díjazott, szerződéses szakmai tanácsadójaként dolgozott, a szakma több más képviselőjével együtt. Tanácsadói szerepe és annak időtartama a HRI honlapján is szerepel. A reformokat megalapozó szakmai koncepciók kidolgozásakor rendszeresen kikértük a tanácsadók véleményét. A lombikcentrumok munkatársait írásbeli véleményezések és kérdőíves felmérések útján is bevontuk. Az egyeztetés természetesen nem jelentett minden kérdésben egyetértést, de az a megállapítás, hogy a döntéseket a szakma bevonása nélkül készítettük elő, nem tükrözi a folyamat egészét.

A megbízható országos adatközlés alapjait 2024-ben teremtettük meg

A HRI egyik legfontosabb feladata az átláthatóság megteremtése volt. Ehhez olyan egységes eredményességi adatokra volt szükség, amelyek alapján az intézetek és a páciensek is tájékozódhatnak. Korábban nem állt rendelkezésre teljes, egységesen elemezhető országos adatállomány: az adatszolgáltatás több intézet esetében hiányos vagy pontatlan volt. Az intézetek saját statisztikái fontos információt jelentenek, de nem helyettesítik az országos nyilvántartást. A nemzetközi gyakorlathoz igazodó rendszerben minden centrumnak azonos szempontok szerint kell rögzítenie a kezeléseket; az adatoknak ellenőrizhetőknek, a későbbi kimeneteleknek pedig követhetőknek kell lenniük. Ezt szolgálta a HRI által, az intézetek bevonásával létrehozott Nemzeti Humán Reprodukciós Regiszter, amely 2024. január 1-jén indult el. Az online rendszer lehetővé tette a kezelési adatok folyamatos rögzítését és összevetését a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nyilvántartásával. Az elemzést a KSH statisztikusa és embriológiában jártas statisztikus végezte; a módszertant és az első eredményeket szakmai közleményben mutattuk be. Az intézetek saját eredményeiket intézeti bontásban is megkapták, így teljesítményüket összevethették a többi centruméval. Ennek célja nem a rangsorolás, hanem a fejlesztendő területek felismerése és a jobb eredményekhez vezető gyakorlatok átadása volt. A 2026 februárjában közzétett, 2024-re vonatkozó eredmények erre a rendszerre és az akkor megkezdett munkára épülnek.

Az intézeti különbségek szakmai választ igényelnek

Az interjú a magyar eredmények értelmezésekor az idősebb páciensek magas arányát is említi. Az életkor valóban alapvetően befolyásolja a kezelés sikerét és az országos átlagot. Elemzéseinkben ezért külön vizsgáltuk az egyes korcsoportokat. Ha hasonló életkorú, összehasonlítható kezelésben részesülő nők eredményeit azonos mutatókkal és módszertannal vetjük össze, az idősebb páciensek magasabb hazai aránya önmagában már nem magyarázza a nemzetközi összehasonlításban mutatkozó elmaradást. A 2025 februárjában megjelent közleményünk a 2024 első kilenc hónapjára vonatkozóan 13 intézet adatait mutatta be. Az előre meghatározott, fiatalabb páciensekből álló referenciacsoportban a friss, öt-hat napos embriók beültetéséből számított klinikai terhességi arány 18,4 és 54,6 százalék között alakult. Ez közel háromszoros eltérés az intézetek eredményességében. Ez a mutató önmagában nem bizonyít szakmai mulasztást, de ekkora eltérés indokolja annak feltárását, hogy milyen szerepe van az intézeti protokolloknak, a laboratóriumi munkának és az ellátás szervezésének. Az országos és az intézeti szakmai vezetés közös felelőssége, hogy az összehasonlítható eredményeket rendszeresen áttekintse, az eltérések okait kivizsgálja, és megszervezze a bevált gyakorlatok átadását. Indokolt ezért nyilvánosan is bemutatni, milyen okokat tártak fel, milyen változtatásokat vezettek be, és ezek hatására javultak-e az eredmények.

