Magyar Péter szombat délelőtt rendkívüli sajtótájékoztatót tartott, részletesen ismertetve a Gyermekvédelmi és Gyermekjogi Államtitkárság által elkészített gyermekvédelmi jelentést. A statisztikák alapján Magyarországon mintegy 130 ezer gyermek – a teljes korosztály 8 százaléka – számít veszélyeztetettnek a mélyszegénység, az elhanyagolás, a bántalmazás vagy a családi szerhasználat miatt.

Jelenleg 23 ezer fiatal nevelkedik állami ellátásban, a befogadó intézmények azonban országszerte megteltek, a szakembergárda vészesen fogyatkozik, a tárgyi infrastruktúra pedig sok helyen közvetlen veszélyforrást jelent. A helyzet súlyosságát jól összegzi az egyik intézményi dolgozó megjegyzése: míg korábban alapjogi okokból küzdöttek az emeletes ágyak ellen, ma már annak is örülnének, ha háromemeletes ágyakat állíthatnának be a szobákba.

Későn érkező segítség, elkerülhetetlen traumák

A kutatásban megszólaló dolgozók egybehangzóan a prevenció hiányát jelölték meg a legfőbb gócpontként. Helyben elérhető, minőségi család- és gyermekjóléti szolgáltatások nélkül a kezelhető problémák gyorsan eszkalálódnak, így a gyerekek gyakran már súlyosan traumatizált állapotban kerülnek a szakellátásba. A bekerülők hátterében egyre korábbi életkorban jelenik meg a szerhasználat, a kezeletlen pszichés zavarok, valamint a súlyos fizikai, verbális és szexuális bántalmazás – olyan kihívások, amelyekre a jelenlegi intézményi struktúra nincs felkészülve.

Bár a törvény a lakóhelyhez legközelebbi elhelyezést írja elő a családi kapcsolatok fenntartása érdekében, mára bevett gyakorlattá vált a gyerekek megyék közötti mozgatása, megnehezítve a későbbi hazagondozást. Ezzel párhuzamosan a nevelőszülői hálózat is komoly struktúrazavarral küzd: a feladatokat átvevő civil és egyházi fenntartóknál hiányoznak a szigorú minőségbiztosítási garanciák, az idősödő nevelőszülők pedig gyakran válogatnak a gondozottak között, visszautasítva a nehezebben kezelhető fiatalokat.

A rendszer diszfunkciói a mindennapi biztonságot is felőrlik, amit jól mutat, hogy a hatóságok évente átlagosan 17 ezer szökési esetet regisztrálnak, mintegy 800 fiatal pedig tartósan ismeretlen helyen tartózkodik. Az intézményi erőszak kezelése sokszor magát az életteret szűkíti be drasztikusan: a jelentés szerint akadt olyan otthon,

Mindezt tetézi a túlzott központosítás, amely a legalapvetőbb intézményi működést is lebénítja, hiszen a többlépcsős jóváhagyási láncok miatt hetekig tart egy összetört szék pótlása, miközben a modern digitális háttér hiányában az adminisztrációt helyenként még ma is egyetlen gépen futó, ősrégi DOS-os szoftverrel kénytelenek végezni a dolgozók.

Jön a 9,5 milliárdos krízisprogram

A helyzet stabilizálására elindított 9,5 milliárd forintos forrásból 6 milliárd forint közvetlen szakmai mintaprogramokra, 3,5 milliárd forint pedig technikai és infrastrukturális felújításokra jut. A csomag összesen 184 új vagy átalakított funkciójú férőhelyet létesít, emellett 15 speciális gyermekotthonban erősíti meg 120 fiatal ellátását.

A program keretében:

• 80 fős kapacitással új krízisellátó központ létesül.
• Speciális ellátás indul az autizmusspektrum-zavarral, értelmi akadályozottsággal és súlyos magatartászavarral küzdő fiatalok számára.
• Bentlakásos addiktológiai rehabilitációs program kezdi meg a működését, amely a függőség mellett az azt kiváltó traumákat is célozza.
• 440 millió forintos keretből támogatják a veszélyeztetett serdülő lányokat és a kiskorú anyákat.
• Másfél milliárd forintot különítenek el a pályán lévő szakemberek pszichológiai és szakmai támogatására, miközben regionális mentálhigiénés és gyógypedagógiai mobilcsoportok alakulnak.
• Célzott program indul a szülészeti osztályokon, kórházakban rekedt csecsemők sorsának rendezésére.

A jelentés ismertetésekor Magyar Péter miniszterelnök bejelentette: előkészítés alatt áll az ágazatban dolgozók kétlépcsős bérrendezése, amelynek első üteme már idén ősszel megvalósul, a végleges kereteket pedig a jövő évi büdzsé kidolgozásakor rögzítik.

A kormány mindezzel párhuzamosan egy átfogó gyermekvédelmi törvénycsomagot nyújt be a parlamentnek. A jogszabály szigorítja a kiskorúak számára elérhető erőszakos, kizsákmányoló vagy manipulatív tartalmak terjesztését, szigorúbb korlátok közé szorítja a közterületi és politikai hirdetések gyermekvédelmi megfelelőségét, valamint kötelező érvényű, gyorsított eljárásrendet határoz meg az egészségügyi intézményekben hagyott újszülöttek ügyében. Bár a most bejelentett lépések nem törlik el egy csapásra az ellátórendszer évtizedes lemaradásait, a kabinet szándékai szerint kijelölik a legszükségesebb alapokat a funkcióvesztett ágazat talpra állításához.

(Borítókép: Gyurkó Szilvia, Magyar Péter és Szondi Vanda 2026. szeptember 12-én. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)