„Feltétel nélkül és azonnal fizessék ki Magyarországnak az uniós forrásokat” – ezt követeli a Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációja csütörtöki közleményében. Deutsch Tamás delegációvezető korábban is a teljes magyar kohéziós forráskeret azonnali kifizetését sürgette, és azt állította, hogy 6,3 milliárd eurót „politikai okokból” tartanak vissza. A közlemény szerint a követelést a Patrióták Európáért EP-frakció is támogatja.

A felzárkóztatási forrásokat azonban az Európai Unió egyetlen tagállama sem kapta még meg teljes egészében. Az Európai Bizottság adatai szerint a kifizetések uniós átlaga 28,4 százalék, míg a legjobban teljesítő Észtország esetében 50,9 százalék. A kohéziós támogatások többségét ráadásul a tagállamoknak előre kell finanszírozniuk, és az Európai Bizottság a már megvalósult fejlesztések számlái alapján téríti meg a költségeket – írja a Telex.

Magyarország sereghajtó a tagállamok között 

Magyarország esetében 2022 végén három operatív program forrásainak 55 százalékát blokkolták. A Fidesz–KDNP állításával szemben erről nem az Európai Parlament liberális többsége döntött, hanem az Európai Bizottság javaslatára az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács. A döntést a 27 tagállamból 25 támogatta, és csak a magyar, illetve az akkor még hivatalban lévő lengyel kormány szavazott ellene.

Az Európai Bizottság friss adatai szerint a három érintett programban egyelőre még messze van a kifizetések aránya attól a 45 százalékos szinttől, amely a zárolás mellett elérhető források felső határát jelentené:

• a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programnál 8,3 százalék;
• a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programnál 10,6 százalék;
• míg az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programnál 22,8 százalékot fizettek ki.

Magyarország összesített teljesítménye 20,8 százalék, amivel a tagállamok között az utolsó előtti helyen áll.

A források feloldásának feltételeihez a magyar kormánynak 17 úgynevezett szupermérföldkövet kellett teljesítenie. Az előző kabinet ezek közül csak egy esetében kért hivatalos értékelést, miközben több kifogásolt területet nem rendezett. Az új kormány a szükséges jogszabályok elfogadása után ezen a héten jelezte az Európai Bizottságnak, hogy teljesítette a feltételeket, így most megkezdődhet az értékelési folyamat: a Bizottságnak alapesetben egy hónapja van a vizsgálatra, ezt követően pedig újabb egy hónapon belül a tagállami kormányok dönthetnek. Az Európai Parlamentnek ebben a folyamatban nincs közvetlen jogi szerepe.

(Borítókép: Deutsch Tamás 2024. március 27-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)