A működési feltételek és a választás lehetősége

A lombikcentrumok állami tulajdonba vétele a HRI megalakulása előtt megkezdődött. Személy szerint nem értettem egyet a kizárólagos állami ellátással. Ezzel az állam magára vállalta az ellátás megszervezésének, a működési feltételek biztosításának és az eredményesség ellenőrzésének teljes terhét, miközben háttérbe szorultak a versenyből fakadó minőségi ösztönzők. Az intézetvezetők és a kezelést végző szakemberek saját felelőssége ugyanakkor ebben a rendszerben is fennáll. A kialakult rendszer korlátait többször, legutóbb a 2024. decemberi összefoglalónkban is jeleztük az OKFŐ vezetésének és a Belügyminisztériumnak. Javasoltuk a megfelelő minőségi követelményeket teljesítő magánszolgáltatók bevonásának mérlegelését, egységes adatszolgáltatási és ellenőrzési elvárások mellett. A cél a páciensek választási lehetőségének bővítése és a minőség javításának ösztönzése volt. Az interjúban felvetett szakemberhiány fontos szempont. A magánellátás megjelenése azonban nem feltétlenül csak a jelenlegi centrumok közötti munkaerőmozgást jelentené. Tapasztalatom szerint Magyarországon is dolgoznak olyan, lombikkezelésben jártas szülész-nőgyógyászok és embriológusok, akik a jelenlegi szervezeti keretek között nem kívánnak ezen a területen munkát vállalni. Más működési feltételek őket is visszavonzhatnák a meddőségi ellátásba. Az eredményesség értékeléséhez hozzátartozik annak bemutatása is, hogyan használták fel az intézetek a finanszírozásból származó többletforrásokat: milyen laboratóriumi fejlesztések valósultak meg, hogyan javultak a munkafeltételek, és mit érzékelnek mindebből a páciensek. Ezek bemutatása az egyes intézetek szakmai és gazdasági vezetőinek saját felelősségi körébe tartozik.

A hiányzó kezelési lehetőségekben is előre kell lépni

A hazai ellátás lehetőségeit nemcsak a rendelkezésre álló szakmai tudás, hanem a szabályozás is meghatározza. Jó példa erre a preimplantációs genetikai vizsgálat (PGT-A), amelynek során az embrió méhbe történő beültetése előtt megvizsgálják, hogy az embrió életképes-e. A vizsgálat nem minden páciens számára indokolt, és önmagában nem garantálja a sikeres várandósságot, de megfelelően kiválasztott esetekben azonban fontos információt adhat, ezért a HRI javaslatot dolgozott ki a hazai alkalmazás feltételeinek megteremtésére. Magyarországon az ETT (Etikai Bizottság) Humán Reprodukciós Bizottságának 2013-ban kialakított, majd 2016-ban megerősített álláspontja máig meghatározza az eljárás megítélését. Azóta azonban mind a vizsgálati módszerek, mind a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok jelentősen változtak. Ezért indokolt lenne ismét szakmai párbeszédet folytatni arról, hogy a vizsgálat milyen feltételek mellett és mely betegcsoportok számára válhatna Magyarországon is elérhetővé. Ebben a döntéshozók mellett a szakmai testületeknek is fontos szerepük van. A jelenlegi helyzetben a páciensek csak külföldön férnek hozzá ehhez a vizsgálathoz. A szakma feladata annak vizsgálata is, hogyan teremthetők meg a szakmailag indokolt kezelések biztonságos és szabályozott hazai feltételei. Kovács Péter évek óta tagja az ETT Humán Reprodukciós Bizottságának, így tapasztalatával és szakmai szerepvállalásával maga is hozzájárulhat a korábbi álláspont felülvizsgálatához. A petesejt-donáció azoknak nyújthat kezelési lehetőséget, akiknél saját petesejttel nem lehetséges vagy nem várható gyermekáldás. A HRI a donációs rendszer megújítására is kidolgozta szakmai és szabályozási javaslatait. Az ivarsejt-adományozás feltételeinek módosításáról 2025 őszén törvényjavaslat került az Országgyűlés elé, elfogadása azonban elmaradt.

A bizalomhoz hozzáférhető ellátás és átlátható eredmények kellenek

A közeli országokban elérhető donorprogramok és genetikai vizsgálatok, a szolgáltatások szervezése és a páciensek kedvező tapasztalatai egyaránt vonzóvá teszik a külföldi ellátást. Aki olyan kezelésre szorul, amelyhez itthon nem fér hozzá, annak ez gyakran nem szabad választás, hanem kényszerű megoldás. A hazai ellátás kedvezőtlen híre tovább erősítheti ezt a folyamatot. A bizalom hozzáférhető kezelésekkel, ellenőrizhető eredményekkel és jó páciensélménnyel építhető újra. Az országos adatközlés fontos előrelépés. A teljes átláthatósághoz arra is szükség van, hogy a páciensek könnyen megtalálják és értelmezni tudják az egyes intézetek összehasonlítható eredményeit. Tudniuk kell, milyen kezelések érhetők el, mennyi a várakozási idő, és saját helyzetükben milyen esélyekre számíthatnak. Az elmúlt évek megkérdőjelezhetetlen eredménye az összehasonlítható országos adatgyűjtés megteremtése, a korszerűbb kezelések finanszírozásának bővítése, a termékenységmegőrzés és a szakemberképzés feltételeinek erősítése. Erre építve most az a feladat, hogy az intézeti különbségek feltárását konkrét fejlesztések és mérhető javulás kövesse. A páciensek bizalmát végső soron az ellenőrizhető eredmények, a hozzáférhető szolgáltatások és a mindennapi ellátás minősége erősítheti meg.

(Dr. Vesztergom Dóra, az OKFŐ Humánreprodukciós Igazgatóságának vezetője 2022 és 2024 között)